Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-65

5408 Az Országgyűlés 65. ülése, 1989. november 21-én, kedden 5409 Az ország külföldi adósságának és tényleges államadósságának reális számbavétele, az ár, a bér, import, külföldi tőkebevonás, valamint a lakosság utazásának erőteljes ütemű liberalizálása, a gyorsuló pénzromlás elkerülése, a külföldi eladósodás növekedésének tervezett, hitelezőinkkel egyeztetett keretek között tartása, a kínálat bővítése, a vállalkozások ösztönzése és a szükséges szerkezetátalakítás felgyorsítása egyenként és együttesen is a korábbiaktól eltérő, határozottabb és olyan gazdaságpolitikai vonalvezetést igényel, amely szigorú, feszesebb és folyamatosan karbantartott belföldi pénzügyi egyensúlyt és keresletszabályozást valósít meg, mégpedig úgy, hogy a pénzügyi kiigazítás súlypontját elsősorban az állami kiadások erőteljesebb visszafogása viselje; ezáltal is enyhüljön a gazdasági szféra nehezedő túlzottan szigorú pénz- és hitelpolitikai szorítás; kapjon fokozatosan növekvő szerepet a piaci árak aktív, szabályozó funkciója népgazdasági és vállalati szinten egyaránt, tehát folytassuk aktívabb és rugalmasabb árfolyam-, vám-, valamint kamatpolitikát; az állami vállalatok átalakulását részvénytársaságokká, a tőkepiac fejlesztését, a privatizációt, a külföldi működő tőke bevonását és a KGST-forgalom megfelelő kézbentartását az irányítás aktívan használja fel a szerkezetváltás meggyorsítására és a gazdálkodási fegyelem megszilárdítására, de külső és belső pénzügyi helyzetünk javítására is; végül pedig: a fentieket megában foglaló program pénzügyi támogatására kössünk megállapodást a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel annak érdekében, hogy a gazdasági reform és a kiigazítás biztonságos külső finanszírozásra épüljön. A fentieket azért bocsátom előre, mert az 1989-es gazdasági év értékeléséhez és az 1990—92-es programhoz, vagyis a hogyan továbbhoz egyaránt támpontul szolgálnak, a lehetséges mai cselekvésnek is ezek a sarkalatos kérdései és kulcspontjai. Abban, hogy az 1989-es gazdasági év nem minősíthető sikeresnek, a néhány területen jól kitapintható előrehaladás ellenére sem, az játszott közre, hogy több fontos követelményt nem, vagy csak felemásan érvényesített a gazdaságpolitika. Az okok között egyaránt fellelhető a Kormány következetlensége, a változásokhoz szükséges társadalmi támogatás hiánya, a gyors politikai átalakulás szempontjainak primátusa a gazdasági cselekvési irányok mikéntjénél. Melyek azok a következetlenségek például, amelyek a mai állapothoz vezettek? Az elmúlt évben nem értük el a költségvetés előirányzott, tervezett pozícióját. 1989-re a szükségesnél lazább költségvetést irányoztunk elő, amihez képest is nagy elfutás következett be az év közepére, nem tartottuk meg az előirányzott rubel fizetési pozíciót, így mindezek következtében mintegy 70—80 milliárd forint többlet likviditás voltjelen a gazdaságban, amit a hitelpolitika szűkítésével kényszerült a jegybank ellensúlyozni a még nagyobb, és így elviselhetetlen mértékű fizetési mérleghiány elkerülése érdekében, valamint a felgyorsuló infláció kezelhetősége, kézbentartása érdekében. Tehát az MNB meghirdetett szándékaival ellentétben a gazdaság kiegyensúlyozottabb hitelellátását egyszerűen nem volt módunkban végrehajtani, elsősorban a kapcsolódó gazdaságpolitikák tervezettől eltérő alakulása miatt. A késlekedve és következetlenül végrehajtott árfolyammódosítás az év elején, a reálkamatok folyamatos mérséklése csökkentette a megtakarítási hajlandóságot a vállalatoknál és a lakosságnál egyaránt. A lakossági jövedelmek azért sem a megtakarításokat növelték, mert a nem megfelelő szabályozás előnyös devizakonverzióra és külföldi költekezésre késztette a lakosságot. A vállalati átalakulási törvény és a társasági törvény szabályai a vagyonnal való gazdálkodást nem a népgazdasági céloknak megfelelően alakították, a rossz, veszteséges vállalatok felszámolásának halogatása a vállalati pénzügyi fegyelem romlását hordozta magában, s felerősítette összességében a rövid távú vállalati gondolkodást és cselekvést. Végülis néhány jól meghatározható ok miatt a pénzügyi egyensúly az év közepére olyan állapotba jutott, hogy nem volt mód meghosszabbítani a Valuta Alappal való hitelmegállapodást sem. Gazdaságunk külső megítélését, túl a romló folyó mérlegnél, ez a tény tovább gyengítette. Tisztelt Országgyűlés! Látható, hogy e néhány jól körülhatároló terület nem megfelelő kezelése miatt a liberalizálás tényétől várt pozitív hatások az év folyamán nem juthattak kellően érvényre, következésképpen a gazdaság egyensúlyi viszonyai és a gazdaság külső finanszírozhatósága nem javult, hanem még inkább kiéleződött, s a mai napra kritikus állapotba jutott. Ennek az állapotnak a fenntartása egyaránt veszélyes a gazdasági és a politikai megújulásra, ezért gyors és határozott kiigazításra van szükség már a választások előtt is, éppen annak nyugodt és sikeres lebonyolítása érdekében. Ezt igényli a magyarországi történelmi változásokat egyértelműen támogató nemzetközi politikai és szakmai közvélemény, mert a kiigazítások megtétele a kézzelfogható bizonyítéka a politikai és társadalmi változások bekövetkezésének és egyben előfeltétele, kondíciója a nemzetközi pénzügyi támogatások realizálhatóságának, legyen szó akár a Valuta Alapról, a Világbankról, kormányokról, Közös Piacról vagy a pénzpiacokról, magánbankokról. Pontosan ideülő közmondás: segíts magadon, s az Isten is megsegít! Nem tudjuk, nem szabad tovább halasztani azokat az intézkedéseket, amelyek a fizetési mérleg ismételten veszélyesen megnövekedett folyó hiányát elfogadható mértékűre csökkentik. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági stabilizációt, a jelenlegi pénzügyi helyzet megoldását rendkívüli mértékben tovább nehezíti az a tény, hogy az ország tényleges pénzügyi helyzete és a korábbiakban nyilvánosságra hozott adatok közötti eltérések felszámolását ennek az évnek a végére le kívánjuk zárni. A Magyar Nemzeti Bank elnökeként, hivatalba lépésemet követően ezt a munkát megkezdtük, melyről 1988 novemberében beszámoltam Önöknek. A Magyar Nemzeti Bank, mint a gazdaság pénzügyi egyensúlyáért, a külföldi adósságállomány és a nemzetközi fizetési mérleg alakulásáért felelős intézmény felhívta a figyelmet több olyan tényező meglétére, amely a konvertibilis devizákban fennálló követelések, valamint a