Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-71
5959 Az Országgyűlés 71. ülése 1989. december 20-án, szerdán 5960 belül 0,7 milliárd forintot pedig a felsőoktatási fejlesztési alapra, Glatz Ferenc művelődési miniszter úr által meghatározandó feladatokra. Képviselőtársaim, az előterjesztést megnézve, az 1990. évi költségvetési törvényben, annak 55. és 59. oldalán ezekre a feladatokra valóban nincs is pénzügyi keret. Lékai Gusztávnak tehát igaza van, és szeretném még arra is felhívni a figyelmet, hogy a kormány december 16-án engedélyt adott arra, hogy a napilapokban megjelenjen az Országos Tudományos Kutatási Alap 1991-ben induló két témapályázatának felhívása, melynek lebonyolítását jövő évben kell elvégezni, pénzügyi fedezetét azonban a következő évi költségvetés tárgyalásánál kell meghatározni. Miből fogják ezt fedezni? Ugyanis a Központi Műszaki Fejlesztési Alapnak a költségvetéstől elkülönített létrehozása azt szolgálta egy évvel ezelőtt, hogy a vállalatoktól, gazdálkodó szerveztektől befizetett összeget a költségvetés — régi tervgazdálkodási módszereivel — más célokra ne csoportosíthassa át. Ha a kormány most mégis ezt teszi, legalább adjon garanciát a következő évi vagyonvisszapótlásra, hogy ezzel a befizető vállalatokat legalább megnyugtathassuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Fehérné Eke Katalin képviselőtársunk kíván szólni, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 10. választókerület. FEHÉRNÉ EKE KATALIN: Tisztelt Országgyűlés! Mondanivalóm tulajdonképpen a részletes vitába illene be, de nagyon sok képviselőtársam itt tulajdonképpen a részletes vitának megfelelő hozzászólást is előadott. Inspirálta hozzászólásomat az, hogy az önök döntéshozatalához bizonyos információkat közreadjak. Indokolja továbbá még az, hogy az 1990. éves költségvetésből kiemelten, külön határozatot hoz majd az Országgyűlés a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának odaítéléséről. Több képviselőtársam, így Rózsa Edit, Juhár János, Roszik Gábor, Ballá Éva e határozathozatallal összefüggő javaslatot vetett fel. És még egy indok a hozzászólásomra, nevezetesen az, hogy ennek a témának az előkészítésével, önök elé való ideterjesztésének a döntéselőkészítésében jelentős feladatot kaptam, nevezetesen egy ad hoc bizottság létrehozását, melynek feladata a társadalmi szervezetek 1990. éves költségvetési támogatásának odaítélése. E témában szeretném tehát közreadni a következő információkat. Megint kényes területre értünk el ebben a döntéshozatali fázisban, és különösen ezen a témakörön belül, hiszen ezt a hozzászólók is körbejárták, hogy ki ma, ki az a testület, mi az a döntéshozatali fórum vagy szint, aki megítélheti azt, hogy egy társadalmi szervezet a mai politikai viszonyok között létjogosult, annak költségvetési támogatása indokolt, avagy nem. Természetesen ebben a demokratizálódó világunkban ennek kimondása nagyon nehéz bármely szervezeti egységtől. Történetében a következőket tudom elmondani. A kormány szeptemberben határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy az 1990. éves költségvetés odaítélését tételesen és sorosan nem fogja a Pénzügyminisztérium megtenni ezeknél a társadalmi szervezeteknél, ajánlja, hogy a terv- és költségvetési bizottságnak alárendelt szakbizottság döntsön e témában. Ezt a Parlament vezetésének tudtára hoztam, míg az ad hoc bizottság a rendelkezésére álló iratokkal ezt a feladatot december 4-én kapta meg tulajdonképpen. December 4-től állt a rendelkezésünkre az az idő, hogy e döntéselőkészítéshez tulajdonképpen a munkánkkal hozzájáruljunk, és az önök segítségére legyünk. A beterjesztett különböző társadalmi szervezetek igényeiből kitűnt, hogy vannak olyan társadalmi szervezetek, amelyeknek még az 1989-es éves igényük sincs lerendezve, s természetesen az igények többi része az 1990-es igényükre vonatkozna. Tételesen, részletesen a fenntartási költségtől kezdődően a feladatkörükig, a bérköltséget teljes részletességében kimunkálva adták be. Ezt a kormányzati szervek különböző fórumain keresztül lényegében a Minisztertanács Hivatala fogta össze, és végső soron a terv- és költségvetési bizottság elnökének lett átadva az összes ügyirat. Az ad hoc bizottság ülésén mindezeket a dokumentumokat áttekintve, a következő megállapításokat tehettük. Ebben a döntési szituációban nem vállalta fel az ad hoc bizottság, hogy az 1989. éves, még rendezetlen támogatási igények odaítélésében, vagy mértékének megszabásában, — ha egyáltalán itt kompetensek lettünk volna — tehát ettől elzárkóztunk. Nem akartuk patt helyzetbe hozni az Országgyűlést, hogy a feladatot nem vállalva, és visszautasítva, egyszerűen nem hozunk ide elfogadható döntést. Azzal is tisztában vagyunk, annak tudatában, hogy a jelen körülmények között nem lehet egy optimális döntést hozni. Mi ennek az oka? A költségvetés elénkterjesztett keretszámaiból kitűnik ugyanis, hogy a költségvetés, eredetileg a 17. §-ába, 1.1 milliárd forintos nagyságrendben szabta meg, vagy ajánlja az Országgyűlésnek a társadalmi szervezetek és a SZOT támogatásának a mértékét, 1 milliárdos nagyságrendben a pártok támogatásának mértékét. Ezzel szemben az 1989. évben benyújtott társadalmi szervezetek igénye 2.9 milliárd nagyságrendet tett ki. A pártok támogatásának odaítélésére bizonyos mértékig már törvényszinten rendelkezett az Országgyűlés, nevezetesen a párttörvénnyel. A társadalmi szervezetek támogatásának odaítélésére viszont nincs semmiféle normatíva-rendszer. Az eddig kialakult politikai gyakorlat és szokás szerint a támogatások odaítélése eddig, — hogy úgy mondjam — a kulisszák mögött, az adott politikai rendszernek megfelelően, az alkumechanizmusok zárt függöny mögötti rendszerében történtek az elosztások.
