Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-73

6073 Az Országgyűlés 73. ülése 1990. január 23-án, kedden 6074 kintettel - egyetért azzal, hogy az állambiztonsági szervek tevékenységének a vizsgálatára az Országgyűlés külön bizottságot hoz létre. Célszerűnek tartanám, ha a bizottság vezetője független képviselő lenne, és a bizottság tükrözné az Országgyűlés politikai összetételét. A bizottságnak természetesen a vizsgált téma különleges voltához igazodóan kell majd végeznie a munkáját. Tisztelt Országgyűlés! Röviden szólni szeretnék egy másik, a közvéleményt és a Parlamentet is foglalkoztató kérdésről; a hazánkban tartózkodó szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos kormányzati álláspontról. A Kormány — a közvélemény és a parlament támogatását élvezve — aktívan szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonását. Csak az elmúlt hat hétben két alkalommal tárgyaltam erről Riskov miniszterelnökkel. Egyetértünk abban, hogy a szovjet csapatok magyarországi állomásoztatása egy korábbi, ma már minden tekintetben meghaladott politikai és katonai koncepció következménye, s ma már sem politikai, sem katonai szempontból nem indokolt. A Magyar Néphadsereg — tervezett átalakítását is figyelembe véve — képes és kész a haza védelmére, szuverenitásunk és területi integritásunk szavatolására, és képes megfelelő mértékben hozzájárulni a Varsói Szerződés biztonságának a garantálásához is. Magyarország stratégiai és katonaföldrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy biztonságunk bármiféle veszélyeztetése nélkül a lehető legrövidebb időn belül teljes mértékben kivonják hazánkból a szovjet csapatokat. A kivonás menetrendjének a kidolgozása és az ügygyei kapcsolatos további kérdések rendezése céljából a közeli napokban szakértői szintű magyar-szovjet tárgyalások kezdődnek Budapesten. Tegnap kaptam meg a szovjet miniszterelnök üzeneteié, amelyben már a szovjet tárgyaló delegáció összetételét is kijelölte. Szándékaink szerint a nyilvánosságra kerülő, megbízhatóan ellenőrizhető ütemterv összeállításánál a kiindulópontot a rendezett kivonáshoz technikailag szükséges időtartam jelenti. Ebbe beleértendő az az idő is, amely alatt a Magyar Néphadsereg fel tud készülni a szovjet csapatok kivonása következtében kialakuló új helyzetre. Természetesen körültekintően mérlegelni kell a kérdés nemzetközi feltételeit és valamennyi összefüggését is. A realitások figyelmen kívül hagyása ugyanis könnyen szándékainkkal ellenkező hatású lehet. A tervezett szovjet csapatkivonás nemzetközi feltételei kedvezően alakulnak; az elmúlt egy-két évben pozitív fejlemények tanúi lehettünk a szovjet-amerikai és általában a kelet-nyugati viszonyban és az európai folyamatokban is. Csökkent a katonai szembenállás, megváltozott az ellenségkép. Biztatóan haladnak a hagyományos leszerelésről, korlátozásról és a bizalom erősítéséről Bécsben folyó tárgyalások. Mivel a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállama közötti bécsi tárgyalások sikere nekünk is érdekünk, célszerűnek látszik a szovjet csapatkivonás menetrendjének kidolgozásánál ezt az összefüggést is figyelembe venni. Ennek megfelelően igyekszünk kezdettől fogva — nemzeti érdekeinket és törekvéseinket következetesen képviselve — Bécsben pozitív szerepet játszani és konstruktív módon hozzájárulni a tárgyalások érdemi előrehaladásához. A csapatkivonással kapcsolatos fejleményekről a Parlamentet és a közvéleményt megfelelő formában tájékoztatni fogjuk. Tisztelt Ház! Remélem egy különös korszakot zárva ez év márciusában eljutunk a szabad választásokhoz Magyarországon. A II. világháború után mi magyarok a történelem megrágalmazottai lettünk, ócsároltak bennünket, kishitűséget, kisebbrendűségi érzést próbáltak belénk táplálni. Az elmúlt évben megmutattuk Európának és a világnak, hogy a nehéz helyzetben is tudunk úgy cselekedni, hogy megbecsülést szerezzünk magunknak. Én ezt tartom óriási eredménynek, ami fordulópontként kerülhet be a magyar történelembe. De ez az eredmény is semmissé válhat, ha nem tudjuk megakadályozni, hogy ami több mint 40 évvel ezelőtt erőszakban fogant, most ugyanúgy múljon el. Jópárszor előfordult a magyar történelem során, hogy a magyar hazát magyar emberek belülről verték szét, ellentétet, gyűlölködést szítva az emberek között. Most is fennáll ez a veszély. A választási kampány még el sem kezdődött, de már fehér-izzásos a készülődő politikai erők hangulata. Igaz, a most színre lépő pártok a múltért nem felelősek. De létük pillanatától kezdve már felelősek szavaikért és tetteikért, az ország sorsának alakulásáért. Itt most úgy tűnik, semmi sem drága. Ezért szeretném mindnyájunk figyelmébe ajánlani, ha demokratikus átmenetet akarunk, akkor ezt úgy tegyük, hogy eközben a politikai erők és pártok ne távolítsák az országot Európától. Könnyen nemzeti tragédiába forduló önsorsrombolás forrása lehet a sokféle antiirányzat elszaporodása. Ezekkel az indulatokkal nincs helyünk a megújuló Európában, és ezek idegenek a magyar politikai kultúra hagyományaitól is. Magunknak, az országnak árhtatunk, ha az indulatok elszabadulásának közösen nem szabunk gátat. Tisztelt Ház! ,,Az ember sorsa elől menekülve a végzetébe rohan" — így tartották az ókori Rómában. Ez a Kormány nem akar menekülni a sorsa elől. Nem maga választotta ugyan, de vállalta. Szándéka, hogy kitartson és mindent megtegyen, amit tehet, szilárd. Nem a hatalom, hanem a feladat igézetében dolgozik. Hivatásának tekinti, hogy a nép eljusson a szabad választásig, ahol majd új Parlamentet választ és az majd új Kormányt nevez ki. Akkor Kormányom úgy távozik, hogy ideje kitelt, szerepét betöltötte. Kormányom tagjait és engem belső indíttatásunk és eskünk is kötelez a nép szolgálatára. Mindvégig eskünkhöz híven kívánunk tevékenykedni, de adunk a becsületünkre, és ahhoz inkább ragaszkodunk,