Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-73
6107 Az Országgyűlés 73. ülése 1990. január 23-án, kedden 6108 Most hadd térjek rá a részletes vitával kapcsolatos kérdésekre. Van egy régi római mondás, amely szerint „bona pacta, boni amici" — ami azt jelenti, hogy csak a jó megállapodások, a jó törvények biztosítják a jó barátságot, a jó kapcsolatot. Az emberi életnek két alapvető közössége, az állam és az egyház jó kapcsolatának az alapját képezi ez a megalkotás előtt álló törvény. Hogy azonban ez a bonum még nagyobb legyen, három módosító javaslatot terjesztettem elő. Ezeknek alapvető indoklását az 520. számú előterjesztésben Önök mindannyian megtalálhatják. Néhány kiegészítő gondolatot szeretnék csak elmondani: A törvénytervezet 18. § (2) bekezdéséhez feltétlenül szükségesnek érzem a vallásoktatással kapcsolatban a fakultatív tantárgy minősítés betételét. Ugy gondolom, hogy a vallásoktatás súlya és fontossága feltétlenül igényli a fakultatív tantárgyként való kezelést. Az iskolai Rendtartás ugyanis a fakultatív tantárgyakat a tantárgyak és nem a szabadon választott foglalkozások közé sorolja, mint pl. a szakkörök, sportfoglalkozások és egyéb tevékenységek — ezzel is elismeri a fakultatív tantárgy fontosságát és súlyát. Ezzel kapcsolatban legyen szabad Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter úr figyelmét felhívni és szíves segítségét kérni ahhoz, hogy amennyiben a magyar Parlament elfogadja ezt a törvényt, az életbelépéssel szinkronban és egyidőben a Művelődési Minisztérium dolgozzon ki a fakultatív tantárgyként bevezetendő iskolai hitoktatás módjára vonatkozó utasítást, rendelkezést, szabályozást. Ez többek között szabályozná annak a lehetőségét is, milyen módon lehet a fakultatív iskolai hitoktatást bevenni az órarendbe, lehet-e tagja egy lelkész a tantestületnek, és ha igen, milyen esetekben, a hitoktatók óradíja — és egy sereg sok más kérdés. Ugy gondolom, hogy ezzel gyakorlati tudnivalókat közölne a minisztérium a gyakorló pedagógusokkal és a szülőkkel. Ezzel kapcsolatban még egy kiegészítő megjegyzést szabadjon megkockáztatnom: azon tanulók számára, akik nem választják a fakultatív hitoktatás lehetőségét, minden iskolában legyen valamilyen módon erkölcsi óra, etikai ismeretek, az erkölcsi értékek ismeretére nevelő és oktató tanóra a tanrendbe beállítva. A törvénytervezet 19. § (3) bekezdéséhez, illetve a 20. § (1) bekezdéséhez csatolt indítványaim nagyjából azonos súlyúak és azonos fontosságúak. Arról van szó, hogy ott, ahol az egyház állami feladatokat vállal át és teljesít, egyrészt ezek a tevékenységek ne minősüljenek gazdasági vállalkozási tevékenységeknek, másrészt pedig ezek a tevékenységek kapjanak az állami tevékenységekkel, illetve állami intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatást. Talán nem veszik rossznéven kedves képviselőtársaim, ha elmondom, hogy eme javaslatom megtételére személyes indokok is késztettek. Elsősorban az, hogy 1989. márciusában az akkori pénzügyminiszterhez, dr. Villányi Miklóshoz fordultam egy interpellációval ebben az ügyben, önök a tanúim, hogy konkrét miniszteri ígéretet kaptam arra vonatkozóan, hogy ez a költségvetési támogatás azonos lesz az egyházi intézmények felé az államiakkal. 1989. novemberében felszólalásomban dr. Békési László pénzügyminiszter úr is megerősítette ezt a korábbi pénzügyminisztériumi Ígéretet. Szeretném ha ezek az ígéretek most megtestesülve a törvény betűjével is hitelesítve lennének. Nagyon kérem a Parlament jóváhagyását, illetve azt a megértést és támogatást, ami javaslataim elfogadását eredményezné. Köszönöm. Ennyit szerettem volna elmondani, és merem remélni, hogy ez a törvény a magyar társadalmi élet nyugalmának, további fejlődésének egyik biztosítéka lesz. Köszönöm szépen. (Taps) ELNÖK: A részletes vitában kért szót Tamás Gáspár Miklós Budapest, 14. választókörzetének a képviselője. TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS Tisztelt Ház! Először is szeretnék elnézést kérni, hogy nem voltam itt, amikor először szólítottak. A jogi bizottságban a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos vitán kellett részt vennem. Nem szeretném részletesen ismertetni módosító indítványaimat - azt írásban beadtam. Csupán néhány pontra hívnám fel a figyelmet, amelyeknek úgy gondolom elvi jelentőségük van azért, mert úgy gondoljuk, hogy valóban határozottan el kell választani az államot az egyháztól — nem pusztán deklarációk szintjén, hanem igazán meg kell valósítani végre azt a helyzetet, amelyben a lelküsmeret szabadsága maradéktalanul érvényesül, amelyben az állam a lehető legcsekélyebb mértékben avatkozik bele azokba a dolgokba, amelyek egyéneknek és az egyének csoportjainak a saját ügyei. Ezért javasoljuk - többek között — azt, hogy a törvényjavaslat 8. §-ának (2) bekezdésében, továbbá a 14. § (3) bekezdésében ne szerepeljen az Alkotmány, az alkotmányos rend — hiszen tudomásul kell vennünk, hogy olyan politikai és intellektuális tevékenységek egy demokráciában törvényesek lehetnek, amelyek békés úton az Alkotmány megváltoztatását kívánják — ezért csupán a törvényességet kell védenünk. Ezért fogalmaztunk úgy, hogy például az egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alakítható, amely bűncselekményt nem valósít meg, vagy annak elkövetésére nem hív fel. E z bőven elegendő. Ugyanakkor egy másik pontot mondanék abból, amit javasolják: a 24. szakasznak a családvédelmi törvény 75. szakaszát módosító (2) bekezdéséből kihagynánk egy mondatot, mégpedig a következőt - majd indokolnám is, hogy miért. „A gyermek nevelése során arra kell törekedni — mármint a szülőknek -, hogy a gyermek egészséges, művelt, erkölcsös, hazáját, népét szerető emberré váljék,, E zek nemes célok, ugyanakkor mi fontosnak tartjuk azt, hogy a gyermekek nevelését a család-