Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-76
6369 Az Országgyűlés 76. ülése, 1990. január 26-án, pénteken 6370 Kérdezem, hogy az Országgyűlés a bizottság tagjává megválasztja-e dr. Fodor László képviselőt? Kérem szavazzunk! (Megtörténik.) (196 igen, 7 nem, 13 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés dr. Fodor Lászlót megválasztotta. Kérdezem az Országgyűlést, hogy a bizottság tagjává megválasztja-e dr. Debreczeni József képviselőt? Kérem szavazzunk! (Megtörténik.) (187 igen, 14 nem, 14 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés dr. Debreczeni Józsefet megválasztotta. Kérdezem az Országgyűlést, hogy Vassné Nyéki Ilona képviselőt a bizottság tagjává megválasztja-e? Kérem szavazzunk! (Megtörténik) (158 igen, 31 nem, 25 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés Vassné Nyéki Ilonát megválasztotta. ELNÖK: "Varga Lajos jelzett, hogy feltétlenül közben szólni akar! VARGA LAJOS: A Szocialista Párt vezetőségével — akit el tudtunk érni — egy pár szót váltottunk. A Szocialista Párt képviselőket a vezetőség nevében arra kérem, hogy bízzunk meg Tamás Gáspár Miklós emberi tartásában és szavazzuk meg, hogy ebben a bizottságban részt vehessen. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy az Országgyűlés megválasztja-e a bizottság tagjává Tamás Gáspár Miklós képviselőt? Kérem, szavazzunk. (Szavazás: 113 igen, 69 nem, 36 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a bizottság tagjává Tamás Gáspár Miklós képviselőt is megválasztotta. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság feladatairól már határoztunk, így tovább folytathatjuk munkánkat. Roszik Gábor kér szót. ROSZIK GÁBOR: Tisztelt Ház! Szeretném szíves tudomásukra hozni, hogy önként léptem vissza, tévedések elkerülése végett, a jelöléstől. (Zaj.) Megindokolom, hogy miért. (Közbekiáltások: Nem kell!) Egyrészt azért, mert érintve vagyok az ügyben, másrészt pedig azért, mert többrendbeli fenyegetést kaptam. (Zaj.) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnap leszűkített programból nem tudtuk elkezdeni az alábbi napirendi pontok tárgyalását: a családjogi törvénnyel kapcsolatban hadd mondjam el, hogy hatályba lépése egyébként is március 1-ére esnék. Nem tudtuk elkezdeni az Állami Számvevőszék költségvetéséről szóló napirendi pont tárgyalását. A Nagykanizsai Sörgyárról szóló napirendi pont tárgyalását, a képviselő-jelöltek állami támogatásáról szóló határozattervezet tárgyalását, a népi kezdeményezés megtárgyalását, dr. Raffay Ernő, Király Zoltán, Hámori Csaba képviselők indítványának a megtárgyalását, és nem tudtuk elkezdeni a régóta magunk előtt tolt interpellációkat és kérdéseket. Nem tudtunk határozatot hozni két alkotmányerejű, egyébként megtárgyalt törvény tekintetében. Az interpellációtól eltekintve ez maximum egyórás munka lenne, de azt gondolom, hogy vita mindig kialakulhat. Nem lehetetlen, hogy jóval hosszabb időt venne igénybe a tárgyalás. Azt javaslom, hogy mivel abban állapodtunk meg az ülésszak elején, hogy ma minden körülmények között 18 órakor befejezzük munkánkat, tartsuk tiszteletben azokat, akik erre az időre más programot terveztek maguknak, és ne kezdjük el további napirendi pontok tárgyalását. A kérdés ebben az esetben az, hogy mikor folytassuk munkánkat. Ennek az eldöntéséhez két dologról kell szólnom. Az egyik az, hogy ma az ebédszünetben a Kormány tagjaival, illetve a szűkkörű kabinettel találkoztak a bizottsági elnökök és a pártfrakciók vezetői, és a februári programról tárgyaltunk. Figyelmen kívül hagyva a mostariról elmaradt előbbi felsorolást, olyan program várható a februári ülésszakra, amely önmagában is mindenképpen azt kívánja, hogy négy napot előzetesen tervezzünk be megtárgyalásra. A bizottsági elnökökkel és a jelenlevő képviselőtársaimmal egyetértésben mégis azért vállaltuk fel ennek a programnak a megtárgyalását, mert összesen kettő van közöttük olyan, amelyet a Kormány még nem tárgyalt meg. Tehát az előterjesztések nagy részét képviselőtársaim már vagy ismerik, vagy napokon belül megkaphatják, és ez a felkészülést mindenképpen megkönnyíti. A februári program egyrészt az elmaradt törvényjavaslatok tárgyalásából, és ezen kívül öt újabb törvényjavaslat beterjesztéséből állna, de ezek között vannak olyanok, amelyek tényleg nem igényelnek tárgyalást, például a közigazgatási deregulációról szóló törvényjavaslat, amely annak a felsorolása, hogy melyek azok a törvények, amelyek hatályukat vesztik. Tulajdonképpen két vagy három olyan törvényjavaslat van, amelyről talán élénkebb vita alakul ki. így képviselőtársaim azt javasolták, hogy mindenképpen vállaljuk fel ennek a megtárgyalását. Ez viszont azt jelenti, hogy az interpellációkat és a kérdéseket nem célszerű a februári ülésszakra hagyni, mert ebben az esetben az húzódnék el értelmetlenül hosszúra. Mindenképpen szükség lenne tehát a megtárgyalásukra azért is, mert a februári ülésszakon egyébként is értelmetlen lenne interpellációkat tárgyalni, hiszen ha történetesen a Parlament olyan döntést hoz, hogy nem fogadja el, azt követően már bizottsági ülések nem lesznek. Olyan időpontban célszerű tehát tárgyalni az interpellációkat, amikor még utána bizottsági ülések lesznek. Ezért — a Kormánnyal is egyeztetve — javaslatunk a következő. Munkánkat a jövő héten szerdán és csütörtökön folytassuk. Akkor hozzunk határozatot erről a két törvényjavaslatról, és tárgyaljuk meg azokat az elmaradt napirendi pontokat, amelyek minimálisan egy órát, de ha valami folytán élénkebb vita alakul ki ezekben a kérdésekben, akkor is maximum egy-két órát vesznek igénybe, és ezt követően kerüljön sor az interpellációk és a kérdések tárgyalására. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy ülésszakunk következő ülésnapja a jövő héten szerdán legyen, és ezen a napon 10 órakor kezdjük munkánkat. Egyetértenek ezzel képviselőtársaim? (Igen.) Hadd mondjam el, hogy a Kormánynak is al-