Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-75
6267 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6268 felelősséget, hogy a jövő Parlamentje helyett döntünk mindenféle tulajdoni koncepció nélkül arról, kiragadva, hogy most mi legyen a föld tulajdonának a sorsa. Elnézést kérek, hogy hosszabb voltam. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, még heten kívánnak hozzászólni az általános vitában. A következő hozzászóló dr. Lakos László képviselőtársunk. DR. LAKOS LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Az agrárgazdaság teljesítménye semmiben sem marad el a népgazdaság más ágazataitól. A termőföld tulajdonának, a szövetkezeti közös vagyonnal a kérdése mégis ismételten az érdeklődés homlokterébe, és ide a Parlament elé került. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter úr és az igazságügy-miniszter úr által beterjesztett javaslatok a köz érdekeit szolgálják, minden szempontból megfelelnek a gazdasági rendszerváltás követelményeinek. Az állam tulajdonában lévő termőföld elidegenítését az állami vagyonvédelmi törvény védelme alá helyezik, de figyelembe véve a hozzá kapcsolódó nemzeti érdekeket, indokolt ellenőrzés alá vonni az elidegesítést és a társaságba vitelt. A szövetkezetek ingatlanai feletti döntési jogokat az előterjesztés korlátozza ugyan, de ez a tagság érdekeit nem sérti. A döntésben a kétharmados többség előírása a közmegegyezést szolgálja. Támogatom a javaslat 3. és 4. szakaszánaktörvénybe iktatását, mert a szövetkezeti tagok és örököseik jogait állítja vissza végre hazánkban. A kizárólag állami tulajdonra épülő ideológia a tagságot elidegenítette, a földet gazdátlanná tette, válságba sodorta a szövetkezeti mozgalmat, holott Nyugat-Európában és az egész világon terjed a szövetkezés eszméje, nő a jelentősége. Ezek az előterjesztett javaslatok az elfogadott nemzetközi szövetkezeti elvek tiszteletben tartásával készültek. Korszerű szabályozással a társadalmi igazságosságot szolgálják, a tulajdonosi jogok és az önkéntesség visszaállításával. A hatékony gazdálkodás alapját képezik, a földforgalom, a földpiac kialakulásának lehetőségét megteremtve. Viszont azt javaslom Önöknek, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy Vassné, dr. Tallóssy és Vass képviselőtársaink előterjesztéseit ne támogassák. Az elmúlt évtizedek kárvallottjai közé tartoznak azok is, akiknek a földjét megváltották, ha eltávoztak a mezőgazdasági termelésből, vagy ha örökösökként nem a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgoztak. Mulaszthatatlannak és sürgősnek tartom, hogy a törvénytelenségek károsultjait köztársaságunk alkotmánya szellemében teljes politikai, erkölcsi és anyagi kártérítésben részesítsük. A Parlament napirendjén szerepel egy általános jóvátételi törvény megalkotására irányuló javaslat. Ennek a megalkotását kell kiemelt feladatunknak tekintenünk, és a napirenden szereplő kérdés is e törvény tárgykörébe tartozik. Csak ilyen keretekben található megnyugtató megoldás. Ezért azt javaslom, hogy a jóvátételi törvény rendelkezzen a földmegváltások kárvallottainak kártalanításáról, a legszélesebb körű közmegegyezés alapján. Élelmiszergazdaságunk eredményei hosszú évek óta a közvélemény elismerését élvezik, mindannyian kedvezően ítélhetjük meg hazai ellátásunk megás színvonalát, és az exporttöblet ma még pótolhatatlan hatását. Nincs tehát kényszerítő gazdasági alapja a mezőgazdaság körül dúló viharoknak. Mivel a gazdaság más területein hasonlókat nem tapasztalunk, azt kell gondoljuk, hogy ezek a törekvések politikai indíttatásúak, főként a választási küzdelem részét képezik. Az elmúlt évtizedekben súlyos károkat szenvedtünk el azért, mert a gazdasági döntéseket mértéktelenül a politikai érdekek szolgálatába állították. Ezzel a gyakorlattal szakítanunk kell! A Magyar Szocialista Párt hazánk magas színvonalú, kiegyensúlyozott, biztonságos élelmiszer-ellátását a belpolitikai stabilitás döntő tényezőjének, a békés átmenet elengedhetetlen feltételének tekinti. Ezért nagyon fontosnak tartja, hogy a mezőgazdaság tulajdonviszonyainak az átalakítása úgy történjen meg, hogy közben más, fontos nemzetgazdasági érdekek ne károsodjanak. Képviselőtársaink javaslatai a követelményeknek nem felelnek meg. Javaslatuk szerint a földforgalom, a tulajdonviszonyok újrarendezéséig, 1995-ig nem alakítható ki. Ez pótolhatatlan késedelmet okozna a földpiac kialakításában, a szerkezetátalakításban, a gazdasági rendszerváltás megkezdésében. Képtelenség lenne, ha nem számíthatnánk a tőke érdeklődésére, ha a vagyont nem védi meg az Alkotmány, ha a tulajdont nem garantáljuk. Mi, szocialisták azt akarjuk, hogy a mezőgazdaság dolgozói végre teljes jogú állampolgárok legyenek a hazában, hogy megkapják áldozatos munkájuk valós értékének erkölcsi és anyagi elismerését. E gazdaságok létalapjának, a földtulajdonnak az elvonása a felhalmozott szövetkezeti vagyont értéktelenné tenné, a tagságot pedig létbizonytalanságba taszítaná. Nem lényegtelen változtatásról, hanem a mezőgazdasági nagyüzemekben jelenleg dolgozók kisemmizéséről van szó tehát. Nem ez az útja a társadalmi igazságosságnak. Mindannyian azt akarjuk, hogy hazánk kincset érő adottságai jól hasznosuljanak. Ehhez elengedhetetlen, hogy a termelési eszközök, a gépek, az épületek és természetesen a termőföld is azok kezébe kerüljön, akik azt a leghatékonyabban működtetik. Ezért azt javaslom Önöknek, hogy a miniszter urak javaslatait fogadják el, Vassné, dr. Tallóssy és Vas képviselőtársaim módosításai nélkül. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Fodor Sándor Fejér megyei képviselőtársunk hozzászólása következik. FODOR SÁNDOR: Tisztelt Parlament! Képviselőtársaim! Kicsit elvagyok szomorodva, mert azt hittem, hogy az általam nagyrabecsült Tallóssy Frigyes képviselőtársammal vívott májusi csatározásunkat követően érzékelte és megértette azt a nagyon bonyolult és széles körű problémát, amit az előttem szóló képviselőtársaim már felsoroltak. Én úgy gondolom, hogy aki egy bizonyos kérdéskört vitatni kíván és módosító javaslatokat próbál előterjeszteni — jelen esetben a föld- és szövetkezeti törvény vonatkozásában — legalább olyan széles körű információkra tesz szert, mint amire az előttem szólók utaltak.