Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-76

1990. január 26-án, pénteken 6346 6345 Az Országgyűlés 76. ülése, hogy a Magyar Köztársaság költségvetése kibírná. Éppen ezért úgy gondolom, hogy Király Zoltán által elmondott probléma kezelésére nem az államosítás a járható út. Mi tulajdonosként, rész, vagy egész tulajdonosként szeretnénk viszonyulni ezekhez a vállalatokhoz. Ebből az is következik, hogy a vállalatokkal kialakítandó kapcsolatunk immár az osztalékra korlátozódik, tehát nem valamilyen külön adórendszerre és nem a nyereség elvonására. Mi több, az osztalékon felüli nyereséget szeretnénk a lapok versenyhelyzetének javítására felhasználni. Másodszor garantáljuk a szerkesztőségek függetlenségét. Annyiban, amennyiben tulajdonosok vagyunk, ott, ahol azok vagyunk, de a tartalmi munka kizárólagos meghatározója a főszerkesztő, akit a Kiadóvállalat igazgatója nevez ki, és kinevezéséhez javaslattevőjogosítványa legyen a szerkesztőségi közösségnek. Támogatjuk azt is, hogy a lapok korszerű gazdasági társaságokká alakuljanak át. Szeretnénk külső működő tőkét is bevonni, de mégegyszer hangsúlyozom: ellene vagyunk mindenféle államosítási kísérletnek. Az a megítélésünk, hogy ez politikai célzatú és nem az esélyegyenlőséget szolgálja, hanem a szocialista párt kissemmizését. Tisztelt Ház! Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Dr. Marx Gyula, Zala megye 2. választókerületének képviselője kért szót. DR. MARX GYULA: Tisztelt Ház! Csak egy mondat erejéig szerének válaszolni Hámori Csabának. Ellenezzük mi is az államosítást, és ha ezt tényleg így gondolta az én Király Zoltán barátom, akkor ki kell jelentenem, hogy valószínűleg rosszul, vagy rossz kifejezést használt. Ellenben el kell Önöknek mondanom, hogy igenis szeretnénk, ha a megyei tanácsokhoz kerülnének ezek a megyei lapok, és ilyen értelemben féggetlenek lennének. Zala megyében az a helyzet, hogy a megyei tanács társtulajdonos volt. Legalább is a hetvenes évek közepéig és egyszercsak eltűnt a neve a listáról, és máig sem lehet nyomára jutni, hogy milyen úton-módon lett az MSZMP a kizárólagos tulajdonos. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK: Képviselőtársaim! Megkérdezem, kíván-e még valaki szót kérni a sajtótörvény általános vitájában. (Nem.) Amint látom, nem. A Ház elnöke bejelentette, hogy a részletes vitában elhangzottakat és a módosító indítványokat a bizottságnak kiadta, így tehát az általános és a részletes vitát is a sajtótörvénnyel kapcsolatban lezárom. Képviselőtársaim! Tudatában vagyunk annak, ami tegnap a televízióban is elhangzott, hogy jelen ülésszakunk munkáját elég nehéz követni, de a törvényjavaslatok révbejutása talán így biztosított, ezért most kérem, váltsunk át az egyéni vállalkozásokkal foglalkozó törvényjavaslatra. (Mozgás.) Előre mondom, szükségünk lesz az 528-as és az 560-as számú bizottsági jelentésre. Az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatot, mint emlékeznek rá, az általános és részeletes vitában megtárgyaltuk, a bizottság is megtárgyalta. Most válaszadásra szót adok dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter úrnak. DR. KULCSÁR KÁLMÁN miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Számot adhatok a beterjesztett javaslatok beterjesztett vitájáról és a bizottsággal való megállapodás alapján az eredményt is én ismertetem. Jónéhány módosító indítvány hangzott el, ezek túlnyomó többségét azonban az előterjesztő képviselők a bizottsági vitában visszavonták. Gyakorlatilag egyetlen olyan módosító indítvány maradt talpon, amelyről szólnom kell. Mielőtt azonban erre rátérnék, szeretném jelezni, hogy a módosító indítványok egy része a szöveg félreértéséből fakadt, s éppen ezért az igazságügyi kormányzat helyesnek tartja, hogy a törvény indokolásában ezeket a félreértéseket, amelyek a képviselőknekjelentkeztek tisztázza, pontosabb magyarázatot adjon, nehogy bárki más is félreérthetőnek találja egy-egy szövegrész értelmét. Szeretném jelezni továbbá, hogy elhangzott egy kérdés is a vita során. Nem indítvány volt, hanem kérdés, amelyre a kérdést föltevő képviselőnő választ kért. A kérdés úgy hangzott, mi indokolja azt, ha egy egyéni vállalkozó nem fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, akkor a vállalkozói igazolványt visszavonják tőle; miért nem fordulhat az érintett az igazolvány visszavétele előtt a bírósághoz? Á válasz a következő: a törvényjavaslat szerint egy évi nemfizetés esetén a vállalkozói igazolványt vissza kell vonni. A bíróság nem tudna mit kezdeni ilyennel, mert a bíróságnak jogkérdéseket kell eldöntenie; itt pedig ennek megállapításáról van szó, hogy tartozik-e az illető, kifizette-e a társadalombiztosítási járulékot, vagy nem. Ha kifizette, az igazolványt nem vonják vissza, ha nem fizette ki, akkor igen. Van a bíróságnak szerepe a társadalombiztosítási járulék esetében, de az összeg megállapításakor, akkor ugyanis mód nyílik a fellebbezésre, s olyan kérdésről van szó, tehát dönthet a bíróság. Mindennek alapján tehát nem volna értelme annak, hogy a bíróságot ebben a szakaszban bekapcsoljuk ebbe az eljárásba; már csak azért sem, mert ha rendezte az adósságát az érintett vállalkozó, akkor utána elmúlnak azok a körülmények, amelyek miatt a vállalkozói igazolványát visszavonták, tehát kérheti újra a vállalkozói igazolvány kiadását. Az a javaslat, amit nem vont vissza a képviselő, Varga Miklós képviselő úr javaslata. Beszéltem erről a kérdésről egyébként az expozéban is és a bizottsági vitában is. Arról van ugyanis szó, a képviselő úr nehezményezi, hogy vállalkozást folytathatnak olyanok, akiknek nincs szakképzettségük, és ennek következtében nem látja biztosítottnak a közönség megfelelő színvonalú ellátását akkor, ha csak az alkalmazottnak van szakképzettsége. Szeretném még egyszer nagyon világosan megfogalmazni: a vállalkozó — vállalkozó. Vagyis nem ő az — az esetek egy részében —, aki a szakirányú tevékenységet végzi. Egy vállalkozónak többfajta vállalkozása és többfajta telephelye lehet. Nem is kívánható meg, hogy az általa finanszírozott vállalkozói tevékenységeket a szakirányú részeken is ő irányítsa vagy végezze, mert