Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-76

6301 Az Országgyűlés 76. ülése, 1990. január 26-án, pénteken 6302 biztosító anyagi, jogi szabályaként definiálja, összhangban a hatalmi ágak elválasztásának elvével. De kifejezi abban az értelemben is, hogy fokozottabb hangsúlyt ad e függetlenség, erkölcsi stabilitás anyagi alapjait biztosító tiszteletdíjról, költségtérítésekről és az egyéb kedvezményekről rendelkező szabályoknak. Az Alkotmány keretszerű rendelkezései viszont csupán a képviselői tevékenység és működés feltételrendszerének jellegét jelöli ki, és tartózkodik nemcsak a részletezéstől, de a képviselői hivatás körülményeinek definitív rendezésétől is. Tudatosan csupán a minimális garanciális szabályokat tartalmazva e szabályozás nyitva hagyja a képviselők jogállását rendező alkotmányerejű törvény számára. A politikai viszonyok mozgásából eredően e törvény megalkotásának szükségessége itt és most azért halaszthatatlan, mert a közeljövőben már a megváltozott tartalommal megtartandó választások és az újonnan megválasztandó Országgyűlés munkájának egyik alapfeltétele, hogy a képviselőjelöltségre pályázó állampolgárok az őket jelölő szervezetek és választók, illetve a leendő képviselők tisztában legyenek tevékenységük kereteivel és feltételeivel. Bár az intézményrendszer részleteinek kialakulása csak a gyakorlati tapasztalatok folyamán való feldolgozása, illetve a politikai folyamatok mozgásának időről időre bekövetkező integrálása nyomán lehetséges, mégis az e téren már hosszabb gyakorlattal rendelkező országok tapasztalataira támaszkodva megalkothatok a legfontosabb szabályok azzal, hogy az intézményrendszer finomítását tudatosan a későbbi gyakorlatra kell hagyni. Az elmondottakból úgy vélem, mindenki számára adódik a törvényi szabályozás tartalma, terjedelme és jellege. A szabályozás jellegét a törvény esetében is elsődlegesen a kiemelt garanciák kialakításában kell látnunk. A törvény terjedelme ezért szűkebb kell legyen, mint a képviselőket megillető jogok és terhelő kötelezettségek teljes köre. Szűkebb, mivel a magyar szabályozás is szükségszerűen több forrásban jelenik meg. A választhatóság szabályait a választójogi törvény tartalmazza, a képviselői megbízatás megszűnésének az eseteit pedig az Alkotmány rögzíti. Az Országgyűlés és belső szervei működésével összefüggő jogokat és kötelezettségeket megállapító részletes szabályokat pedig az újonnan megalkotandó házszabályoknak kell majd tartalmaznia. A törvényjavaslat — mindezeket elfogadva — a következő témaköröket öleli fel. A képviselői megbízatás keletkezésével kapcsolatos szabályok közül rendelkezik az egyes garanciák megteremtéséről, amelynek célja, hogy a mandátumra pályázó jelölteket — képviselő-jelöltségükkel összefüggésben — megválasztásuk előtt se érje méltánytalan hátrány, illetve munka- vagy szolgálati viszonyaikból eredő kötelezettségeik ne gátolják azt, hogy választási kampányukat megfelelő módon előkészíthessék és vezethessék. Rendelkezni kell az összeférhetetlenség további, explicit szabályairól, összhangban az Alkotmánnyal, azzal, hogy az összeférhetetlenség kimondásának parlamenti eljárási szabályait szintén az új házszabályok számára kell fenntartani. Rendelkezik a törvényben a képviselői megbízatás elfogadása előtt fennálló munkajogi vagy szolgálati viszonynak a képviselői megbízás tartama alatti jogi sorsáról. Arról, hogy a képviselői megbízatás megszűnése esetén e jogviszonyok milyen feltételek szerint folytathatók, ületve mennyiben garantálhatja az állam a megfelelő további foglalkoztatás biztosítását. A tervezet rendelkezései között jelentős rész a képviselői egzisztenciát és munkakörülményeket biztosító, a képviselői tevékenységet segítő, támogató szolgáltatások és intézmények rendszerének, illetve az erre irányuló jog alapjainak kialakítása azzal, hogy a megalkotandó törvény e tekintetben sem lehet minden vonatkozásban teljes, mivel az ezzel összefüggő egyes részletszabályokat részint nem is lehet, részint nem is szükséges törvényi szinten rögzíteni. Elegendő, hogy az Országgyűlés vagy valamely, ezzel foglalkozó szerve a részletszabályokat ellenőrzése alatt tarthassa, végül, szabályozza a képviselők megbízatásának megszűnése esetén meghatározott ellátások, nyugdíjakés más, esetleges szolgáltatások biztosítását, a volt képviselő további életpályáját segítő vagy őt régebbi életpályájára visszahelyező garanciák nyújtását is. A törvényjavaslatot több parlamenti bizottság megvitatta, véleményezte. Ezen kívül számos egyéni, képviselői javaslat is érkezett bizottságunkhoz. A beérkezett javaslatok jelentős részét figyelembe vettük a tervezet első változatának átdolgozása során. E jelentősebb módosításokat a végleges tervezet érintett részeinek aláhúzásával kívántuk vizuálisan is érzékelhetővé tenni. A vita során érintett témák közül két kérdéskör külön kiemelését tartom szükségesnek. Az egyik az összeférhetetlenség szabályainak terjedelmét érinti, nevezetesen, hogy a gazdasági vezetők és vállalkozók milyen körére terjedjen ki. E javaslat az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében felsorolt tisztségeken túlmenően az ezekhez kapcsolódó hivatali szervezetek dolgozóira, továbbá a Magyar Nemzeti Bank felső vezetőire állapít meg összeférhetetlenséget. Ezen kívül öszszeférhetetlennek tekinti a gazdasági társaságok felügyeletét végző testület tagságában való részvételt is. Ezen utóbbi összeférhetetlenségi szabály beiktatását azok a nemzetközi tapasztalatok indokolják, amelyek szerint a gazdasági társaságok előszeretettel hívnak meg felügyeleti testületeikbe közismert személyeket, ezek között képviselőket, arra számítva, hogy tekintélyüknél fogva előnyöket tudnak szerezni a gazdaság számára. Politikai és gazdasági életünk tisztasága megköveteli az ilyen, még látszatában is félreérthető lehetőségek kizárását. Ezért nem értünk egyet a terv- és költségvetési bizottság 523. számú állásfoglalásának 1. pontjával, amely ezen összeférhetetlenségi ok mellőzését javasolja. A vitában a másik kérdéskör a díjazás mértékének, továbbá a költségtérítés szabályainak rendezését érintette. A szabályozási tárgykörben végül, a sokrétű vita eredményeként, megalapozott képviselői javaslatok alapján alakult ki a tervezet 5. § (1) bekezdésének szö-