Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-80

6649 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6650 események gyorsabban haladnak a mi megfeszített ütemű törvénykezési munkánknál is. Az Országgyűlés megbízott elnöke és a Kormány kereste meg a mezőgazdasági bizottságot azzal a kéréssel, hogy az utóbbi hetekben nem várt módon felgyorsult és a társadalom egy részét foglalkoztató nagyüzemi földek értékesítésének leállítására találjon megoldást. Konkrétan arról van szó, hogy néhány mezőgazdasági nagyüzem — és itt szeretném kihangsúlyozni azt, hogy néhány nagyüzemről van szó, tehát nem általános jelenségről — élve a törvények adta lehetőségekkel, értékesíteni szándékozott és szándékozik ma is a tulajdonába került földet tagjainak. Hangsúlyozni szeretném, nem törvénytelenségről van szó, sokkal inkább ennek a jelenségnek a politikai időszerűségéről. Éppen ezért az ilyen jellegű földértékesítéssel sem a közvélemény (és itt néhány politikai pártra gondolok), sem a Kormány nem ért egyet, de azt is szeretném hangsúlyozni, megoszlik a vélemény még a mezőgazdasági nagyüzemek között is, mert megzavarják a várható általános tulajdonreform földalapját azzal, hogy a földtulajdonlás lehetőségét hosszú távra ismét elosztják. Az említett jelenség nemkívánatos politikai és gazdasági hatásával a mezőgazdasági bizottság is egyetértett, éppen ezért a földek eladásának újabb szigorításával kívánja elejét venni a nagyobb mértékű földbirtokosoknak, anélkül, hogy a földforgalmazás befagyasztására sor kerülne. Csak zárójelben jegyezném meg, hogy az elmúlt ülésszakunkon az Országgyűlés is egyetértett azzal, hogy a föld tulajdonrendezését ne emeljük ki az egységes egészből, arra a társadalom egészét átfogó általános tulajdonrendezés keretében kerüljön sor. Egyébként a mezőgazdasági bizottság annak a véleményének is többször hangot adott már, hogy előbb-utóbb el kell jutni olyan helyzetbe, hogy a föld ne legyen spekuláció tárgya, hanem a föld azé legyen, aki megműveü. Ez a véleménye ma sem változott meg. A földforgalom teljes befagyasztásával a bizottság soha nem értett egyet, és ma sem ért egyet, mert az ilyen intézkedés a gazdaság normális működését zavarná meg. Az új törvénymódosító javaslat értelmében, amelyet írásban eljuttattunk a tisztelt képviselőtársakhoz, a szövetkezetek tulajdonában álló földterületeknek évente legfeljebb 1 százaléka idegeníthető el. Ez nagyüzemenként átlagosan 27 hektár nagyságú termőterületet jelent. Természetesen ezen a 27 hektáron lehet vitatkozni. Ez a terület elegendő ahhoz, hogy szükség szerint építési telkeket alakítsanak ki, hogy kisebb mértékű földeladásokra, zártkertek bővítésére, hobbikertek kialakítására kerüljön sor, ugyanakkor nem zavarja meg a várható általános tulajdonrendezés földalapját sem. Mindezen indokok alapján a mezőgazdasági bizottság kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy írásban beterjesztett törvénymódosító javaslatot fogadja el. Tisztelt Országgyűlés! A földtörvény módosításán túlmenően a mezőgazdasági bizottság megbízásából röviden szeretnék szólni egy olyan jelenségről is, amely úgy gondolom, aggodalommal tölti el nemcsak a mezőgazdasági társadalmat, hanem az egész magyar társadalmat. Az utóbbi időben a választási küzdelem hevében politikai csatározások színterévé vált a föld. Kialakulóban van egy általános nagyüzem-ellenesség. Kísérőjelenségként megjelent a gyűlölködés, a gyalázkodás, az emberi méltóság megsértése. Mindezek a jelenségek fokozzák a bizonytalanságérzetet úgy a nagyüzemekben, mint a kisgazdaságokban, fokozzák a vidék megosztottságát. Pedig erre Magyarországnak ma semmi szüksége. Különösen akkor, amikor hazánk a társadalom által régen várt békés rendszerváltás útján halad, és ezen az úton a mezőgazdaságra óriási feladatok hárulnak. Bizonytalanságban pedig nem lehet dolgozni. Gondolom, nemén mondom először, hogy a biológia nem ismeri a politikát. A mezőgazdaságban szántani, vetni, aratni kell. Az állatokat pedig etetni, ápolni. És mindezeket akkor, amikor ideje van. És most a mezőgazdaságban kezdődik a dologidő. E ház történelmi falai közül kérek minden mezőgazdasági dolgozót, függetlenül attól, hogy nagyüzemben vagy kisgazdaságban dolgozik, tegyük félre indulatainkat, a múlt sérelmeit tanúsítsunk valamennyien nagyobb önmérsékletet. Segítsük hazánkat történelmi vállalkozásának békés végrehajtásában, hiszen ez valamennyiünk érdeke. Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy 40 év történéseit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Bíznunk kell a következő országgyűlés bölcsességében, bíznunk kell abban, hogy más politikai pilléreken állva is lehet a társadalom számára, így a mezőgazdasági társadalom számára is elfogadható megoldásokat találni a mai mezőgazdasági problémák megoldására. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: A módosító javaslatra tekintettel általános és részletes vitát kell tartanunk. Az általános vitát megnyitom, és szót adok Vassné Nyéki Ilona képviselőtársunknak, Pest megye l-es számú választókerületéből. VASSNÉ NYÉKI ILONA: Tisztelt Ház! Sajnálni lehet, hogy a földtörvénnyel kapcsolatos huza-vona országunk nehéz helyzetében újra és újra a Parlament elé kerül, és mégsem tudunk olyan döntést hozni, ami a mai átmeneti időben megnyugtatná a parasztságot. Korábbi felszólalásaimban szinte minden érvet felsoroltam, felhoztam a föld védelme érdekében. Ma csupán azt akarom erősíteni, hogy elkerülhettünk volna igen sok feszültséget, ha korábban — úgy vélem — megfontoltabban döntünk. Tulajdonreform előtt állunk, ezért nem szabad megengedni, hogy az utolsó pillanatban úgy adjunk el földeket, hogy olyanokhoz kerüljenek — sok esetben eszmei áron —, akiknek a földhöz nem sok közük volt. Sok tsz-vezető azt mondta nekem, és más képviselőtársamnak is, szét akarjuk vetni a tsz-eket. Pedig ezt senki nem akarja. Most pedig számos tsz-ben azt teszik, hogy eszmei áron kerül új tulajdonosokhoz a föld, az a föld, amit a faluból elüldözött paraszt kényszerből felajánlott, amit a tsz fillérekért megválthatott. Ez a megváltás egész jogi rendszerével úgy gondolom — és ki merem mondani — szégyene volt a magyar jogalkotásnak. Az évszázados öröklési jogot semmibe vette.