Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-50

4141 Az Országgyűlés 50. ülése, 1989. június l-jén, csütörtökön 4142 az Országgyűlés nem fogadta el. 64 igen szavazat, 182 nem szavazat és 53-an tartózkodtak. Most a B variációról szavazunk. Aki elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. Igen. Ki van ellene? Látható többség. Ki tartózkodik a szavazástól? Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 49 igen szavazattal és 51 tartózkodással nem fogadta el dr. Tallóssy Frigyes javaslatát. Tisztelt Országgyűlés! A XII. pontban foglaltakról nem szükséges külön szavazni, az már az elfogadott javaslatok függvényében a földtörvény értelemszerű módosítását, illetőleg egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését rendezi. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel dr. Tallóssy Frigyes képviselő valamennyi módosító javaslatáról döntöttünk. Úgy látom, hogy megerősíti dr. Tallóssy Frigyes. Igen. Most a benyújtott törvényjavaslat 12. §-ában szereplő alternatívákról kell határoznunk. Az A és a B változat közül a bizottságok többségi véleménnyel az A változatot támogatták. Az A változat elfogadása a földtörvény 63. §-a (1) bekezdése a) pontjánakmódosításával jár együtt. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérdezem, ki ért egyet az A változattal. Kérem kézfelemeléssel szavazni. Ez látható többség. Ki van ellene? Ki tartózkodott a szavazástól? Kimondomahatározatot : az Országgyűlés az A változatot fogadta el 5 ellenszavazattal és 6 tartózkodással. Ezek után úgy gondolom, a B-ről nem kell szavaznunk. Most pedig kérem tisztelt képviselőtársaimat, aki az elfogadott változatok szerint a már megszavazott módosításokkal együtt elfogadja a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, kézfelemeléssel szavazzon. Ez látható többség. Ki van ellene? Ki tartózkodott a szavazástól? Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a földtörvény módosításról szóló törvényjavaslatot a már elfogadott változatok szerint, a megszavazott módosításokkal együtt, 11 ellenszavazattal, 21 tartózkodással elfogadta. (Taps ) Tisztelt Országgyűlés! Az erdő- és vadgazdálkodási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés nem bocsátotta részletes vitára, ezért azt átdolgozásra visszaadta az előterjesztőnek. A képviselői javaslatról azonban döntenünk kell. Vass Józsefhé képviselőtársunk indítványozta a IX., a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló fejezetének hatályon kívül helyezését. A bizottság az indítványt tevő képviselővel egyetértve ehelyett azt javasolja, hogy az Országgyűlés fogadjon el határozatot arról, hogy még ez évben a Minisztertanács terjesszen be az Országgyűlés elé egy önálló javaslatot a vadgazdálkodásról és avadászatról, és avitatott 9. fejezet ennek elfogadásával hatályát veszítené. A miniszter vállalta ezt a kormány nevében. Tisztelt Országgyűlés ! Aki egyetért azzal a határozati javaslattal, hogy a Minisztertanács még ebben az évben nyújtsonbeegy önálló törvényjavaslatot a vadászatról és a vadgazdálkodásról, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Ez látható többség. Ki van ellene? (9) Ki tartózkodott a szavazástól? (10) Kimondomahatározatot: Az Országgyűlés az ismertetett határozati javaslatot 9 ellenszavazattal, 10 tartózkodással elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a 4., 5. és 6. napirend tárgyalásának végére értünk. Ezután következik a 7. napirendtárgyalása. Ez előtt azonban fél órás szünetet rendelek el. (Szünet: 11.01—11.38) Elnök: Horváth Lajos ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Szíveskedjenek helyet foglalni, hogy folytathassuk az ülést. Tisztelt Országgyűlés! Hetedik napirendi pontunk a Büntető Törvénykönyv módosításáról benyújtott törvényjavaslat tárgyalása következik. Átadom a szót dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszternek. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Most, amikor a kormány nevében és az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának egyetértésével beterjesztem azt a törvényjavaslatot, amely eltörli a halálbüntetést az állam ellen elkövetett bűncselekmények esetében, azt hiszem, különösebben hosszú indokolásra nincs szükség. Volt alkalmam már itt a parlamentben szólni arról, hogy a magyar politikai kultúrának az a sajnálatosantradícionális vonása, amely az erőszaknak oly nagy helyet adott történelmünkben és politikánkban, magában foglalta azt a törvény i lehetőséget is—inkább ennek atörvényi lehetőségnek a kihasználását —, amellyel lehetséges és sajnos gyakorlattá vált politikai viták, politikai ellenfelekbüntetőbírói tárgyalással, adott esetbenhalálos ítélettel való elintézése. Arról is szóltam már — csak emlékezetükbe szeretném idézni —, hogy Magyarországon 1849 óta 14 miniszterelnököt végeztek ki bírói ítélet alapján, lett öngyilkos, gyilkoltak meg, vagy hah meg emigrációban.. Napjainkban különösen amikor valamennyien az utolsó kivégzett magyar miniszterelnökre emlékezünk, azt hiszem nem kell hangsúlyoznom, miért szükséges az, hogy a kormány és a parlament — még akkor is, ha a politikai bűncselekményekről szóló törvényjavaslat júniusban kerül az Országgyűlés elé — szinte soronkívül, azonnal tegye meg ezt a lépést. Ahalálbüntetés kiiktatása az állam ellen elkövetett bűncselekményekbüntetési rendjéből mintegy szimbolizálja azt a törekvést, hogy a kormány és a parlament szakítani kíván ezzel a sajnálatos tradícióval, meg akarja szüntetni a lehetőségét is annak, hogy ez a gyakorlat a jövőben bármilyenelemében is visszatérjen. Igaz ugyan, hogy atörvényjavaslat elfogadását követően egy vagy két esetben a büntetőjog, a büntetőjogi törvény jelenlegi szövegében bizonyos jelentéktelen inhongmencia keletkezik, Ezt azonban megoldja, s addig nincs semmiféle gyakorlati jelentősége. Kérem tehát, hogy fogadjuk el ezt a törvényt most azzal, hogy ezt a kis eltérést a júniusi javaslattal mindenképpen korrigálni tudjuk. Mikor tehát kérem a tisztelt Országgyűlést a beterjesztett törvényjavaslat elfogadására, engedjék meg, hogy annak a reményemnek is kifejezést adjak itt, Önök előtt, hogy a jövőben sem lesz magyar parlament, amely