Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-72

6021 Az Országgyűlés 72. ülése 1989. december 21-én, csütörtökön 6022 a legszélesebb körben egyeztetett postatörvény felelhet meg. A törvény tervezete elkészült, szakmai és társadalmi vitája megkezdődött, parlamenti jóváhagyására a jövő év első félévének végén sor kerülhet. Az új törvény megalkotásáig sem késlekedhetünk azonban a gyorsított távközlés-fejlesztési program induló feltételeinek a megteremtésével. A Minisztertanács állást foglalt a Magyar Posta szervezeti átalakulása kérdésében, s ennek megfelelően 1990. január 1jétől három különálló, postai, távközlési és műsorszóró alapon szakosodó államigazgatási vállalat alakul. E z azonban önmagában még nem elegendő. A program megvalósítása rendkívül tőkeigényes, a finanszírozási lehetőségektől függően, 5 és 10 év közötti intervallumban 370 milliárd forint értékű beruházást igényel. Eredménye: 2 millió új főállomás a kapcsolódó korszerű új szolgáltatásokkal — tehát a jelenlegi ellátottság megháromszorozása. Ez az állami szerepvállalás mai és a jövőbeni becsülhetően szerény részvételét feltételezve jelentős hazai és külföldi vállalkozói tőke bevonását teszi szükségessé. Ennek feltétele a Magyar Posta, illetve az egyik jogutód, a Távközlési Vállalat tulajdoni- és tevékenységi monopóliumának oldása, amelyre ez a mostani törvénymódosítási javaslatunk irányul. A fejlesztés nagysága és a nagy értékű állami tulajdont érintő átalakulás egyaránt parlamenti döntést igényel majd. Ezért a programot és a fejlesztés lehetséges konstrukcióit is célszerűen az új postatörvénnyel egyidejűleg a Tisztelt Ház elé fogjuk terjeszteni. A ma itt előterjesztett törvénymódosítási javaslatot az építési és közlekedési, az ipari, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságok egyaránt megtárgyalták és elfogadták. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosítási javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tájékoztatom a Tisztelt Országgyűlést, hogy az ipari bizottság az előterjesztést megtárgyalta, annak elfogadását javasolja, bizottsági előadót azonban nem kíván állítani. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz sem a bizottság, sem képviselőtársaim nem nyújtottak be módosító indítványt, ezért javaslom, hogy az általános és részletes vitát együttesen folytassuk le. Aki javaslatommal egyetért, kérem, szavazzon erről. (Megtörténik.). Az Országgyűlés úgy döntött, hogy az általános és részletes vitát együttesen folytatja le. Ha lefolytatja, ugyanis senki nem jelezte hozzászólási szándékát. Kérdem mégis, van-e valaki, aki hozzászólni kíván. (Nem). így hát következik a határozathozatal, mert feltételezem, hogy miniszter úrnak nincs mit válaszolnia az elhangzottakra. (Derültség). Térjünk tehát át a határozathozatalra, és azt kérdezem a Tisztelt Országgyűléstől, hogy elfogadja-e a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik). Határozatot hirdetek: az Országgyűlés 230 egyetértő, egy ellenző és 7 tartózkodó szavazattal a törvényjavaslatot elfogadta. Levezető elnökváltás következik. (Taps). Dr. FODOR ISTVÁN elnök: Tisztelt Országgyűlés! Egynéhány kérdésben kell még határozatot hoznunk és az a javaslatom, hogy szünet nélkül fejezzük munkánkat. Következik a nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat előkészítésével, illetőleg az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény esetleges módosításával kapcsolatos tájékoztató meghallgatása. Dr. HorváthI stván belügyminisztert illeti a szó. DR. HORVÁTH ISTVÁN belügyminiszter: Kérem, engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket arra, amikor az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták, akkor itt nagyon komoly indítványok hangzottak el a nemzetiségek ama lehetőségéről, hogy intézményes formában az Országgyűlésben képviselethez jussanak. Akkor az Országgyűlés számára hirtelen és rögtönözve még nem tudtunk elfogadható javaslatot tenni. Az ügy még ez időpontban sincs ilyen stádiumban, de szeretnék tájékoztatást adni arról, hogy a kormány megbízásából az igazságügyi miniszterrel, a művelődésügyi miniszterrel és hozzáértő szakértőinkkel foglalkozunk a témával, áttekintettük a lehetséges megoldási módokat. Ezek megvalósítási lehetőségeiről szeretnék most szólni. Tulajdonképpen kétféle megoldási lehetőség alakult ki. Az első fenntartaná az alkotmány meglevő kereteit, nem változtatna ezen, de a jelenlegi jogi szabályozás adta lehetőségeken belül a nemzetiségi jogok fokozott védelme érdekében ajánlható volna az Országgyűlésnek, hogy a nemzetiségi jogokról szóló törvény alapján válasszon a nemzetiségi állampolgári jogok védelmére országgyűlési biztost. Javasolható, hogy az ügyrend módosításával a nemzetiségi szövetségek képviselői állandó meghívottként vegyenek részt az ülésszakokon, továbbá hogy a köztársasági elnök mellett létesüljön a nemzetiségi érdekek védelmére tanács. Ezeknek az intézményeknek a bevezetéséhez az alkotmány módosítása nem szükséges. Van egy olyan lehetőség, és ez a második, hogy az Országgyűlés módosítsa az alkotmányt, és ennek megfelelően a nemzetiségi szövetségek intézményesen küldhessenek országgyűlési képviselőt a képviselőházba. Ebben az esetben az alkotmány határozná meg azt, hogy mely nemzetiségek kapnak képviseletet az Országgyűlésben, továbbá, hogy az alkotmány-módosítás tervezetével összhangban készülne egy önálló és külön törvényjavaslat a nemzetiségi országgyűlési képviselőkről, a következő alternatív javaslatok alapján: az első változat szerint az Országgyűlés által meghatározott számban a nemzetiségi szövetségek jelölése alapján saját tagjaik sorából az Országgyűlés behívja a nemzetiségeknek a képviselőit. A második változat szerint a nemzetiségi országgyűlési képviselők számát az Országgyűlés megállapítja a helyeknek a betöltéséről pedig a nemzetiségi szövetségek gondoskodnának. A betöltésnek a módját a nemzetiségi szövetségek a saját alapszabályzatukban határoznák meg.