Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-79

6575 Az Országgyűlés 79. ülése, 1990. február 27-én, kedden 6576 Az Alkotmánybíróság az elmúlt ülésszak után jogi­lag világos helyzetet teremtett. Azt indítványozom, te­gyük meg ezt mi is politikai értelemben. Ne csak par­lamentjéről, hanem köztársasági elnökéről is valóban a nemzet egésze dönthessen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat­hoz módosító indítványt nyújtott be Hámori Csaba képviselőtársunk. A módosító javaslatra tekintettel kü­lön kell tartanunk az általános és részletes vitát. Kérem képviselőtársaimat, hogy akik az általános vitában hozzá akarnak szólni, szíveskedjenek jelezni. Először Tamás Gáspár Miklós képviselőtársunknak adom meg a szót. TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Mint nyilván nem fognak rajta csodálkozni, Király Zoltán képviselőtársam indítványát nem helyeslem, nem értek vele egyet. Meg kell mondanom, azt tartot­tam volna a legjobb megoldásnak és voltaképpen javas­latom lényege is az, hogy az Országgyűlés, ez az Or­szággyűlés ebben a kérdésben már ne döntsön. Ennek most már, mivel az Országgyűlés napirendjé­re tűzte a javaslatot, csak egy módja van, ha Király Zoltán képviselőtársunk indítványát elutasítjuk. Ez nem azt jelenti, mintha Király Zoltán képviselőtársunk javaslatának lényege ne volna érdemes arra, hogy ko­molyan vitassuk. De azt hiszem, amióta ezt a Parla­mentet megváltoztatták, 1985-ben, azóta a politikai helyzet ebben az országban megváltozott, mint azt va­lamennyienjói tudjuk, és a legutóbbi közvéleményku­tatások eredményei is mutatják, hogy ma nem azok a pártok vannak többségben a Parlamentben, amelyek valószínűleg többségben lesznek a következőben. Te­kintetbe kell venni — úgy gondolom — a Parlament utolsó ülésszakán, küszöbén annak, hogy az ország po­litikai rendszere mélyen és alapvetően megváltozzék, tekintetbe kell venni ezt a helyzetet, és azt hiszem, te­kintetbne kell venni azt, hogy az országnak pillanatnyi­lag két legnépszerűbb pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum (zúgolódás a teremben).., a közvéleménykutatások adatai szerint, tisztelt képviselőtársaim, ezt a javaslatot nem helyesli. A népszavazás alkalmával az a kérdés, amelyet a nép­szavazást javasló pártok, szervezetek tettek fel, nem úgy hangzott, hogy , ,hogyan", hanem hogy mikor vá­lasszák meg a köztársaság elnökét. Ez az Országgyűlés javasolta ezt a kérdést úgy értelmezni, hogy egyben a köztársasági elnök megválasztásának a módjáról is döntsön a népszavazás. Mi ezt az értelmezést nem he­lyeseltük, most sem helyeseljük, és a jelek szerint most már nem helyesli a javaslat mellett síkraszálló Magyar Szocialista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt sem — ez a két párt támogatja a jelenlegi Parlamentben Király Zoltán képviselőtársunk javaslatát. Mi azt gondoljuk, hogy a népszavazás eredményé­nek szelleméből az következik, hogy a választások után dőljön el ez a kérdés. Ezért én nem is kívánom most vi­tatni Király Zoltán képviselőtársunk javaslatának me­ditumát, hiszen ebben a kérdésben közvéleményünk — mint ezt a népszavazás is kifejezte — megosztott. Ezért azt javasolnám, hogy azért utasítsuk el Király Zoltán képviselőtársunk javaslatát, mert semmiképpen nem volna szerencsés, ha a Parlament most ebben döntene. Nagyon határozottan az a véleményem, hogy a politi­kai rendszer következő lépéseit az ország történelmé­nek előző szakaszához tartozó Országgyűlés most már ne döntse el. Általában is az a véleményem, hogy nem helyes most az Alkotmányt nekünk módosítanunk. Az Alkot­mánynak azokat a módosításait, amelyekben konszen­zus volt az ország különféle politikai erői között, az Országgyűlés meghozta, egyetértésben a kormányzó politikai erőkkel és az ellenzékkel. Nem volna helyes, ha ettől eltérnénk, és nem volna helyes, ha az Ország­gyűlés kész helyzetet kívánna teremteni létének utolsó pillanatában. Kérem a tisztelt Házat, hogy gondolja meg érveimet, akkor is, ha történetesen a tisztelt Ház a jelenlegi összetételében a politikai skálának azzal a sarkával, amelyben én is helyet foglalok, nem rokon­szenvez. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászó­ló Hámori Csaba képviselőtársunk. HÁMORI CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Támoga­tom Király Zoltán indítványát. A mi véleményünk nem változott nemcsak azóta, hogy Király Zoltánnal erről beszélgettünk, mintegy két hónapja, hanem a múlt év dereka óta sem. Mi t.i. kezdettől fogva a köztársasági elnök közvetlen, nép által történő megválasztását tá­mogatjuk. Elfogadtuk, mert hiszen a háromoldalú tár­gyalások logikájából ez következett, a kompromisszu­mos megoldást, de immár új helyzet van és éppen ezért a Szocialista Párt parlamenti csoportja nevében is tá­mogatom Király Zoltán indítványát, egyetértek azzal az érveléssel is, amit az imént elmondott. Az én módosító indítványom tulajdonképpen csak technológiájában különbözik, éppen ezért a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottság majd mérlegelni fogja, hogy melyik változat a célszerű. Nem tartom harci kér­désnek, hogy melyik változat szerint döntsük úgy, hogy a köztársasági elnököt a nép közvetlenül vá­lassza. Szeretnék azonban reflektálni Tamás Gáspár Miklós képviselőtársam szavaira. Két alkalommal is hivatko­zott bizonyos közvéleménykutatásokra is mintegy pre­judikált egy majdani helyzetet. Nem ajánlom tisztelt Tamás Gáspár Miklósnak, hogy mérget vegyen be a közvélemény-kutatásokra előre, és indoklásként csak felhívom a figyelmét Nicaraguára, ahol holtbiztosra tippelték a sandinisták győzelmét még két nappal eze­lőtt is. lisztéit Ház! Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Következik Dr. Karvalits Ferenc képvise­lőtársunk. DR. KARVALITS FERENC: Tisztelt Képviselőtár­saim! Tisztelt Elnök Úr! Úgy mint személyiszámos ál­lampolgár vagy a választásokra jogosult milliók egyike őszinte fenntartás nélkül tudnám támogatni Király Zol­tán indítványát, abból is azt a részt, hogy a Magyar Köztársaság elnökét mindig a nép válassza, a hatalma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom