Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-50
4147 Az Országgyűlés 50. ülése, 1989. június l-jén, csütörtökön 4148 Dr. Horváth Jenő képviselőtársunk a tervezet hat szakaszára nyújtott be múdosító indítványt, amelyeket a jogi bizottság elfogadott. Bár ezeknek részletes szövege kiosztásra került, röviden szólnék róluk. Javasoljuk a 7. § módosítását olyan értelemben, hogy csak az alkotmány megerősítése legyen kötelező népszavazás tárgya. Az alkotmány átfogó módosítása nem, mert az „átfogó módosítás" meghatározás jogilag nehezen értelmezhető. A 8. § (1) bekezdésének A-pontjában jelenleg csak, ,az Elnöki Tanács elnöke" meghatározás szerepelhet, hiszen a köztársasági elnökről szóló alkotmány-módosító törvényt még nem tárgyaltuk. Tehát az eredeti javaslatban szereplő „köztársasági elnök" megfogalmazás ellentétben lenne hatályos alkotmányunkkal. A köztársasági elnökről szóló törvényi szabályozásnak kell majd visszautalni arra, hogy ahol a jogszabály az Elnöki Tanács elnökéről rendelkezik, ott köztársasági elnököt kell érteni. A10. § vonatkozásában alternatív javaslatot terjesztett be a minisztérium. Bizottságunk e tekintetben a százezer főben meghatározott létszámot támogatta. Atörvényjavaslat 12. és 18. §-ának elhagyását azért javasoljuk, mivel e kérdéseket a jogalkotásról szóló törvény már részleteiben szabályozta. A 23. § vonatkozásában is támogattuk képviselőtársunkindítványát, amely szerint az eredeti alternatív szövegtervezet helyett, amelyik az állampolgár számára megadta volna a döntés lehetőségét személyi számának közlését illetően, azt javasoljuk, hogy a név, lakcím mellett személyi számot is fel kelljen tüntetni. így vitathatatlanná válhat a személy azonosítása. Javaslatomra a bizottság a 29. § (2) bekezdéséhez egy újabb C-variációt javasolt, amelynek szövege a következő: Az alkotmányt és egyéb törvényt megerősítő népszavazás esetében a jogszabályokat valamennyi országos és helyi napilapban közzé kell tenni. A tanácsrendeletet megerősítő népszavazás esetében az értesítéshez a jogszabályt is mellékelni kell. Ezt a változatot a bürokrácia csökkentése, az egyszerűbb lebonyolítás és a takarékosság indokolja. Kedves Képviselőtársak! Befejezésül azokról a jogszabály-módosító javaslatokról szólok, amelyeket bizottságunk nem támogatott. Nagyiványi András képviselőtársunkjavasolta, hogy a törvény mondja ki: a népszavazás lebonyolítása előtt a kezdeményezők részére adassék meg a lehetőség a tömegtájékoztatáson keresztül a lakosság alapos tájékoztatására. Bizottságunk úgy ítélte meg, hogy a javaslat, mint az általános polgári alapjog része, a közeljövőben szabályozásra kerülő sajtó, illetve tájékoztatási törvényben lesz szabályozva. Sebők János képviselőtársunk a törvényjavaslat 5. §-ához C-pontként és a 13. §-ához D-pontként javasolta, hogy az országgyűlés, illetve a tanács visszahívására népszavazással is sor kerülhessen. Bizottságunk álláspontja szerint, mivel a jelenlegi szabályok alapján csak az egyes képviselő és tanácstag, s nem a testületek visszahívására van lehetőség, a javaslat e törvény kapcsán nem hasznosítható. Egyébként is a parlament, illetve a tanácstestületek, mint önkormányzatok feloszlatásának a kérdése, olyan alkotmányos jelentőségű problémakör, amit az új alkotmány kidolgozása kapcsán kell megoldani. A javaslatot e munka során kell majd figyelembe venni. Annyit azonban szeretnék itt megjegyezni, hogy a népszavazás intézményének nem az a funkciój a, hogy lehetetlenítse a képviseleti demokráciák működését, hanem hogy ellenőrizze, legitimálja azt. Képviselőtársunk a törvényjavaslat 6. §-a (2) bekezdésének olyan módosítását is ajánlotta, hogy az érvényben lévő nemzetközi szerződésekre is kiterjedhessen a népszavazás, ha azok sértik az ország szuverenitását, vagy az országnak erkölcsi, anyagi hátrányt okoznak. A bizottság arra az álláspontra jutott, hogy nem javasolja szélesíteni a nemzetközi szerződések népszavazás útján történőutólagos felülvizsgálatának a lehetőségét. Elfogadjuktehátazt az alapelvet, amelyet atörvényjavaslat indoklása az állam nemzetközi tekintélyének szem előtt tartása érdekében megfogalmazott. A képviselőijavaslatot bizottságunk úgy ítélte meg, hogy a népszavazástól függetlenül egy ilyen tartalmú felülvizsgálat érdekében az országgyűlés külügyi bizottságához fordul. Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslatban szereplő, az előzőekben nem említett variációs lehetőségek vonatkozásában bizottságunk nem foglalt állást. Ugy ítéltük meg, e kérdésekben önök döntsenek belátásuk szerint. Kérem atisztelt országgyűlést, hogy atörvényjavaslatot, az ismertetett módosításokkal együtt tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 13 törvénymódosító javaslatot nyújtott be — nem tévedés a szám, hogy 13, mint ahogy 14 van jelezve az előterjesztésben, ez egy számozási hiba, egy véletlen, ugyanis a jelentést készítők átugrottak a 6-os számot. Tekintsék kérem ezt korrekciónak. A javaslatokat a bizottság 186-os számú jelentése tartalmazza, amelyet képviselőtársaim között szétosztattam. Bejelentem, hogy egyetlen képviselőtársam sem jelezte felszólalási igényét, következiktehát ahatározathozatal. A szavazás megkönnyítése érdekében kérem, szíveskedjenek elővenni a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 186-os számú jelentését. Először a módosító javaslatokról kell döntenünk, mégpedig azokról, amelyek nem tartalmaznak alternatívákat. Ilyenek a bizottsági jelentés 1—2—3—4—5—7—8 —9—10—12—14. pontjában fogalmazottak, vagyis a 11. és a 13. pont kivételével valamennyi pontban megfogalmazott bizottsági javaslatok. Ezekkel az előterjesztő miniszter egyetért, azokhoz kiegészítő javaslatok nem érkeztek, így együttesen határozunk elfogadásukról. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy akik a bizottság már említett 186-os számú jelentése 1—2—3—4—5—7—8—9—10—12—14. pontjában megfogalmazott módosításokkal egyetértenek, kérem azok kézfelemeléssel szavazzanak. (Megtörténik.) Szemmel látható többség. Ki van ellene? Ki tartózkodott a szavazástól?
