Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6267 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6268 felelősséget, hogy a jövő Parlamentje helyett döntünk mindenféle tulajdoni koncepció nélkül arról, kiragad­va, hogy most mi legyen a föld tulajdonának a sorsa. Elnézést kérek, hogy hosszabb voltam. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, még heten kívánnak hozzászólni az általános vitában. A kö­vetkező hozzászóló dr. Lakos László képviselőtársunk. DR. LAKOS LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Az agrárgazdaság teljesítménye semmiben sem marad el a népgazdaság más ágazataitól. A termőföld tulajdoná­nak, a szövetkezeti közös vagyonnal a kérdése mégis ismételten az érdeklődés homlokterébe, és ide a Parla­ment elé került. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter úr és az igazságügy-miniszter úr által beter­jesztett javaslatok a köz érdekeit szolgálják, minden szempontból megfelelnek a gazdasági rendszerváltás követelményeinek. Az állam tulajdonában lévő termő­föld elidegenítését az állami vagyonvédelmi törvény védelme alá helyezik, de figyelembe véve a hozzá kap­csolódó nemzeti érdekeket, indokolt ellenőrzés alá vonni az elidegesítést és a társaságba vitelt. A szövetkezetek ingatlanai feletti döntési jogokat az előterjesztés korlátozza ugyan, de ez a tagság érdekeit nem sérti. A döntésben a kétharmados többség előírá­sa a közmegegyezést szolgálja. Támogatom a javaslat 3. és 4. szakaszánaktörvénybe iktatását, mert a szövet­kezeti tagok és örököseik jogait állítja vissza végre ha­zánkban. A kizárólag állami tulajdonra épülő ideoló­gia a tagságot elidegenítette, a földet gazdátlanná tette, válságba sodorta a szövetkezeti mozgalmat, holott Nyugat-Európában és az egész világon terjed a szövet­kezés eszméje, nő a jelentősége. Ezek az előterjesztett javaslatok az elfogadott nem­zetközi szövetkezeti elvek tiszteletben tartásával ké­szültek. Korszerű szabályozással a társadalmi igazsá­gosságot szolgálják, a tulajdonosi jogok és az önkéntesség visszaállításával. A hatékony gazdálkodás alapját képezik, a földforgalom, a földpiac kialakulá­sának lehetőségét megteremtve. Viszont azt javaslom Önöknek, igen tisztelt képvise­lőtársaim, hogy Vassné, dr. Tallóssy és Vass képviselő­társaink előterjesztéseit ne támogassák. Az elmúlt évtizedek kárvallottjai közé tartoznak azok is, akiknek a földjét megváltották, ha eltávoztak a mezőgazdasági termelésből, vagy ha örökösökként nem a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgoztak. Mulaszthatatlannak és sürgősnek tartom, hogy a tör­vénytelenségek károsultjait köztársaságunk alkotmá­nya szellemében teljes politikai, erkölcsi és anyagi kár­térítésben részesítsük. A Parlament napirendjén szerepel egy általános jó­vátételi törvény megalkotására irányuló javaslat. En­nek a megalkotását kell kiemelt feladatunknak tekinte­nünk, és a napirenden szereplő kérdés is e törvény tárgykörébe tartozik. Csak ilyen keretekben található megnyugtató megoldás. Ezért azt javaslom, hogy a jó­vátételi törvény rendelkezzen a földmegváltások kár­vallottainak kártalanításáról, a legszélesebb körű köz­megegyezés alapján. Élelmiszergazdaságunk eredményei hosszú évek óta a közvélemény elismerését élvezik, mindannyian kedvező­en ítélhetjük meg hazai ellátásunk megás színvonalát, és az exporttöblet ma még pótolhatatlan hatását. Nincs tehát kényszerítő gazdasági alapja a mezőgazdaság körül dúló viharoknak. Mivel a gazdaság más területein hasonlókat nem tapasztalunk, azt kell gondoljuk, hogy ezek a törek­vések politikai indíttatásúak, főként a választási küzde­lem részét képezik. Az elmúlt évtizedekben súlyos káro­kat szenvedtünk el azért, mert a gazdasági döntéseket mértéktelenül a politikai érdekek szolgálatába állították. Ezzel a gyakorlattal szakítanunk kell! A Magyar Szocialista Párt hazánk magas színvonalú, kiegyensúlyozott, biztonságos élelmiszer-ellátását a belpolitikai stabilitás döntő tényezőjének, a békés át­menet elengedhetetlen feltételének tekinti. Ezért na­gyon fontosnak tartja, hogy a mezőgazdaság tulajdon­viszonyainak az átalakítása úgy történjen meg, hogy közben más, fontos nemzetgazdasági érdekek ne káro­sodjanak. Képviselőtársaink javaslatai a követelmé­nyeknek nem felelnek meg. Javaslatuk szerint a föld­forgalom, a tulajdonviszonyok újrarendezéséig, 1995-ig nem alakítható ki. Ez pótolhatatlan késedelmet okozna a földpiac kialakításában, a szerkezetátalakí­tásban, a gazdasági rendszerváltás megkezdésében. Képtelenség lenne, ha nem számíthatnánk a tőke ér­deklődésére, ha a vagyont nem védi meg az Alkot­mány, ha a tulajdont nem garantáljuk. Mi, szocialisták azt akarjuk, hogy a mezőgazdaság dolgozói végre tel­jes jogú állampolgárok legyenek a hazában, hogy meg­kapják áldozatos munkájuk valós értékének erkölcsi és anyagi elismerését. E gazdaságok létalapjának, a föld­tulajdonnak az elvonása a felhalmozott szövetkezeti va­gyont értéktelenné tenné, a tagságot pedig létbizonyta­lanságba taszítaná. Nem lényegtelen változtatásról, hanem a mezőgazdasági nagyüzemekben jelenleg dol­gozók kisemmizéséről van szó tehát. Nem ez az útja a társadalmi igazságosságnak. Mindannyian azt akarjuk, hogy hazánk kincset érő adottságai jól hasznosuljanak. Ehhez elengedhetetlen, hogy a termelési eszközök, a gépek, az épületek és természetesen a termőföld is azok kezébe kerüljön, akik azt a leghatékonyabban működtetik. Ezért azt javaslom Önöknek, hogy a mi­niszter urak javaslatait fogadják el, Vassné, dr. Tallóssy és Vas képviselőtársaim módosításai nélkül. Köszö­nöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Fodor Sándor Fejér megyei képviselőtár­sunk hozzászólása következik. FODOR SÁNDOR: Tisztelt Parlament! Képviselő­társaim! Kicsit elvagyok szomorodva, mert azt hittem, hogy az általam nagyrabecsült Tallóssy Frigyes képvi­selőtársammal vívott májusi csatározásunkat követően érzékelte és megértette azt a nagyon bonyolult és széles körű problémát, amit az előttem szóló képviselőtársa­im már felsoroltak. Én úgy gondolom, hogy aki egy bi­zonyos kérdéskört vitatni kíván és módosító javaslato­kat próbál előterjeszteni — jelen esetben a föld- és szövetkezeti törvény vonatkozásában — legalább olyan széles körű információkra tesz szert, mint amire az előttem szólók utaltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom