Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-76
6311 Az Országgyűlés 76. ülése, 1990. január 26-án, pénteken 6312 gyűlési választások után kerüljön sor. Ettől a Parlament nem térhet el. Annak azonban nincs alkotmányjogi akadálya, hogy az Alkotmánynak a köztársasági elnökválasztása módjáról vonatkozó szabályát a Parlament megváltoztathassa. Hadd hangsúlyozzam most már magánemberként, hogy az Alkotmánybíróság itt az alkotmányjogi kérdésben döntött, nem pedig a kérdés politikai vonatkozásaiban. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom, hogy folytassuk a képviselők jogállásáról szóló törvénytervezetek vitáját. Kérem képviselőtársaimat, hogy akik korábban jelezték, hogy az általános vitában hozzá kívánnak szólni, ismételten tegyék meg ezt. Dr. Eke Károlyt illeti a szó. DR. EKE KÁROLY (Csongrád megye): Tisztelt Ház! A Parlament valamennyi politikai frakciója vezetőjének a megbízásából kérek most szót. Egyetértésükkel indítványozom, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvénybe kerüljön bele a következő rész. Valamennyi képviselőjelölt jelöltsége első pillanatábantegyen vagyonnyilatkozatot, amelyet mandátumának lejártakor ismételjen meg. Azt hiszem, érthető (zúgás), hogy a közéleti tisztaság szempontjából tartjuk ezt szükségesnek. Ez minden vád vagy minden egyéb elkerülése céljából szükséges. Indítványozom, hogy ezt a Parlament jogi, igazgatási és igazságszolgáltatási bizottsága pontosítsa, és a szakemberek segítségével fogalmazzuk meg pontosan. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Bognár József professzor, az országos listán megválasztott képviselőtársunk kíván szólni. DR. BOGNÁR JÓZSEF (országos lista): Tisztelt Országgyűlés! (A terembe belép Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök és Václav Havel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke kíséretével együtt. Nagy taps.) (Dr. Bognár József folytatja.) Tisztelt Országgyűlés! Én teljesen egyetértek az előterjesztésnek azokkal a részeivel, amelyek a képviselőjelöltek jogállására vonatkoznak. Úgy gondolom, feltétlenül szükséges, hogy a mostani képviselőválasztások előtt ez a kérdés a Parlament által hozott törvénnyel nyerjen szabályozást. Nem értem azonban — jogilag sem értem, és a parlamentekhatásköre és történelme szempontjából sem értem —, hogy miért hozunk mi határozatot a következő Parlament tagjainak a javadalmazásáról. (Taps.) Én nem ismerek minden parlamentet a világon ebből a szempontból. Azt mondhatom, hogy én még tagja voltam az 1945-ös és az 1947-es Parlamentnek, amely — mint ismeretes — a tiszta választások jegyében ült össze. (Derültség.) A kékcéduláktól most tekintsünk el! Mindkettőnél az volt a helyzet, hogy a létrejött Parlament választott egy bizottságot, és a létrejött Parlament által választott bizottság szuverénül állapította meg a képviselők fizetését. A Parlamentnek ez szuverénjoga, hogy a maga fizetését megállapítsa. Ezt nem állapíthatja meg a Kormány vagy nem tudom, ki. Ez teljesen nyilvánvaló. Maga állapította meg, illetve maga tett javaslatot az Országgyűlés plénumának arra, hogy mi legyen a képviselők tiszteletdíja. Akkor ezt így hívták. Ezért azt javaslom, hogy az anyagnak azt a részét ne tárgyaljuk, illetve adjuk át egy következő Parlamentnek, amely arról szól, hogy mi legyen a leendő képviselők javadalmazása, mert akkor elvonnák tőlük az ő hatáskörüket. Àz az ő szuverén joguk, abba senki másnak nincs beleszólása. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mindnyájunk nevében tisztelettel és őszinte nagyrabecsüléssel köszöntöm a díszpáholyban helyet foglaló Václav Havel urat, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét. (Nagy taps.) Tisztelt Elnök Ur! Képviselőtársaim nevében köszönöm, hogy rövid magyarországi látogatása idején eljött közénk, és ezzel lehetővé tette személyes találkozásunkat. Az Ön neve nem ismeretlen Magyarországon. Nagy tekintélyt vívott ki már írói munkásságával, de az elmúlt években különösen azzal a politikai tevékenységével, amellyel vezetője lett a Csehszlovákiában lezajlott és a mai napig tartó forradalmi folyamatoknak. Az Ön személyében olyan államférfit üdvözölhetek, aki őszinte szívvel híve országaink népeinek új alapokon, de minden körülmények között elfogadható értékekből építkező egymásra találásának. Önnel egyezően valljuk: Magyarország és Csehszlovákia népeit évszázadokon keresztül a közös sors, a szomszédságból eredő számos pozitív esemény és egyéb szálak kötik össze. Ezekre is építve kell továbbterjeszteni népeink együttműködését és barátságát. Kívánom Önnek, Elnök Úr, érezze jól magát a Magyar Köztársaságban. Megkérem, fáradjon a szónoki emelvényre. (Taps.) VÁCLAV HAVEL (a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy köszönthetem Önöket az Önök Országgyűlésének gyönyörű épületében, amely épületet ezidáig csak fényképekről ismerhettem meg. Csupán két perce tartózkodom itt, de ennek a teremnek a légköre számomra egy tényleges Országgyűlés légkörét jelenti. Szilárdan bízom abban, hogy a mi Országgyűlésünk is a jövőben, a legrövidebb időn belül tényleges Országgyűlésként fog működni. Örülni fogok annak, ha egy nagyon erős, intelligens ellenzékkel találkozhatom majd ott személyemmel szemben. Bízom abban, hogy ott is lesznek olyan cédulák, amelyekkel mérni fogják, hogy melyik képviselő mennyi ideig beszél. (Derültség.) Bízom abban, hogy ott órák is lesznek elhelyezve. Lehetőségem volt ugyanis már felszólalni a mi parlamentünkben, és ott sajnos konstatálhattam, hogy a prágai köztársasági elnöki irodákban sehol sem találtam a falakon órákat. (Derültség.) Ugyanígy nem láttam órákat parlamenti üléstermünkben sem.
