Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-80
6659 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6660 akik megállapították, hogy az országban, az államélet egyes területein nem jogszabályok, hanem szokásjogok érvényesülnek. Ezt számomra egyébként fényesen igazolták a honvédelmi vizsgálóbizottság meghallgatásai során az érintettek által elmondottak. Ilyen terület a Varsói Szerződés is, amely nemzetközi szövetség és ennek a legmagasabb testülete a Politikai Tanácskozó Testület. Hiszen itt is szokásjog alapján az ország meghatalmazottja a párt első vagy fótitkára volt. És ha én feltenném azt a kérdést, ami a honvédelmi vizsgálóbizottság ülésén Tallóssy képviselőtársam részéről számtalanszor elhangzott, hogy: jó, jó, így volt, de mi volt a jogalapja? Úgy hiszem, hogy erre senki nem tudna nekem válaszolni. Mert ugyanis jogszabály alapján nem került kijelölésre ebbe a magas testületbe az ország meghatalmazottja. Nos, hát ha mi a jogállamiság felé akarunk haladni, akkor úgy hiszem, meg kell kezdeni a rendteremtést minden területen. Ezért javasoltam én, hogy az Országgyűlés határozatbanjelölje ki a megbízottat és hogy kit és miért javasoltam, nem kívánom ismételni, hiszen az Önök előtt levő határozattervezet indoklásában ezt pontosan megfogalmaztam. Azt azonban el kell mondanom Önöknek, hogy amikor ezt a javaslatot decemberben előterjesztettem és a két bizottság, a honvédelmi bizottság és a külügyi bizottság együttes ülésén szóltam erről, akkor még azt javasoltam, hogy az Országgyűlés bízza meg a meghatalmazottját, hogy ezt a túlsúlyban katonai szervezetet át kell alakítani politikai szervezetté, az legyen az első és legfontosabb feladata a meghatalmazottnak, hogy ezt szorgalmazza. Azonban ma már ez véleményem szerint idejét múlta, hiszen olyan történelmi események következtek be a szervezet tagországaiban, amikor én most már csak azt tudom javasolni, hogy az Országgyűlés bízza meg a meghatalmazottat, hogy munkálkodjon azon, hogy ez a szervezet ez évben megszűnjön. Ugyanis, képviselőtársaim, Önök előtt ismeretesek az események, és nem mondok újat azzal, hogy a március 18-án az NDK-ban történő választások után, miután véleményem szerint egész biztosan az ellenzéki pártok jutnak kormányzó szerepbe, a két állam egyesítése nagyon gyorsan megtörténik. Ez pedig maga után vonja azt, hogy az NDK-nak ki kell válnia ebből a szervezetből. Nos, ha pedig ez így történik és ha a hadászati főirányban ez a szervezet megbomlik, akkor úgy hiszem, nincs szükség arra, hogy a hadászati mellékirányban is ezt fönntartsuk. Ezt el kellett Önöknek mondanom még a teljesség kedvéért. S ettől függetlenül javaslom — mert ez csak egy mellékes, de nagyon fontos, amit elmondottam — Önöknek, hogy a határozattervezetet szavazzák meg. Azt is hozzáteszem, hogy a tervezet megszavazását, elfogadását javasolja az előbb említett két bizottság is. Köszönöm a figyelmet. (Gyér taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy az önálló indítványt a honvédelmi bizottság és a külügyi bizottság megtárgyalta és mind a két bizottság elfogadásra javasolja. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni? Úgy látom, hozzászólási szándék nincs. Következik a határozathozatal Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete meghatalmazott kijelöléséről szóló országgyűlési határozattervezetet? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) (Igen: 202, nem: 4, tartózkodás: 10) Megállapítom, hogy az Országgyűlés Sebők János képviselő indítványát elfogadta. Rátérünk következő napirendi pontunkra, az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalására. Az ügyrendi bizottság, munkáját elvégezve, a Házszabály módosítására tett javaslatot, amelynek a második változatát 610. számon kapták meg képviselőtársaim. Kérem, hogy ezt a 610. számú anyagot tekintsük tárgyalási alapnak. A napirend előadója Filló Pál, az ügyrendi bizottság elnöke. Őt illeti a szó. FILLÓ PÁL (Budapest 18. vk.): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Amikor az elmúlt év decemberében szóba került a parlamenti szavazással kapcsolatos ügyrendi problematika, akkor az Országgyűlés ügyrendi bizottsága — áttekintve a jelenleg is hatályos parlamenti Házszabályainkat — úgy döntött, hogy még egy feladatot fel kell vállalnunk; fel kell vállalnia ennek az Országgyűlésnek, hogy a Házszabályainkat az új, módosított Alkotmány alapján átdolgozzuk. Itt alapvetően nem érdemi módosításokról van szó, hanem elsősorban arról, hogy azok a szabályok, amelyek a régi Alkotmány alapján szerepeltek a Házszabályban törlésre kerüljenek és az új szabályozás összhangba kerüljön az új, módosított Alkotmányunkkal. így kikerült a most tárgyalt anyagból a Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve a Hazafias Népfront jelölési joga. Úgy dolgoztukat az ügyrendet, hogy az Alkotmányban megfogalmazott többpártrendszerű parlamenti munkát az új Országgyűlés javaslatunk alapján meg tudja kezdeni, meg tudjon alakulni. Nagyon köszönöm azoknak a képviselőtársaimnak, a javaslatait, módosításait, amelyeket hozzám eljuttattak. Ezeket a bizottság megvitatta, és minden érdemi javaslatot, amely az új jogrendszerünkhöz illeszkedik, beépítettük az új ügyrendi javaslatunkba. Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy bizottságunkjavaslatát támogassa, és ezzel tegyük lehetővé az új Országgyűlésnek, hogy alakuló ülésén ne azzal kelljen kezdenie a munkáját, hogy az ügyrenddel kapcsolatos alapvető szabályokat meghatározza, hanem meg tudjon alakulni, meg tudja választani tisztikarát és bizottságait. Előterjesztésünk ezt a célt tűzte maga elé, illetve azt — még egyszer hangsúlyozom —, hogy összhangba kerüljön módosított Alkotmányunkkal. Köszönöm figyelmüket.
