Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-74
6129 Az Országgyűlés 74. ülése 1990. január 24-én, szerdán 6130 Én ebben a hitben éltem az elmúlt percekig. (Derültség.) ELNÖK: Megkérdezem dr. Tóth Károly püspök urat, fenntartja-e módosító javaslatait? DR. TÓTH KÁROLY: Tisztelt Elnökasszony! Képviselőtársak! Semmiképpen nem szeretném bonyolítani a tárgyalást, különösen ebben a szakaszban. Az első módosító javaslatomban azonban egy olyan fontos kérdésről van szó, amire azért szeretném az Országgyűlés figyelmét felhívni. Arról van szó, hogy hány természetes személy alapíthat vallást. A tíz személy által megállapított vallás ügyét mi komolytalannak tartjuk, és nem értem, miért kell ehhez ragaszkodni. (Nagy taps.) Ezt a módosító javaslatomat fenntartom. ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! így nem tehetem fel a kérdést szavazásra. Szünetet rendelek el. Ez alatt a jogi bizottság összeül, és előterjeszti javaslatát. Rövid szünet lesz, utána folytatjuk a munkát. (Szünet: 10.12 óráitól 10.42 óráig - Elnök: Jakab Róbertné) ELNÖK: Képviselőtársaim! Kérem, a folyosóról is jöjjenek be, mert a kétharmados többségre most is szükség van. Tisztelt Országgyűlés! A dr. Tóth Károly képviselőtársunk által benyújtott törvénymódosítással kapcsolatban a bizottság állást foglalt. Átadom a szót a jogi bizottság elnökének, dr. Bölcsey Györgynek. DR. BÖLGYEY GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! A jogi bizottság ismételten megtárgyalta dr. Tóth Károly püspök úr egyik javaslatát. Szeretném elmondani, hogyan adódott ez az ellentmondás, amely csak látszólagos. A tegnap előterjesztett, püspök úr által javasolt mondatrész a II. fejezet 9. szakaszának l/a. pontjához a következőként hangzott: — idézem „100 természetes személy, nagykorú állampolgár alapíthat". Ezt a bizottság nagyon részletesen megtárgyalta tegnap. Visszagondolva és most ismét megbeszélve, jó negyedórát töltöttünk ennél a kérdésnél. Miért? Azért, mert ebben a javaslatban három olyan szó, három kategória szerepel, amely mindegyike problémát jelenthet, ezért mint egészet tekintette a bizottság. Először azzal foglalkoztunk, hogy „magyar". A különböző nemzetközi jogszabályokba ütközött volna, ha kikötjük, hogy valamelyik egyházhoz csak magyar nemzetiségű állampolgár csatlakozhat. A másik, ami a javaslatban szerepel: a nagykorúsággal függött össze. Ez szintén problémát jelentett. A harmadik: a 100 személy. Ez tulajdonképpen a bizottság és a minisztert képviselő miniszterhelyettes szerint is indifferens, nem volt jelentősége. Elfogadhattuk volna a 10 főt, elfogadhattuk volna a 100 főt is. A püspök úr reggeli érvelése azonban megnyugtatott minket abban, hogy helyesebb, ha 100 fő kerül meghatározásra, ezzel is mintegy különbséget téve az egyesületek és az egyházak között, tudniillik az egyesületi törvényben 10 fő a meghatározott szám. Ilyen indokok alapján — egyetértésben most már Tóth Károly püspök úrral, a miniszter úrral is — azt javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy ezt a „10 fő"-t — semmi más változás ebben a szakaszban — „100 fő"-re módosítsa. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a bizottságtól nem kértem írásos jelentést. Ha megengedik, még egyszer megismétlem a módosítás következményét. A II. fejezet 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja így hangzik a módosítás után, amennyiben azt az Országgyűlés elfogadja: „az egyházat legalább 100 természetes személy megalapíthatja" — az eredeti 10 helyett. Ennyi a módosítás. Ezzel a bizottság és a miniszter egyetért. Kérdezem az Országgyűlést: elfogadja-e ezt a módosító indítványt? Kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító indítványt elfogadta. Most kérdezem meg ismét: a már elfogadott módosító indítványokkal együtt az Országgyűlés részleteiben és egészében elfogadja-e a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló, alkotmányerejű törvényjavaslatot? Kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényjavaslatot 304 igen-, 1 nem-szavazattal, és 11 tartózkodással elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A törvény elfogadását követően az országgyűlési határozat-tervezetet teszem fel szavazásra. A törvényjavaslat utolsó oldalán található, és ennek elfogadásához egyszerű többség is elégséges. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az állam és az egyházak közötti megállapodások felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozat-tervezetet? Kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a határozattervezetet 301 igen-, 2 nem-szavazattal, 11 tartózkodással elfogadta. Ezzel — képviselőtársaim — első napirendi pontunk végére értünk. Elnökváltás következik. (Az elnöki széket Horváth Lajos foglalja el.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk következő napirendi pontunkra, a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Mivel az előterjesztés alapvetően emberi jogokat érint, ezért ezt alkotmányerejű törvényjavaslatnak kell tekinteni. A beterjesztett törvényjavaslatot az ülésszak elején szétosztottam. A jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság együttes ülésén az előterjesztést megtárgyalta. Véleményének ismeretében a beterjesztő új változatot készített, amelyet 533. számon szétosztattam.
