Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-79

6585 Az Országgyűlés 79. ülése, 1990. február 27-én, kedden 6586 az az igény, hogy a felsőfokú tanulmányaikat folytatókra is terjedjen ki a családi pótlék. Nem elsősorban az akadályozott bennünket meg a javaslat megfogalmazásában, hogy kevés anyagi lehetőséggel rendelkezünk, hanem úgy gondoltuk, hogy előbb a felsőoktatás egészének a támogatását kell áttekinteni. Döntenünk kell, hogy folyósítunk-e tanulmányi hitelt és miként gondolkodunk a szociális segélyről és az ösztöndíjakról. Úgy gondolom, hogy ezzel a kérdéskörrel a továbbiakban — még az idén — foglalkozni kell majd. Új elem viszont az is, hogy a családi pótlék összege a korábbi gyakorlattól eltérően törvényben kerül meghatározásra és garanciális szempontokat szem előtt tartva az ellátás értékhatárának biztosítását, az év elejei, szükség esetén évközi emelésekről való döntést szintén az Országgyűlés jogkörébe utalja. Itt szeretném megemlíteni, hogy sokan felvetették: fogalmazzuk meg a törvényben, hogy a családi pótlék vita nélkül mindig emelkedjék az infláció mértékével automatikusan, mivel azonban az elmúlt években a gyermeknevelés költségei nagyobb százalékban emelkedtek, mint az átlagos infláció, és 1988-ban egy 60 százalékos családipótlék-emelés, az elmúlt évben egy 26 százalékos átlagos családipótlék-emelés sem volt elegendő ahhoz, hogy a költségeket teljeskörűen kompenzálja. Ezért hátrányos helyzetbe kerültek volna a családipótlékra jogosultak egy ilyen passzus megfogalmazásával. Az eddigiekben egy gyermek után 6. életév betöltését követően nem járt családi pótlék, helyette az érintettek az családi pótléknál alacsonyabb összegű ellátást, jövedelempótlékot kaptak. Most 1600 forintról 1770 forintra emelkedik a családi pótlék, mert korábban ez nem járt, bár családi pótlék jár 6 éves kor után is az egy gyermeket nevelőnek is. És végül korszerűsítést jelent, hogy a törvényjavaslat valamennyi családi pótlék ügyben hozott határozattal szemben — összhangban az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadhatóságának elvével — lehetőséget biztosít a bírói út igénybevételére. Természetesen arra kell gondolnunk, hogy nem akkor indítanak bírósági keresetet, amikor a családi pótlékot valaki megkapja, hanem akkor, ha elutasító határozat születik. A családi pótlék 1990. április elejétől javasolt alanyi jogúvá fejlesztése számításaink szerint 80—90 ezer gyermekkel növeli a juttatásban részesülők körét. Ez a bővülés, valamint az előbbiekben ismertetett korrekciós intézkedések 1990-ben valamivel több mint egymilliárd forint költségkihatással járnak. Ezt a fejlesztési többletet a tisztelt Ház az elmúlt év decemberében már jóváhagyta, az állami költségvetés elfogadása során. Az új rendelkezések gyakorlati végrehajtásánál alapvető követelménynek tekintettük, hogy a családi pótlékra eddig is jogosultaknál az ellátás folyósításában ne legyen fennakadás, valamint azt, hogy az új igények érvényesítése is időben és zökkenőmentesen történhessék. Emiatt a végrehajtás feladatait továbbra is a társadalombiztosítás igazgatási szervei fogják ellátni, hiszen a személyi és tárgyi feltételek itt adottak. Azoknak, akik a családi pótlékra már a korábbiakban is jogosultak voltak, az új feltételek mellett hivatalból fogják a társadalombiztosítási szervek az ellátást folyósítani; azoknak pedig, akik eddig nem voltak jogosultak, az igényüket a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságok intézik és ide kell benyújtani a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát. A jogi bizottság megtárgyalta a törvénytervezetet, egyhangú egyetértését fejezte ki és azt javasolta, hogy hagyjuk el a törvényjavaslat 14. §-át, rendbírságról ne rendelkezzünk. Én ezt a javaslatát a bizottságnak elfogadtam, kérem ennek a §-nak a törlésével tárgyalni a törvénytervezetet. Tisztelt Országgyűlés! Bár az eddigi, családi pótlékot érintő változásoknak a szociális feszültségeket mérséklő hatása vitathatatlan, mégsem mondható el, hogy a gyermeknevelés állami támogatásának ilymódon korrigált rendszere most már valamennyi igazságtalan elemtől, ellentmondástól megtisztult volna. Magunk is vizsgáltuk számos ezután szükséges intézkedés lehetőségét, a családi pótlék rendszerének egységesítését, a különböző életkorú gyermekek nevelési költségeinek figyelembevételét és további jogkiterjesztési lehetőségeket. Ezért az a véleményünk, hogy a további korszerűsítés a mai nap után sem vehető le a napirendről, ezzel a kérdéssel a következő kormányoknak és az Országgyűlésnek is folyamatosan foglalkozni kell. Kérem a tisztelt Országgyűlés, hogy a törvényjavaslatot a jelzett kedvező módosításokkal elfogadni szíveskedjék, hiszen most valóban van rá mód, hogy végre jót is cselekedjék. Köszönöm figyelmüket. (Lelkes taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! 16.30 órakor pontosan folytatjuk munkánkat. A szünetben a reformbizottság a fezt. 6-os számú tanácsteremben, az ügyrendi bizottság a félemelet 60—64-ben ülésezik. Kérem a bizottságokat, hogy szíveskedjenek pontosan visszajönni, mert a bizottsági előadó után talán egy hozzászólás van és határozathozatal következik. Köszönöm szépen. (Szünet: 16.05 ónítól 16.35 óráig — Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Szíveskedjenek helyet foglalni! Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat! Felszólalásra következik Moravcsik Ferencné, a szociális és egészségügyi bizottság előadója. MORAVCSIK FERENCNÉ: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági, társadalmi és szociális viszonyok indokolttá tették a családi pótlékra jogosultság feltételrendszerének korszerűsítését. Az előttünk álló törvénytervezet szakítani kíván az utóbbi időben a szociálpolitikában tapasztalható tendenciával, amely a szociális juttatásokat a szegénypolitika eszközeivel kívánja megoldani. Most ezt a segítséget normatív alapon, állampolgári jogon juttatja a gyermeket nevelő családoknak.