Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-78

6511 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6512 költségvetéséből. Én nem kívánom azt, hogy minden lakást adjanak térítésmentesen, de a legrászorultabbaknak — azt hiszem, ez mindannyiunk érdeke lenne, hogy megkapják. Nem tudom elfogadni a választ. Köszönöm. (Zajongás a teremben.) ELNÖK: Képviselőtársam nem fogadja el a választ; viszontválaszra joga van a Házszabály szerint. Képviselőtársaim türelmét kérem! Megkérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e miniszteri választ? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) (Igen: 137; nem: 27; tartózkodás: 26.) Kimondom a határozatot: a miniszteri választ az interpelláló nem fogadta el, az Országgyűlés elfogadta. Dr. Fodor Erzsébet képviselőtársunk interpellálni kíván a miniszterelnökhöz az elmaradott térségi támogatás kiterjesztése Hajdú-Bihar megye bihari részére tárgyában. Fodor Erzsébetet illeti a szó. DR. FODOR ERZSÉBET: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! 1989. novembere óta nem került sor időhiány miatt interpellációm elmondására. Az azóta eltelt időszak csak fokozta mondanivalóm aktualitását. A 12/1985-ös országgyűlési határozat, a 4/1986-os OT—PM—ÉVM együttes rendelet, valamint a 4/1989-es BM—OT—PM rendelet a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének meggyorsítását szolgálta. Sajnos a rendelet közigazgatási határokat, és nem a valós térségi viszonyokat vette figyelembe. így például a bihari térség azon falvai, amelyek HajdúBihar megyéhez tartoznak, kimaradtak a rendeletből. Az ugyanilyen adottságokkal rendelkező azon felvak, amelyek már Békés megyéhez tartoznak, a rendelet szerint a kedvezményben részesülnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy ne éljek vissza az Önök figyelmével és hogy a számadatokban jobban el tudjanak mélyedni, a bihari térségről szóló, a Kossuth Lajos Tudományegyetem által végzett felmérés statisztikai mutatóit Önökhöz még a novemberi ülésszakon eljuttattam. Ebből jól látható, hogy nem Hajdú-Bihar megye egyéb településeihez, hanem olyan térség adataihoz képest is bizonyítani tudjuk a hátrányos helyzetünket, mely települések a kedvezményből részesednek. Adataink nemcsak hogy hasonlóak, hanem néhol még rosszabbak is. Ma már ezek a problémák még élesebben vetődnek fel, hiszen ezen települések hátrányos helyzete miatt sem vállalkozás, sem ipar, sem számottevő magánjövedelem nem jön szóba, így személyi jövedelemadó sem. Lehet azzal is számolni reálisan, hogy ebben a térségbentöbb szám vagy ezer munkanélküli fog kitermelődni; azok eltartása nemcsak a megye, hanem a költségvetés gondja lesz. Utalt ezekre a gondokra korábbi felszólalásában dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke is. A 90-es évre tervezett költségvetési összeg esetében ezen térségek forráshiánya 25—30 százalék. Ha ezek a települések nem kapnak sürgős külső segítséget, elmaradottságuk hatványozottan fog növekedni. Katasztrofális a terület telefonhálózata is, és sajnos nincs előnyösebb helyzetben a központ, Berettyóújfalu sem. E bihari térség hátrányos helyzetének egyik kirívó adata, hogy az aktív keresők közül vannak falvak, ahol 96—87 és e körüli százalékban ingáznak a dolgozók. Az országos 18 százalékos aránnyal szemben ezen településeken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 50,7 százalék, pedig a térségben a gazdaságok felében a szántóföldek arany koronás értéke nem éri el a megyei átlagot. Ezt csak fokozza a termelőeszközök alacsony színvonala és elöregedése. Az elvégzett tudományos elemzés szerint 7 település megyei átlag alatti, 10 település hátrányos helyzetű, 12 település pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kézhez kaptam interpellációmra az írásos választ. Köszönjük a benne rejlő jószándékú segítséget, megértést, mellyel gondjainkon enyhíteni próbálnak. A választ olvasva és a térség helyzetét ismerve úgy éreztem, számunkra azonban ennél többre van szükség. Ezért interpellációmat fenntartottam. Mivel a két ülésszak között eltelt pár nap, módomban állt ezen interpellációt és a választ tanácsülésen, az illetékes pártok képviselőivel, tanácsi vezetőkkel is megbeszélni. Ők szintén azt kérték, hozzam ezt az égető nagy problémánkat a tisztelt Ház elé. Kérésemet a Hajdú-Bihar megyei képviselők szintén támogatják. Mivel az általunk vizsgált adatok, a Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatások békéscsabai központja által vizsgált adataival lettek összehasonlítva, ezen adatok tükrében tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, tegye lehetővé, hogy ezen települések részesüljenek a bevezetőmben említett minisztertanácsi rendeletek hatáskörébe. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Képviselőtársaim! Mielőtt megadom válaszadásra a szót dr. Kemenes Ernőnek, kérem Önöket, maradjanak a teremben. Ez volt az utolsó interpelláció, még néhány elintézni valónk van. Ha nem vagyunk szavazatképesek, nem tudjuk elvégezni azokat. Megadom a szót dr. Kemenes Ernőnek, az Országos Tervhivatal elnökének. DR. KEMENES ERNŐ, az Országos Tervhivatal elnöke: Tisztelt Képviselőasszony! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Elnök Asszony! Szeretnék az írásban átadott reagáláson kívül néhány gondolatot megfogalmazni az állásfoglalás megalapozásához. Először is szeretném egyértelművé tenni: amit a képviselőasszony interpellációjában a bihari térség helyzetét, annak különböző jellemzőit illetően megfogalmazott, mindaz tényszerűen helytálló. Tehát a bihari térség elmaradottságát az érdekelt kormányszervek is hasonlóan értékelik. A mai nem könnyű helyzetben nagy kérdés: hogyan lehet az ország más elmaradott térségei mellett és között a bihari térség problémáinak megoldását segíteni.