Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-71
5943 Az Országgyűlés 71. ülése 1989. december 20-án, szerdán 5944 Ez az egyik akadálya annak, hogy valóban a vagyonérdekeltségre lehessen átállni. Úgy vélem, ha ezt olyan mértékben megvalósítanók, hogy a vagyonmérleg jövőre elkészíthető legyen, — ez nyilvánvalóan csak év végére történhetne meg, — akkor minőségi változás történne Magyarországon; a jelenlegi nyereségtömeg-érdekeltségi rendszerről rátérés a nyereségráta-, a profitráta-érdekeltségre, vagyis a hosszú távú vagyonérdekeltségre a megmaradó állami vállalatoknál is. Akkor mind a társaságoknál, mind az állami szektorban egyforma ösztönzési — szabályzórendszer lenne a központ kezében. A nyereségráta az egyedüli mutatója annak — ha piacgazdaságról van szó, — hogy valójában mekkora a hatékonyság egy vállalatnál, egy gazdaságban. Ennél jobb mutatót nem találunk. Tudnunk kell, hogy ez változás az árrendszer nagy átalakulását indítja el. Végül is el kell jutni odáig, hogy áraink a nemzetközi piacon is megfelelő színvonalon és ugyanakkor olyan arányban alakuljanak, hogy a jövedelmezőségi hányadok világosan mutassák, hol van hatékonyabb megoldás és hol van igazi veszteség, és ne rosszul orientáljuk a vállalatok termékszerkezet javító üzleti tevékenység-átalakító munkáját. Befejezem mondanivalómat. A költségvetési javaslat elfogadását természetesen ajánlom és a magam részéről elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Képviselőtársaim! Mielőtt szünetet rendelek el, megkérdezem a képviselőket: valóban szólni kívánnak-e, ugyanis a monitoron megjelent a nevük. Felolvasom a névsort: Dr. Ballá Éva, Király Zoltán, Varga Sándor, dr. Raffai Ernő, Fehér Tibor, Roszik Gábor, Dauda Sándor, Huszár István és dr. Szilágyi Tibor. Akik nem, azok emeljék fel a kezüket. (Megtörténik.) Tehát kettővel kevesebb. Köszönöm szépen. Képviselőtársaim ! DR. BIACS PÉTER: Én is jelentkeztem, és vissza is igazoltak az előzőekben. ELNÖK: Mindenesetre kérem Biacs kollégámat, hogy nyomja meg a gombot, amikor szólni kíván. Képviselőtársaim! A társadalombiztosítási bizottság a főemelet 64. számú tanácsteremben tart ülést ebben a szünetben; a külügyi bizottság a főemelet 66-os számú tanácsteremben tart ülést. Kérjük Király Zoltánt és a bizottság tagjait, vegyenek részt. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság pedig a kongreszszusi teremben tart ülést. Ezen Huber Jenő képviselő javaslatát tárgyalják meg a népszavazásról és a népi kezdeményezésről. Kérjük a jogi bizottság tagjait és Huber Jenő képviselőtársunkat, vegyenek ott részt. Mivel bizottsági ülések is vannak, ezért háromnegyed 5-kor folytatjuk a vitát. (S z ü n e t: 16 óra 12 perctől 16 óra 47 percig Elnök: Dr. Fodor István) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájában a következő hozzászóló Varga János Pest megye 1 l-es számú választókerületének képviselője. (Pest megye) Dr. VARGA JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Elnézésüket kérem, én nem soronkívül kértem szót, valami oknál fogva a leírt sorrendből kimaradtam. Ugy, hogy kis türelmüket kérem, hogy a mezőgazdaságról újra szólok és a végén még. Hazánk éghajlata és talaja kedvez a mezőgazdasági termelésnek. Az ország területének 70 százaléka művelhető. Nagymúltú hagyományokra épülő magasszintű szaktudással párosuló gyakorlat húzóágazattá fejlesztette a mezőgazdaságot. Kialakult az élelmiszerek hazai kínálati piaca és exportja javítja az ország deviza-mérlegét. A termelés lendülete miatt úgy tűnt, nincs gond a jövedelmezőséggel sem. Súlyosbodó gazdasági nehézségeink közepette azonban fokozódtak az elvonások és most már a 4—5 százalékos jövedelmezőség mellett, amelyből még adózni is kell, az ágazatból menekül a tőke. Az üzemek egy része képtelen az egyszeri újratermelésre is. Ez pedig már veszélyezteti Istenadta természeti lehetőségeink kihasználását is. Alapkérdés, hogy szükség van-e a jövőben is a hazai ellátás mellett jelentős élelmiszer-exportra. Az előttünk levő előterjesztésből az derül ki, hogy igen. Ezt támasztja alá az élelmiszergazdaság idei 1.6 milliárd dolláros exportja és a pozitív, közel 1 milliárd dolláros áruforgalmi egyenlege is. Kedves Képviselőtársaim! Társadalmi gondjainkat átmenetileg enyhíteni tudjuk a nemzeti jövedelem újraelosztásának módozataival. Előrelépést azonban csak az jelentheti, ha növekszik a nemzeti jövedelem termelése. Ez pedig belátható ideig még feltételezi a mezőgazdaság értéktermelő képességének növelését is. Egységnyi területen nagyobb értéket kell előállítani, és nem csökkenhet a föld eltartó képessége sem. A fejlett mezőgazdaságú államokban ezt az állattenyésztés arányának növelésével érik el. Ez az arány nálunk jóval elmarad az ideálistól. Éppen ezért kedvezőtlennek tartom az állattenyésztés arányának előirányzott további csökkenését. Az állattenyésztési ágazatokon belüli szerkezetátalakítás tervezett irányát azonban indokolt végrehajtani. A szükségletek és adottságok tekintetében kedvezőtlen az arány a kérődzők és abrakfogyasztók között. Ez az arány nálunk 1:5 az abrakfogyasztók javára, míg a közös-piaci országokban 1:1. Tehát kevés a szarvasmarha és a juh. Emiatt sok a kihasználatlan legelő, a hasznosítatlan melléktermék, amelyet élelmiszerré lehetne transzformálni. Ennek következménye az is, hogy az adott hústermeléshez viszonyítva igen magas a dolláros fehérjeimport. Az érdekeltségi viszonyok eddigi gyakorlata oda vezetett, hogy az utóbbi 50 év legkisebb szarvasmarhaállományával rendelkezünk. A kedvezőbbé váló exportlehetőségünket árualap hiányában már nem tudjuk kihasználni és megingott a hazai húsellátás biztonsága is.
