Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-80
6641 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6642 A felelősségünk nagy. Új szavazást kérek holnap reggel, és pontosan tudja minden képviselő, hogy alkotmányerejű döntésről van szó. (Taps.) ELNÖK: Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e a javaslattal. (Igen.) Egyetért-e azzal, hogy holnap reggel ... (Nem! Ma!) Az idő haladásával egyidejűleg csökken a menyasszony csinossága. Délutánra már nem leszünk ilyen számban sem együtt. DR. HORN PÉTER: Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy most előre pontosan meg kell mondani, hogy mikor szavazunk, mert ha egy sor képviselő ezt megtudná, akkor holnap bejönne. Ennek olyan mechanizmusát kell kitalálni, amely ebben a helyzetben megoldást jelent. ELNÖK: Azt kérdezem, hogy mivel holnap reggel amúgy is az alkotmánymódosítás miatt döntenünk kell, és ott is minősített többségre van szükség, egyetért-e az Országgyűlés azzal, hogy visszatérjen ennek a most már megszavazott és vitatott oktatási törvényjavaslatnak a megszavazására. Kérem, szíveskedjenek ezt az egyetértő gomb megnyomásával jelezni. (Szavazás: 238 igen, 33nem, 17tartózkodás.) Pa. Országgyűlés úgy döntött, hogy holnap visszatér az oktatási törvényjavaslat eldöntésére. (Taps.) Tóth Attiláné képviselőtársunk kér szót. TÓTH ATTILÁNÉ: Köszönöm, Elnök Úr! Én is később szólok fél perccel, mint ahogy kellett volna, ezért mindenkitől szíves elnézést kérek. A Parlament döntését tiszteletben tartva, valamenynyien vegyünk figyelembe, hogy egy érvényben levő, teljesen törvényes és szavazati arányoknak is megfelelő döntést hozott a Parlament. Ha tehát holnap netalántán nem jönne össze az a szavazati arány, amelynek meg kell lennie, kérem, ne semmisítsük meg a mai szavazati eredményeket. ELNÖK: Tudomásul vettük. Megkérdezem, hogy kér-e még valaki szót ebben a témában. (Nem.) Visszatérünk a társadalombiztosítási bizottság javaslatára. Azzal kezdtem, hogy ez a fura helyzet állt elő, hogy egy bizottság beterjeszt egy törvényjavaslatot, aztán azt kéri, hogy törvényjavaslatról ne szülesség döntés, mert hiszen, ha nem bocsájtjuk részletes vitára, akkor döntés nem születik. Ugyanakkor — ha úgy tetszik — a törvényjavaslat helyett beterjesztett 643. számmal jelezve egy országgyűlési határozattervezetet. En tehát Önöknek most azt javaslom, hogy ezt a határozattervezetet bocsássuk vitára, és vitassuk meg, és erről történjék döntés. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy ha bárkinek bármilyen észrevétele van, ami összefüggésben van a beterjesztett törvényjavaslat általános részével, azt ne mondja el. A vitát megnyitom. Elsőként megkérdezem a szociális és egészségügyi miniszter asszonyt, hogy kíván-e szólni. (Csehák: Nem.) Köszönöm. Akkor azt kérdezem, hogy ki kér szót a határozati javaslat vitájában. (Senki.) Következzék a határozathozatal! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a társadalombiztosítási bizottság által benyújtott törvényjavaslatról szóló országgyűlési határozattervezetet. Kérem, hogy szavazzunk erről. Itt elégséges az egyszerű szavazati többség is. (Szavazás: 211 igen, 11 nem, 39 tartózkodás.) Határozatot hirdetek. Az Országgyűlés a határozattervezetet 211 egyetértő, 11 ellenző és 39 tartózkodó szavazattal elfogadta. Következő napirendi pontunk egyes törvények, törvényerejű rendeletek hatályon kívüli helyezéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. A törvényjavaslatot korábban megküldtük képviselőtársainknak. Ugyancsak megküldtük a javaslat eredményesebb feldolgozását célzó kétkötetes segédletet is. A törvényjavaslat előterjesztője dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszer. Övé a szó! DR. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem nagyon röviden összefoglalni ezt a nagyon sok jogszabályt hatályon kívül helyező törvényjavaslatot. A Minisztertanács határozata alapján 1989-ben széles körű közigazgatási, illetve gazdasági deregulációs munka indult meg mind a két területen kormánybiztosok vezetésével. Ennek a deregulációnak a mérlege ezideig mind a két területen kedvező, hiszen a közigazgatási deregulációs tanács, illetve a gazdasági deregulációs tanács rövid működése alatt ezernél több rendeletet, határozatot, illetve normativ utasítást helyezett hatályon kívül. Egyidejűleg mind a közigazgatási, mind a gazdasági jogalkotás területén nagyszámú korszerűsítő jellegű módosítást hajtottak végre. Mind a közigazgatási, mind a gazdasági deregulációt gátolja azonban olyan törvények, illetve törvényerejű rendeletek léte, amelyek ma már elavultak, de hatályon kívül helyezésük, vagy módosításuk nélkül az alacsonyabb szintű jogalkotás modernizálása elképzelhetetlen. Ezen elavult törvények, illetve törvényerejű rendeletek végleges kiküszöbölése a magyar jogrendszerből és helyettük olyan nagyjelentőségű új törvények, mint például az államigazgatás területén a helyi, illetve a területi önkormányzatról szóló törvény vagy a gazdaság terén a verseny-, ár-, illetve kereskedelmi törvény megalkotása nyilvánvalóan az új Országgyűlésre vár. Addig is szükség van azonban a régi törvények legkirívóbb, a korszerűsítést gátló rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére. Á Tisztelt Ház elé most kerülő törvényjavaslat alapvetően ezt a célt kívánja szolgálni. A heterogén, nehezen áttekinthető normatömeg egy törvényjavaslatba foglalását a célszerűség igénye szülte, de a képviselők számára magyarázó segédletet is rendelkezésre bocsátottunk az összefüggések értékelésére és érzékeltetésére. A törvényjavaslat egyfelől, a sürgető, nagyjelentőségű, az átmenet időszakában is érvényesülést kívánó változtatásokat, másfelől a jogrendszer működését feleslegesen terhelő elavult, politikailag is káros, végül már csak formálisan hatályban levő szabályanyag kiiktatását tartalmazza.
