Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-50

4131 Az Országgyűlés 50. ülése, 1989. június l-jén, csütörtökön 4132 végzésére. Ezek a változások, ha számban nem is nagyok, de jelentőségűkben akkorák, hogy mindenkeppen alapszabály-módosítást követelnek. Séra János képviselő olyan értelmi törvénymódosítást terjesztett elő, hogy külföldiek ne szerezhessenek termőföldet. Megértem Séra doktor aggodalmát és történelmi hivatkozását is, de meg kell nyugtatnom, hogy a külföldiek tulajdonszerzését nemcsak pénzügyminisztériumi engedélyhez kötjük, mert ezt az engedélyt a Pénzügyminisztérium termőföldek esetében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben adja ki. Azt javaslom, hogy indítványát ne fogadjuk el, akadályoznánk vele a külföldiek magyarországi tőkebefektetését, és egy újabb tilalomfát állítanánk fel annak a tőkének a megszerzésére irányuló munka előtt, amely több helyütt és több véleménynyilvánításból hallhatóan nem túlzott mértékben törekszik Magyarországra. Zarnóczi József két módosító indítványt terjesztett elő. Megköszönöm, hogy a földtörvény 12. §-ának a) változata mellett van — mi is azt támogatjuk. A telekhasználati díjjal kapcsolatos javaslat nem tartozik a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe, a földvédelmi járulék kedvezménynek minden építtetőre való kiterjesztése pedig telekspekulációra és ennek következményeként járulékmentes extraprofit kisajátítására adna alkalmat. TörökSándor írásos indítványát tegnap este bizottsági javaslatra elfogadtam, és elfogadásra is ajánlom a tisztelt parlamentnek. Tallóssy Frigyes képviselő négy kérdés körbe csoportosította javaslatait . A kezelői jog olyan értelmű módosítását kérte, hogy az állami tulajdonban lévő továbbá társadalmi szervek kezelésében álló ingatlanok ne legyenek elidegeníthetőek. Ezzel kapcsolatban azt mondom; a javaslat kizárná, hogy az állami vállalatok földjeiket vagyonhozzájárulásként gazdasági társaságba bevigyék. Amit Kulcsár miniszter úr úgy mondott, hogy egy millimétert se vissza nem tettünk ebben a kérdésben, Tallósy képviselő úr javaslata egy nagyfokú, nagy mértékű visszarendeződést jelentene. A kezelői jog intézményénekteljes felülvizsgálatára a földtörvény újabb kodifikációja során kerülhet sor. A második javaslata a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben lévő tagi földek sorsa. A javaslat alapvetően arra irányul, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai a szövetkezetbe bevitt föld felett kapják vissza teljes rendelkezési jogukat, mert ez valósítaná meg az alapvető szövetkezeti elvet, továbbá a megváltás intézménye szűnjön meg. E javaslat nem fogadható el, egyrészt a korábbi viták során is mindenféle határhúzás felmerült már: 1945—46—48, 1960. Azt hiszem, itt igaz az a mondás, hogy igazságot akarnánk szolgáltatni újabb igazságtalanságok elkövetésével. A javaslat nem fogadható el, mert a megváltás intézményének expozénkban vázolt megoldásával lényegében majdnem mindenki egyetértett, s a bizottság is ezt támogatta. A gazdasági működőképességet is ez a változat tartja fenn továbbra is. A 3-as és a 4-es javaslatától, hajói gondolom, elállt. Tisztelt Országgyűlés! Egy Móricz idézettel szerettem volna tegnap bizonyítani azt, hogy Móricz, az író TO évvel ezelőtt felismerte: ami nagyban gazdaságosabb, azt éppen azok érdekében, akik érdekét szolgálni akarja, együtt célszerű tartani és így tett hitet a szövetkezet mellett, mint a jövő formája mellett. Igaz, hogy Móricz nem akarta elvenni a parasztoktól a földeket, nem akarta, hiszen jó keresztényi nevelésben részesült, anyjától és talán anyai nagyapjától is megtanulhatta a tízparancsolatot, s annak a tizedikét is, amely azt mondja, hogy felebarátodnak se házát, se mezejét, semmiféle javait ne kívánd. A mi erkölcseinknek is szerves része ez, akkor is, ha nem mindenben a 10 parancsolat szellemében élünk, és Móricz tényleg nem akarhatta elvenni a másét. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány szándéka a viták termékeként tudásunk szerinti legjobb módosítás létrehozása volt, olyan módosítás, amely mögé a többség odaáll és amely elősegíti a társadalmi konszenzust. A másik szándékpedig, mivel gazdasági életünket szabályozó törvényekről van szó: a módosítások járjanak gazdasági haszonnal. Befejezésül szeretnék egy idézetet felolvasni. Itt az első nap a görög Asopustól hangzott el egy idézet, hogy az ókor görög és római nagyjai egyensúlyban legyenek, és Catotól, aki 2100 évvel ezelőtt a következőt írta a nagyon olvasmányos Földművelésről című munkájáról: , ,Elődeink, amikor egy derék embert dicsértek, így dicsértek: derék földműves, derék gazda. Úgy tartották, hogy ez a legnagyobb dicséret annak, akit így dicsértek. Majd később: a földművesek közül kerülnek ki mind a legedzettebb férfiak, mind a legkitartóbb katonák, övék a legtisztesebb, legállandóbb, a legkevésbé irigyelt foglalkozás . A legkevésbé helytelen gondolkodásúak azok, akik ezt a foglalkozást űzik." - eddig az idézet. A vita, a törvénymódosítás értük született, értük folyt. Ez a legtöbb felszólalásból ki is érződött. Értük, akiket Cato legkevésbé helytelen gondolkodásúnak nevez. Végezetül megköszönöm a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a mezőgazdasági bizottságnak a törvénymódosításában kifejtett nagyon hasznos munkáját, és bérem az Oországgyúlést, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi in-as törvényt, a földről szóló 1987. évi l-es törvényt, a módosításra tett javaslatokat az általam is támogatott bizottsági javaslatokkal együtt szíveskedjen elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm dr. Hütter Csaba miniszter válaszát. A törvényjavaslatok vitáját lezárom. A határozathozatal következik. A törvényjavaslatok elfogadásáról külön-külön kell határozni. Elsőként a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról döntünk. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, a szavazás megkönnyítése érdekében vegyék elő a mezőgazdasági bizottság jelentését a termelőszövetkezeti törvény módosításáról. A módosító javaslatokról ugyanis az ebben foglaltak alapján szavazunk. Előbb tehát a képviselőtársak benyújtott és fenntartott módosító javaslatok felett szavazunk. (Remélem sikerült megtalálni az anyagot). A bizottság jelentésében három pontban három módosítójavaslat szerepel. Az első pontban szereplő javaslat a törvény 13. §-a 2. bekezdésének módosítása két al-