Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-68

5689 Az Országgyűlés 68 ülése, 1989. november 24-én, pénteken 5690 mú jelentés 39. pontjában tett javaslatát. Kérem szavaz­zunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés nem fogadta el Biacs Péter képvi­selőtársunk módosító javaslatát. Meg kell kérdeznem, hogy elfogadja-e a Kormány javaslatát? Kérem szavazzunk erről. Ez most már me­gint a 401-es számú jelentés 39. pontjában található. Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés elfogadta a javaslatot. Mivel ez nem helyes, tegyünk egy próbát, töröljük le a táblát. Most szavazzunk nem a létszámellenőrzésről, hanem a technika működőképességének a megállapítá­sáról. — Ez sem helyes. Tegyünk még egy próbát. Kérem a táblát letörölni. Ismét arról szavazzunk, hogy működik-e a technika? Nem a beterjesztett javaslatról szavazzunk. Köszönöm. Tehát működik, és jól működik a technika, remélem. A jelentés 40. pontja tartalmazza Sasvári József ja­vaslatát. (Zajongás!) Térjünk vissza még egyszer a 39. pont 34. § 3—5. bekezdésének szavazására, a Kormány javaslatáról. Ezzel a bizottság egyetért. Egyetért vele az Országgyű­lés is? Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés elfogadta a beterjesztett javaslatot. Következik a jelentés 40. pontja, amely tartalmazza Sasvári József módosító javaslatát a törvényjavaslat 34. § (3—5.) bekezdésének megváltoztatására. A bizottság nem támogatja a javaslatot és a pénzügyminiszter sem ért ezzel egyet. Kérem ennek ellenére elfogadja-e az Országgyűlés a javaslatot? Sasvári József képviselőtársunk kért szót, remélem, hogy nem új vitát nyitva. Öné a szó. Békési László pénzügyminiszter úr, amikor említést tett arról, hogy a reform bizottságnak van egy kompro­misszumos javaslata, nem ismertette ezt a javaslatot összefoglaló beszédében. Abban reménykedtem azon­ban, hogy majd a levezető elnök ismertetni fogja, hogy ez kompromisszumos javaslat. Az eredeti javaslat ugyanis arról szólt, hogy minden gyerek egyformán ezer forintos adókedvezményben részesüljön, akármi­lyen családba született. Ezt a reform bizottság ülésén, mint demokratikus javaslatot, több képviselőtársam tá­mogatta. Összességében azonban ez a javaslat, ha meg­születik, hatmilliárd forint adókiesést jelent. Elfogadva dr. Békési László pénzügyminiszter érve­lését, hogy ennek nem tudja előteremteni a fedezetét, én a reformbizottság ülésén egy kompromisszumos ja­vaslatot tettem, és ez szerepel önök előtt. Ezt a hatmil­liárd forintot, ami az eredeti javaslat, hárommilliárd forintra mérsékelné az, hogy az első két gyerekre 500—500 forint adókedvezményt nyújthatnak be. In­doklásul hozzátettem, hogy ez elvében megegyezik az­zal, amit dr. Hellner Károly képviselőtársam a francia­országi, az Országgyűlés által finanszírozott adótanul­mányútjával kapcsolatban önöknek tegnap elmondott. Tehát az első két gyerek csökkentett mértékű adó­kedvezményt, és utána a harmadik—negyedik—ötödik továbbra is ezer forint adókedvezményt kapna. Én úgy érzem, tisztelt Országgyűlés, hogy ezzel — hogy úgy mondjam — versenysemlegességet hoztunk létre: minden gyerek kap adókedvezményt, mégegy­szer hangsúlyozom, attól függetlenül, hogy milyen családba született: kicsibe, nagyba, jó keresetűbe vagy kis keresetűbe is. Megítélésem szerint ezzel egy lépést tettünk előre olyan irányba, amelyik ugyan — én belá­tom, hogy bizonyos mértékig a nagycsaládosok eddigi kedvezményén ront. Hiszen ha fennmarad az eddigi, a jelenlegi helyzet, akkor az első és a második gyerek is megkapja az ezer forintos adókedvezményt, viszont így minden családban élő gyerek kap — bár kisebb — adókedvezményt. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt ilyenfor­mán szíveskedjen tanulmányozni és állást foglalni, mint egy kompromisszumra törekvő javaslatot, melyet — és itt kérem elnök úr erősítse meg — a bizottság nagy szótöbbséggel, 1 ellenszavazattal támogatta. Te­hát a reformbizottság szinte teljeskörűen ezt a képvise­lői, módosító, kompromisszumra törő javaslatot támo­gatta. Képviselőtársaim mondják, hogy foglalkozzak a családipótlék kérdésével is. A családipótlék kérdésével a költségvetési tárgyalás során, a decemberi ülésen kell foglalkoznunk, mert a kérdés az, hogy miből fogja fe­dezni a Kormány ezt a családipótlék-emelést. Nyilván­valóan hogyha adókedvezményt adunk, akkor keve­sebb a bevétel. ELNÖK: Arra kérem Biacs Péter képviselőtársamat ne nyissunk új vitát, mert ez a döntés akkor el fog hú­zódni. Hiszem, hogy ez a képviselőtársak véleménye is. Kérem csak ügyrendi kérdésben szóljunk hozzá. Szavazzunk tehát még egyszer. Biacs Péter javaslatát teszem fel szavazásra, mely a 419-es számú jelentés 4. pontjában van. Hozzá kell tennem, hogy a bizottság a javaslatot elfogadta, a miniszter fenntartja a 401- es szá­SASVÁRI JÓZSEF: Tisztelt Elnök Úr! Azért kértem a vitában szót, hogy ezt a megállapítást, ami ide van írva —, hogy sem a bizottság, sem a miniszter nem ért egyet — helyre tegyem. Azon a vitán, ahol a reformbi­zottság ezt megvitatta 14 igennel, 11 nemmel, velem egyetértett a bizottság és a miniszter úr nem támogatta. Ezt szeretném helyesbíteni. Tehát a bizottság tá­mogatta. ELNÖK: Kérdezem Fekete János képviselőtársun­kat, hogy mi is volt a bizottság álláspontja? FEKETE JÁNOS: Sasvári képviselőtársamnak ab­ban igaza van, hogy volt egy szavazás, ahol ezt a több­séget valóban megkapta, de a reformbizottság, vala­mint a terv- és a költségvetési bizottság közösen együtt ült. (Derültség.) Kiderült azonban, hogy ez a reform­bizottság hatásköre, ezért a mai napon újraszavaztattuk a reformbizottságot és ott elvetették a javaslatot. ELNÖK: Még egyszer ismétlem: Sem a bizottság, sem a miniszter nem ért egyet a javaslattal. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a képviselői módosító javaslatot? Mindezek ellenére szavazzunk erről. (Meg­történik.) Az Országgyűlés elvetette a javaslatot, nem fogad­ta el. A jelentés 41. pontja tartalmazza a kormány módosí­tójavaslatát, ami a törvényjavaslat 35. §-a (1—2) bekez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom