Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-81
6703 Az Országgyűlés 81. ülése, 1990. március 1-én, csütörtökön 6704 (9. 04 óra — Elnök: Dr. Fodor István.) ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Mai munkánkat az ülésszak elején meghatározott napirendi pontok sorával folytatjuk, azzal a kivétellel, hogy a lakáskölcsön utáni kamattal kapcsolatos képviselői indítványt az indítványozó képviselő kérésére valamivel később fogjuk venni. Először a korábbi ülésnapokról elhalasztott döntéseket kell meghoznunk az Alkotmány módosításáról, illetve az alkotmányerejű törvényekről. Mindenekelőtt az Alkotmányhoz beterjesztett törvénymódosító törvényjavaslatokról fogunk dönteni. Előtte azonban hallgassuk meg dr. Kulcsár Kálmán miniszter úr válaszát. DR. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügy-miniszter: Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslatokat a jogi bizottság megvitatta, azokkal a módosításokkal együtt, amelyek a képviselők részéről benyújtásra kerültek, a törvényjavaslat egészét azonban a jogi bizottság nem támogatja. Ahhoz, hogy megfelelő döntés szülessen, arra kérem Önöket, hallgassanak meg még néhány mondatot, amely a jogi bizottság véleményével ellentétes álláspontot kíván megalapozni, természetesen azzal, hogy a Kormány tudomásul veszi az Országgyűlés döntését, bármi legyen is az, de helyesnek látja, hogy néhány szempontra még figyelemmel vagyunk. Másfél hónappal ezelőtt az Európa Tanács külügy- és igazságügy-miniszterek értekezletet tartottak Velencében, amelyen alkalmam volt részt venni. Ennek az értekezletnek az volt a célja, hogy egy olyan bizottság szerveződjék, amely joggal a demokráciáért címet viselve, elősegítheti elsősorban azoknak az országoknak a jogalkotó munkásságát, amelyek visszatértek vagy visszatérőben vannak a közös európai házba. Ezen túlmenően természetesen ennek a bizottságnak az is feladata, hogy áttekintse az Európa Tanács jövőjét, no nem a létét, hanem az előtte álló feladatokat. Hiszen azzal, hogy Kelet-Közép-Európa és KeletEurópa országai feltehetően az Európa Tanács tagjai lesznek, másfajta feladatok állnak a tanács előtt. Ezen az ülésen előterjesztettem egy indítványt, amelynek a lényege az, hogy az Európa Tanács, illetőleg a születő bizottság foglalkozzék a nemzetiségek jogi helyzetével, próbáljon kialakítani olyan modelljogszabályokat, vagy legalábbis jogelveket, amelyek a nemzetiségek viszonyait tényleg az európai elvárásoknak megfelelően alakíthatják az egyes országokban és a továbbiakban kísérje figyelemmel e jogszabályok érvényesülését, a nemzetiségek helyzetét, legyenek azok bármely országban és legyen szó bármely nemzetiségről. Javaslatom nagyon kedvező fogadtatásra talált, a bizottság beiktatta a problémát első munkaprogramjába és olyannyira komolyan vette a munka megindítását, hogy már magyar képviselőt is felkért a közreműködésre, hogy a probléma kimunkálása a közeljövőben tényleg megindulhasson. Ezzel az Európa Tanács nemzetiségijogi helyzetét, mint az európai jogi problémák egyik alapvető összefüggését jelölte még, és sokan elmondották, hogy az elkövetkezendő időben ezzel a kérdéssel külön kell foglalkozni. Ma már világos, hogy szertefoszlott az az illúzió, amit a második világháború után nagyon sokan az emberi jogok biztosításához fűztek olyképpen, hogy ha az emberi jogokat biztosítjuk, akkor egyúttal a nemzetiségi jogok automatikus biztosítását jelenti. Nem kétséges, hogy a nemzetiségi probléma ilyen alapon nem oldható meg, a nemzetiségek jogi helyzetével külön kell foglalkozni. Nos, ennek ismeretében kell eldönteni, mit tehet most az Országgyűlés. Én három kérdéssel szeretnék röviden foglalkozni. Az első. Vajon a Kormány általjavasolt alkotmánymódosítás és a javasolt törvény szemben áll-e az Alkotmánnyal, valóban „arcpirító" szégyennel kell majd az Országgyűlésnek visszagondolnia erre a jogalkotásra? Azt gondolom, bevezetőmből világosan következik, hogy az egyenlőség megteremtése olyan népcsoportok számára, amelyek egyenlőtlen helyzetben vannak, pusztán az egyenlő jog biztosításával nem lehetséges. A pozitív diszkrimináció elveinek kell tehát érvényesülnie, amelyet ismer az alkotmányjogi irodalom, több Alkotmány, egyebek között a mi Alkotmányunk is elfogad. A mi Alkotmányunkban is megtalálható egy szakasz (70/A § (3) bek.), amely arra utal, hogy a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Ez azt jelenti — összefüggésben az Alkotmány 68. §-ával —, hogy a nemzetiségeknek több jogot kell biztosítani, mint általában az állampolgárok számára, mert így lesznek igazán egyenlők. Ha az Alkotmányunkban — hangsúlyozom: az Alkotmányunkban — foglalt ezt az elvet figyelembe vesszük, akkor a Kormánynak az a javaslata, amely szerint a nemzetiségek képviselete az általános választójogi elveken túlmenően is biztosítandó, nem sérti az Alkotmányt, sőt egyenesen az Alkotmány szellemében fogalmaztatott meg. A második kérdés: mit jelent ez a nemzetiségi képviselet? Szeretném a nemzetiségi képviselők számára is különösen hangsúlyozni, hogy a nemzetiségi képviselet ebben a szellemben nem csupán bizonyos nemzetiségek jelenlétét tartalmazza, hanem a nemzetiségi lét kifejezését, és a nemzetiségi lét képviselői helyének biztosítását az Országgyűlésben. Ez azért fontos, mert ha ebből indulunk ki az arányosság elvének elfogadása nem feltétlenül szükséges. Nem arról van szó ugyanis, hogy a cigányok, a németek, a délszlávok többen vannak, mint — mondjuk — a románok és ezért több képviselő illeti meg őket. Itt arról van szó, hogy a nemzetiségeknek a nemzetiségi létből fakadó képviseletére, védelmére és megoldásának előmozdítására legyenek jelen bizonyos képviselők a Parlamentben. Ezt az elvet szeretnénk követni, nem pedig a nemzetiségek különböző megosztását és a nemzetiségi megosztásból fakadó arányos képviseletet. Ebből a szempontból is elfogadható tehát a Kormány által benyújtott javaslat. Ezzel összefüggésben kell szólnom erről a nagyon nehéz problémáról, amelyet megpróbáltam az expozéban jelezni. Ez a zsidóságnak mint etnikai nemzeti közösségnek a kérdése. Amióta ez az expozé elhangzott,
