Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6247 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6248 nek védelmére kell a nagyobb hangsúlyt helyezni. Ugyanakkor kétségtelen, hogy éppen az ügyfelek érdekében meg kell teremteni a szolgáltatást nyújtó szervezetek, jelen esetben az értékpapír-forgalmazó cégek piaci érdekeltségét is. A bankokkal folytatott vita lényegét egy koncepcionális véleménykülönbség alkotta. A törvényjavaslat tervezői szerint a pénzpiaci és a tőkepiaci szereplőket a világ nagyobb részén kialakult és az alkalmazott megoldásnak megfelelően külön kell választani. Ezért a törvényjavaslat szerint a jelenlegi bankok a hároméves átmeneti időszakot követően nem végezhetnének értékpapír-forgalmazói tevékenységet. E tevékenység végzésére önálló, a bankoktól elkülönült gazdasági társaságoknak kell létrejönni. A nemzetközi tapasztalatok szerint — amit az eddigi hazai ismeretek is megerősítenek — az önálló cégeknek lényegesen nagyobb az érdekeltségük a piac fejlesztésében, az ügyfelek kiszolgálásában, mint a bankoknak, hiszen egyedül ezt a tevékenységet végezhetik, ebből kell megélniök. Ez az erős érdekeltség pedig kedvezően hat a piac fejlődésére is. A bankon belül végzett értékpapír-forgalmazói tevékenység esetében ez az érdekeltség lényegesen kisebb, sőt kimutatható ellenérdekeltség is a hagyományos banki üzletágak, a betétgyűjtés és a hitelezés, valamint az értékpapír-forgalmazás között, hiszen ez utóbbi az előzőektől viszi el a potenciális ügyfeleket. Kétségtelen tény, hogy jelenleg a bankok fiókhálózata jelenti az értékpapír-forgalmazás infrastruktúráját, amelynek kiesése zavart okozna ezen a piacon. Ám lehetőség van arra, hogy az új értékpapír-forgalmazó szervezetek ne a nulláról kezdjék a fiókhálózat kiépítését, a szakemberek kiképzését, hanem bérleti, megbízási szerződések keretében építsenek a már kialakult banki infrastruktúrára. A bankoktól elkülönült értékpapír-forgalmazó cégek működése további két szempontból is hasznosnak tűnik. Egyrészt lehetővé teszik a tiszta verseny mielőbbi kibontakoztatását a piacon, elválasztva azt a monopolisztikus jegyeket mutató bankszférától, másrészt növeli a banktevékenység biztonságát, hozzásegítve az egyes bankokat a jelentős veszteséggel fenyegető értékpapír-készletek csökkentéséhez . Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat feltehetően legnagyobb érdeklődésre számottartó részét az értékpapírtőzsde megalakítására és működésére vonatkozó szabályok alkotják. E szabályok csupán a garanciális kereteket jelölik ki a tőzsde megbízható működéséhez, de a tőzsde megalakítását, részletes szervezeti, működési, kereskedelmi szabályainak kidolgozását a tőzsde megalakításában érdekelt értékpapír-forgalmazó cégekre bízza. A már jelenleg is működő előtőzsdéből tehát akkor jön létre a törvényjavaslat szabályainak megfelelő hivatalos, valódi értékpapír-tőzsde, ha és amikor a bankok és egyéb értékpapír-forgalmazó cégek a tőzsde megalakítását elhatározzák. Előreláthatóan hosszabb, többéves folyamatra lesz szükség ahhoz, hogy a tőzsde betöltse a piacgazdaságokban megszokott szerepét hazánkban is. A törvényjavaslatban foglalt szabályok betartásának ellenőrzése, a tisztességes verseny követelményeinek érvényesítése érdekében a javaslat kislétszámú, tíz fő körüli piacfelügyeletet, az állami értékpapír-felügyelet megszervezését ajánlja. E felügyelet feladatkörébe tartozna a nyilvánosságra hozott gazdasági információk ellenőrzése, továbbá az értékpapír-forgalmazási tevékenység engedélyezése és felügyelete, valamint az értékpapírtőzsde állami felügyeletének ellátása is. A törvényjavaslat számos korábbi jogszabályt érint, és az összhang biztosítása érdekében javaslatot tesz azok egyes rendelkezéseinek módosítására. Ezek között az egyik, sokak által sürgetett módosítás megszünteti a legkisebb részvénynévérték meghatározását, eltörli a tízezer forintos határt, így szélesebb körben lehetővé váük a kisebb megtakarításokkal rendelkező magánszemélyek számára is a részvényvásárlás. A törvényjavaslatot egyeztettük a pártokkal és a parlamenti bizottságokkal. Három bizottság tárgyalta meg a javaslatot: a reform, a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv és költségvetési bizottság. E fórumok e törvényjavaslattal egyetértettek. A terv és költségvetési bizottság elnöke felhatalmazott arra, hogy ismertessem a Tisztelt Házzal a bizottság állásfoglalását. A bizottság egyetért a beterjesztett törvényjavaslattal, egyben azt ajánlja, hogy az értékpapír-felügyelet elhelyezését a banktörvénnyel és a bankfelügyelettel egyidejűleg a Parlament előreláthatólag még ebben a ciklusban, februárban ismételten tekintse át. Tekintettel arra, hogy az 1989 novemberében benyújtott és az Országgyűlés decemberi ülésszakára megtárgyalni tervezett javaslat megvitatására akkor nem kerülhetett sor, a törvény alkalmazásához szükséges felkészítési idő biztosítása érdekében azt kérem az Országgyűléstől, hogy a törvény hatályba lépéséről rendelkező 86. §-t az Országgyűlés módosítsa, a hatályba lépés napja tehát 1990. március 1-je legyen. Ugyancsak javasolom a 88. § (1) bekezdésében, valamint a 90. § (1) és (2) bekezdésében szereplő február elsejei időpontokat is ezzel összhangban március elsejére módosítani. Kérem a tisztelt Országgyűlést a Kormány nevében, hogy az értékpapírok nyilvános forgalomba hozásáról és forgalmazásáról, valamint a tőzsdéről szóló törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps.) ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz módosító javaslatot sem bizottságok, sem képviselők nem terjesztettek be, ezért indítványozom, hogy az általános és a részletes vitát együtt folytassuk le. Erről határoznunk kell. Kérdezem tehát az Országgyűlést, egyetért-e azzal, hogy az általános és a részletes vitát együttesen folytassuk le? Kérem, szavazzunk. (Megtörténik. — 245 igen-, 0 nem-szavazat, tartózkodás nincs.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az általános és a részletes vita együttes megtartásával egyetért. A miniszter úr jelezte, hogy a bizottság nem kíván külön előadót állítani. Előzetesen képviselőtársaim közül senki sem jelentkezett hozzászólásra. Kérdezem, kíván-e valaki szólni? — Hozzászóló nincs, tehát rátér-