Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-78

6451 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6452 dítva a sokat hangoztatott jogállamiságnak, az utca döntené el ezeket a kérdéseket. Éppen ezért én javaslom képviselőtársaimnak, hogy a törvényjavaslatot illetve a határozattervezetet támogassuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Következik Tóth Attiláné képviselőtársunk felszólalása, Budapest 52. számú választókerületéből. TÓTH ATTILÁNÉ: Köszönöm elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a pár hozzászólásban nagyon röviden és tömören elhangzott, az utóbbi másfél-két év vitája, politikai vitája, választói vélemények sűrítve. Két olyan törvénytervezet fekszik előttünk, amit a múlt tisztázására és a jövő tisztasága érdekében, azt hiszem, ennek a Parlamentnek kell meghoznia. Tallóssy képviselőtársam azt mondta, hogy lényegében az időpontok meghatározásán túl lényeges eltérés nincs a két törvénytervezet között. Én mégis találtam, méghozzá, hogyha tartjuk magunkat ahhoz, hogy a múlt tisztázása és a jövő tisztasága érdekében, akkor bizony nagyon fontos eltérést találtam a kettő között, méghozzá Hámori Csabáéban találtam meg, a jelenleg működő pártok és a társadalmi szervezetek elszámoltatását illetően is. Ha igaz az, hogy nem történelmi boszorkányüldözést akarunk csinálni, ha valóban azért hozzuk meg ezt a parlamenti határozatot, hogy a múltat tisztázzuk ha még csak vagyonilag is, mert politikailag igen nehéz, ezt Raffay képviselőtársam is elmondta. — Ha a jövő tisztaságát akarjuk ezzel a választások előtt nem sokkal biztosítani, és ez valóban csak egy vagyoni elszámoltatás, akkor nagyon indokoltnak tartom és a magam részéről támogatom Hámori Csaba képviselőtársam indítványát, amelyben az eddigi valamint a politikai élet jelenlegi és majdani szereplőit is ez alá a vizsgálat alá esőnek tartja. Hangsúlyozom, vagyoni elszámoltatásról lévén szó, amit nem tudom, hogy a bizottság mennyire fog tudni kivitelezni a mindennapi gyakorlatban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szóra következik Dauda Sándor, Budapest 45. sz. választókerületéből. DAUDA SÁNDOR: Tisztelt Képviselőtársaim! Önök jól ismernek: fizikai munkásként, mozdonyvezetőként dolgozom ma is. Családommal kis lakásban lakom, és így nekem is vannak anyagi gondjaim, és állíthatom, hogy a gyanúja sem merült fel annak, hogy felszólalásommal kapcsolatban különös politikai vagy anyagi érdekek motiválnának. Szabadjon előre bocsátani, hogy nem kívánom a bűnösöket védeni, ezt tiltja erkölcsöm. Mindezt figyelembe véve vállaltam magamra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspár parlamenti csoportjának véleményét a tárggyal kapcsolatban elmondjam. Kijelentem, hogy Tamás Gáspár képviselő által elmondottak egyeznek a mi véleményünkkel, nekünk is ez a célunk. Elismerjük azon kezdeményezések jogosságát, hogy a tevékenységük ideje alatt hatályos törvények szerint bűncselekményt elkövető vezetőket büntető eljárás alá kell vonni, de nem érthetünk egyet azzal, hogy a büntető eljárások megindítását politikai összetűzések befolyásolják. A bűnösöket nemre, fajra, politikai pártállásra, vallásra való tekintet nélkül egyaránt meg kell büntetni, de nem fogadható el az évezred első felét idéző boszorkányüldözés. Az indítványban megfogalmazott gyanúsítotti lista összeállítására és nyilvánosságra hozatalára — az első indítványról beszélek — Magyarországon érvényes törvények szerint sem párt vagy politikai szervezet, de még parlamenti bizottság sem jogosult. Jogász tanácsadóim véleményére hivatkozva kijelenthetem, hogy a politikai kuláklista összeállítása, és különösen nyilvánosságra hozatala egyenesen törvénytelen, sérti a nemzetközi szerződésekben és a hazai törvényekben deklarált személyiségi jogokat. Mi, parlamenti képviselők akárhol is vagyunk elkötelezve, azon fáradozunk immár hosszú idő óta, hogy minél hamarább megteremtsük hazánkban a jogállamiságot. Ha e szellemben kívánunk tevékenykedni, akkor nem tehetjük meg legfelsőbb szinten, hogy e szellemmel homlokegyenest ellentétes határozatban a jogállamiság intézményét előre is megcsúfoló, személyiségi jogokat hivatalból sértő intézkedéseket hozzunk. Felhívom a figyelmet arra, hogy a magyar törvények szerint vélhető bűnös nincs. Tehát ezekről a vélhető vagy az indítványban megfogalmazottak szerint , »Magyarország tönkretételével gyanúsítható" személyekről bizottsági szinten listát készíteni és azt nyilvánosságra hozni senkinek sincs joga, a Parlamentnek sem, és az aki ezt megteszi, súlyosan sérti az érvényes magyar Alkotmányt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha kételkednek szavaimban kérem olvassák el az Alkotmány 57., 59. és 70. szakaszait. Többek között Király és Raffay képviselőtársak is szinte valamennyi politikai vezetővel együtt, és ezeknek a Parlamentben is jelenlévő képviselőik az utóbbi időszakban hangoztatták és kijelentették, hogy az 1990. évi választásoknak nyugodt, rágalmazás mentes légkörben kell lefolynia. A kívánalmaknak a Parlament is eleget tett a sarkalatos törvények elfogadásával, amelyekkel biztosítani kívánta a választások tisztaságát, tisztességtelen befolyásolástól mentes lefolytatását és légkörét. Egy ország vezetése hasordít egy vállalkozáshoz, vagy nagyvállalathoz. A hozott döntések sok kockázatot, bizonytalansági tényezőt tartalmaznak. Felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy egy utólagos presszió lehetősége az eljövendő Parlament, az eljövendő Kormány működését is lehetetlenné teszi. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy sem a hatályos és tudomásom szerint egyik korábban hatályos büntető törvénykönyvben sem volt megfogalmazva az első indítványban említett „Magyarország tönkretétele" tényállása. Ezt kérem figyelembe venni. Tisztelt Képviselőtársaim! Idősebb választóim beszéltek róla, hogy volt már hazánkban és más országokban is példa politikai érdekből összeállított listázásra, de arról nem tudok, hogy bárhol a földön ilyen listát parlamenti döntés alapján állítottak volna össze. A frakció Hámori Csaba képviselőtársam indítványát