Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-73

6057 Az Országgyűlés 73. ülése 1990. január 23-án, kedden 6058 hogy tisztában voltunk a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott kompromisszummal. A többség aláírta, hogy első alkalommal közvetlenül az ország válasszon köztársasági elnököt, azt követően azonban mindenkor a Parlament. A népszavazást kezdeményezők szándéka más volt. Az első kérdésre — amely a köztársasági elnök választásának időpontjára vonatkozott — minimális többség úgy válaszolt, hogy csak az országgyűlési választások után legyen elnökválasztás. Számunkra ez a kompromisszum annakidején elfogadható volt, mi magunk is képviseltük. Az indítvány megtételére mégis az az indíték vezetett bennünket, hogy az Alkotmány módosítása óta eltelt időszak alatt világossá vált, hogy a magyar állampolgárok nagy többsége maga kíván köztársasági elnököt választani. Ennek igazolására hadd mondjam el a konkrét tapasztalatunkat. Az elmúlt héten pénteken Raffay Ernő Szeged Fölsőváros Lila iskolájában találkozott választóival, én a múlt szerdán Szeged Ságvári-telep és tegnap Alsóváros polgáraival találkoztam. A három találkozón körülbelül ezer választó polgár jelent meg. Mind a három helyen megkérdeztük a megjelenteket — felsorolva természetesen az érveket és ellenérveket —, hogy ők hogyan döntenének. Kilencvenöt százalékos arányban a mellett voltak, hogy maguk kívánnak köztársasági elnököt választani. Egy ilyen ezres mintát — reprezentatív felmérés gyanánt — a Közvéleménykutató Intézet is elkészít. Sok ellenérv hangzott el korábban, a népszavazás előtt a köztársasági elnök közvetlen választása ellen, mondván, hogy ez a hatalom átmentését és a diktatúra megteremtését szolgálja. Meggyőződésem és hitem szerint ennek semmilyen létalapja nincs, mint ahogy az sem igaz, amit mostanában mondanak, hogy teljesen felesleges közvetlenül a nép által megválasztani egy ilyen reprezentatív elnököt. Az Alkotmány alapján a köztársasági elnöknek érdemi jogköre van, ugyanakkor e jogkör gyakorlását szigorú feltételekhez köti az Alkotmány. Hadd idézzek néhányat, csak a legjelentősebbeket ezek közül! A fegyveres erők főparancsnoka — ez érdemi hatáskör, ugyanakkor a fegyveres erők alkalmazásáról csak az Országgyűlés, rendkívüli állapot idején pedig a parlamenti pártok képviselőiből szerveződött Honvédelmi Tanács dönt, és nem a köztársasági elnök. Szükségállapot idején rendeleti úton rendkívüli intézkedéseket vezethet be az elnök. Ez is érdemi hatáskör — de törvény állapítja meg a bevezethető intézkedések körét. Az Országgyűlés ezt folyamatosan ellenőrzi, és a köztársasági elnöki intézkedések alkalmazását az Országgyűlés fel is függesztheti. Törvényt kezdeményezhet maga a köztársaság elnöke is, de ő maga jogalkotási hatáskörrel nem rendelkezik. Feloszlathatja az Országgyűlést — ez is érdemi jogkör, de csak pontosan meghatározott feltételek esetén, vagyis, ha egy éven belül legalább négy alkalommal bizalmi szavazáson leszavazták a Kormányt. Nem igazak tehát azok az ellenérvek, amelyek akár ezen intézmény diktatórikus hajlandóságát, akár pusztán reprezentatív voltát kívánják hangsúlyozni. A köztársaságielnök-választásról, az alkotmánymódosításról szóló indítvány keretében természetesen azt is meg kellett néznünk, hogy vajon konveniál-e ez a népszavazás végeredményével, tehát nem ellenkezik-e a népszavazáson megfogalmazott kérdéssel, illetve a népszavazáson megfogalmazott kérdésre adott állampolgári válaszokkal. A köztársasági elnökről szóló kérdést úgy fogalmazta meg a kezdeményezők köre — bár, miután én is kritikával illettem, módosította ugyan valamelyest a Parlament, de a lényege mégis az maradt —, hogy mikor kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására. Csak a szabad országgyűlési választások után legyen-e? A kérdés egyértelmű: az időpontra vonatkozik. Én magam azonban a hozzáfűzött magyarázat miatt kétségek között vagyok. Hadd kérjem meg az Alkotmánybíróságot — akár napirendre kerül ez az alkotmánymódosító indítvány, akár nem —, hogy erről nyilatkozzék, már csak azért is, mert a FIDESZ — ahogy az leveléből látható — erre fölszólította. Én is szeretném megkérni az Alkotmánybíróságot, hogy nyilatkozzon: Vajon az a magyarázat, amelyet a Parlament kiegészítésként hozzáfűzött, a kérdés részének tekinthető-e vagy sem? E tekintetben egy szakértői vélemény számomra azt mondja, hogy miután a Parlament hozta meg, ennek megítélése is a Parlament joga és kötelessége, hogy a kérdéshez tartozik-e a magyarázat vagy sem. Én úgy gondolom, hogy ebben számunkra segítséget és eligazítást adhat az Alkotmánybíróság is. Az én olvasatom szerint természetesen nem tartozik hozzá, de igaz, hogy a viták tüzében gyakorlatilag erről volt szó — még ha a kérdés az időpontra vonatkozott is —, hogy hogyan válasszunk köztársasági elnököt. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert több állásfoglalás született a különböző pártok részéről. Én természetesen tisztelem a Magyar Demokrata Fórum álláspontját, legfeljebb nem értek egyet azzal most, hogy ha nem is határolja el magát, de magánvéleménynek nyilvánítja a mi indítványunkat. így igaz, s meggyőződésem; a képviselőnek joga, hogy önállóan terjesszen elő indítványokat — nem szűk pártérdek hatása és kényszere alatt. Ugyanakkor, a politikai egyeztető tárgyalásokon megfogalmazottakat is figyelembe véve, bár Raffay Ernővel fenntartjuk a meggyőződésünket és tolmácsoljuk azt az állampolgári igényt is, hogy közvetlenül válasszon az ország köztársasági elnököt, — az indítványt itt és most viszszavonjuk azzal; kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy nyilatkozzék. Amennyiben ennek a feltételei meglesznek, akár azon képviselőtársainkat is kérjük — és kérem személy szerint —, akik egyetértenek ezzel, hogy később, akár februárban csatlakozzanak 50 aláírással egy népszavazás kezdeményezéséhez. Valóban döntse el a nép, hogy akar-e saját maga köztársasági elnököt választani, vagy rábízza az Országgyűlésre. (Zaj.) Köszönöm a türelmüket. ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól értettem, Király Zoltán azt kéri, hogy az Alkotmánybíró-