Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-72

6001 Az Országgyűlés 72. ülése 1989. december 21-én, csütörtökön 6002 cius 25-e volt. Az első időponttal súlyt kívántunk adni annak a felfogásunknak, hogy mi fontosnak tart­juk a választások előrehozását. Március 25-e javaslatá­val meg akartuk akadályozni azt, hogy nemzeti ünne­pünk pártválasztási versengés tárgya legyen. A megha­tározó pártok többségének, valamint a kormány érvei­nek hallatán többségi alapon elfogadjuk a március végi időpontot. A Szocialista Párt parlamenti csoportja március 25-ét javasolja a választás időpontjául. Támogatjuk tehát azt az elnöki indítványt, hogy az Országgyűlés március 16-val oszlassa fel magát. Tisztelt Ház! Ha a legújabbkori történelmünket vizsgáljuk, több példát találunk a Parlament különbö­ző okok miatti feloszlatására. Ezek közös nevezője a politikai válság miatti kor­mányzati cselekvőképtelenség. A mi esetünkben most nem erről van szó, hiszen a kormány a nemzet érde­keinek elkötelezett, feladatai ellátására alkalmas, és a Parlament is működőképes. Az ok tehát más, mégpe­dig a rendkívüli helyzet, és az ebből következő rend­kívüli megoldás. Véleményünk szerint ebben a helyzetben a válasz­tások előrehozása szolgálja a nemzet érdekeit, s mi ezt tartjuk elsődlegesnek. A Parlamenttől azt kérjük, hogy az átmenet még rá váró törvénykezési felada­tait az eddig tapasztalt történelmi felelősséggel vé­gezze. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy az elhang­zott korrekciókkal az írásban benyújtott indítványt vitassa meg, döntésénél az elhangzott érveket vegye figyelembe. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) Köszönöm szépen. ELNÖK: Sasvári Józsefnek adom meg a szót, a független képviselőcsoport képviselőjének. SASVÁRI JÓZSEF: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Sok képviselőtársunkban vetődött fel az a gondolat, hogy milyen címet, illetve milyen fogalmat használjunk akkor, amikor azt kell eldön­tenünk, tovább csináljuk-e az eredeti mandátumig dolgainkat, vagy rövidítünk. Terjesen mindegy a szó­használat, most már tisztázódott, hogy azt kell hasz­nálnunk, ami az alkotmányban van, tehát a felosz­lás fogalmát. Erről a parlamentről nem a szóhaszná­lat, hanem a történelem fogja kimondani az értékíté­letet, teljesen függetlenül attól, hogy a sajtó ma dél­után vagy holnap reggel mit fog írni, különféle szer­vezetek mit fognak mondani. A független képviselők csoportja hosszú vívódás, nehéz körülmények között alakult meg, példát mu­tatva arról, hogy lehet másképp is tisztességesen dol­gozni a parlamentben, adott esetben tisztességtelen eszközökkel szemben. Ez a csoport mértéktartásról tett tanulságot eddigi működése alatt. Véleménye a csoportnak, és az én véleményem is az, hogy a kérdéseket, és ilyen kérdést is, mint a par­lament feloszlása, itt, a Ház falain belül kell eldönte­ni, és nem kell teret engedni olyan újságcikkeknek, mint például egy mai újságban is jelent meg olyan fel­hívás, hogy az utcán kell eldönteni, hogy a parlament mikor oszlassa fel magát és mikor nem. A független képviselők csoportja december 19-én megtárgyalta Elnök úr indítványát és javaslatát - ha­tározati javaslatát —, és egyetértett azzal. Egy tartóz­kodással és egy ellenszavazattal támogatja az elnöki előterjesztést, és ezt változatlan formában javasolja a parlamentnek. Fel szeretnénk hívni a köztársasági elnöknek a fi­gyelmét, hogy a választásoknak a második fordulójá­nál legyen tekintettel olyan helyzetre, hogy a második forduló időtartama ne legyen április elseje. (Derültség.] Egyetértünk azzal a javaslattal is, amit az Elnök úr a pártokkal folytatott tárgyalásiról adott részünkre, és felsorolta még azokat a törvényhozási tárgyakat, melyeket ennek a parlamentnek a békés átmenet ér­dekében mindenképp el kellene még végeznie. Ezek bizonyos gazdasági, bizonyos politikai témák. Mi a hat törvényjavaslatot gyakorlatilag támogatjuk, és egyetértünk azzal, amit az Elnök úr elénk terjesz­tett, de szeretnénk még javasolni, kiegészíteni to­vábbiakkal, nem több feladatot téve a parlamet vállá­ra, hanem fontosnak tartjuk. Ezek: A képviselők jogállásáról szóló törvény. Ennek a parlamentnek kell ezt meghoznia mindenképpen, a következő parlamentre ezt nem bízhatjuk, hogy sa­ját maga sorsát, jogállását ő határozza meg; A másik a közszolgálati törvény. Nem szeretnénk fordított B-listát magunk után hagyni. A harmadik, amit az Elnök úr javasolt, hogy cél­szerű lenne március 15-én még ünnepi ülés keretén belül egymástól elbúcsúzni. S zerintem és a csoport véleménye szerint is nagyon feltehetnénk a Parla­ment működésére egy ünnepélyes aktussal a koronát, hogy döntenénk a címer kérdéséről. Köszönöm Elnök Úr! (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Bánffy Györgynek adom meg a szót. BÁNFFY GYÖRGY: Mélyen tisztelt Képviselő­társaim! Amikor öt héttel ezelőtt a Magyar Demok­rata Fórum elnökségének állásfoglalása nyomán beter­jesztettem Önök elé ismert javaslatomat, azzal a gon­dolattal kezdtem, hogy nap nap után tapasztalhat­juk: országunkban mind gazdasági, mind kormányza­ti területen sok-sok kérdésben válságos helyzet ala­kult ki. Ma a kormány pénzügyminisztere válság-költ­ségvetésről, krízis-költségvetésről beszélt. Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy Magyarországon ezenkívül egy közgondolkodásbeli krízis is van, az emberekben bizonytalanság, a jövő iránt érzett hit olyan krízis-kérdésekkel való megterhelése, amely a gazdasági fellendülésnek is akadályozója. Éppen ezért, a válságos közélet tisztázása érdekében is, tisz­telettel megismétlem a javaslatomat, különös tekin­tettel azokra a szerencsés változásokra, amelyek a ja­vaslat megtétele óta eltelt időben Közép-Európában

Next

/
Oldalképek
Tartalom