Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4111 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4112 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném előre jelezni, hogy a vita szünet után folytatódik. Most az úgynevezett kis szünet következik. E kis szünetben a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülést tart a főemelet 55. számú szobájában. Húsz perc szünet következik. (Szünet: 15.41—16.04 — Elnök: Dr. Szűrös Mátyás.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Folytatjuk a munkát. Most az erdő- és vadgazdálkodásról szóló törvény módosításának vitájához jelentkező képviselőtársainkat illeti a szó. Megadom a szót Weibl Elemér képviselőtársunknak, Veszprém megye, 8. választókerület. Kérem. WEIBL ELEMÉR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Magyarország erdeje, természeti kincse 1 800 000 hektáron, az ország területének 18 százalékán tenyészik. Fele-kétharmada emberi kéz által telepített. 255 ezer hektár természetvédelmi oltalom alatt áll, a többi, míg él, sok emberi, ökológiai célt szolgál, de helyesen a gazdasági célú erdő. Az ország faszükségletét 75 százalékban hazai erdők szolgáltatják. Ha viszont külpiaci értékben számoljuk, akkor ma még hazai fa- és cellulózipari feldolgozó kapacitásunk hiányában 15 százalékban, 150 millió dollár értékben exportál, döntően papír- és rostfa árbevétele fedezi az importált fenyő kiadásait, miközben az erdészet és a meglévő faiparjövedelméből nyolcmilliárd forinttal járul hozzá az állami közkiadásokhoz. Ez köszönhető annak is, hogy az állam segítségével a felszabadulás óta 600 ezer hektár új erdőt telepítettünk, miközben a kitermelt erdők termőhelyét új, jobb minőségű erdőkkel felújítottuk. A mostani törvényjavaslat rugalmasabb, a vállalati és helyi önállóságot növelő törvénycikkel módosításokat tesz az erdőtervezésre, az erdők felújításának alapjára, az erdőtervek jóváhagyásának rendjére. Amikor ezt teszi, biztonságot is ad a jövőt illetően az erdőtervezésben a hosszú távú állami és az éves vállalati tervek jobb összehangolására, az erdőfenntartási alap eddigi, alacsonyabb miniszteri jogszabály helyett törvényben történő biztosítására. De ugyanakkor oldottabb szabályozása folytán lehetőséget ad a gazdasági célú, gyors növekedésű cellulóz energia célú erdőkben a mezőgazdasági nagyüzemek részére, magánosok részére is — ahogy a miniszter elvtárs mondotta — az élelmiszertermeléssel gazdaságosan nem, de az erdők létesítésére gazdaságosan alkalmas termőföldek beerdősítésére. Közös óhajunk, hogy valósuljon meg a kormány által meghatározott, 150 ezer hektár új erdőt létesítő elképzelés 2000-ig. Örömmel üdvözlöm az Akadémia és a MÉM által előterjesztett, és a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által elfogadott állásfoglalást, amely 2000-től 2050-ig további 700 ezer hektár új erdő telepítésére ad bíztatást. Ezek a magyar mezőgazdaság nagy és gazdaságos szerkezetváltását szolgálják. Én a meglévő erdők állami, szövetkezeti tulajdonjogát, vagy kezelői jogát nem vitatom, ha nincs mögötte hátsó gondolat, vagy vállalati nyerészkedés, netalántán a pénzügyi kormányzat vállalatokat lefejő szándéka. Azt se vitatom, hogy a szövetkezeti tulajdonú erdő forgalomképes legyen, adható^vehető. Azt se vitatom, hogy a magánerdőt adják vegyék. Azt azonban nem tartanám elfogadhatónak, hogy az állami összefüggő, nagy területű erdők magánforgalomba kerüljenek. A javaslat éppen ezért nem érinti az erdőtörvény 8. §-ának (4) bekezdésében leírtakat, mely szerint erdőnek más szerv tulajdonába, kezelésébe, használatába történő átadásához, továbbá erdőnekbelterületbe vonásához az erdőfelügyelőség hozzájárulása szükséges. Javaslom ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az 1961. évi erdőtörvény helyett új erdőtörvényt terjesszen be, a tisztelt országgyűlés pedig a jövő év folyamánúj erdőtörvény-j avaslatot fogadjon el. Dolgozza ki az erdők tulajdonának és kezelésének azt a korszerű és hatékony formáját, mely leginkább megfelel a társadalmi kívánalmaknak, és megfelelő mozgásteret biztosít a gazdálkodók részére. Az erdőgazdálkodás különleges, más ágazatokkal össze nem hasonlítható feltételei miatt nem szabad más ágazatokra vonatkozó általános feltételek közé szorítani. Az erdő különleges társadalmi, humán ökológiai jelentősége, hosszú termesztési ciklusa, a tartalmasság követelménye az, hogy az erdőnek nincs alternatívája, nem teszi lehetővé az általános, szántóföldi művelésnek megfelelő általános feltételek közötti gazdálkodást. Az erdő speciális helyzete sajátos feltételrendszert követel. Ha egyszer erdő, akkor erdőterv szerint kell gazdálkodni. Ez alól atörvény ne adjon kivételt. Hogy a tervek differenciáltak legyenek, területi nagyságtól

; állományviszonyoktól, tulajdonostól, azt a MÉM-miniszter általánosságban, és ha szükséges egyedi esetben határozza meg. Azt minden erdőtulajdonosnaktudomásul kell venni, hogy az erdő közkincs is, és abban a társadalmi érdekek, s a szakmai követelmények biztosítására az államnak, mint a társadalom képviselőjének joga van beleszólni. Hivatkozom arra, ami minden fejlett államban elismert alapelve az erdőgazdálkodásnak. Az erdők nyilvántartásba vételével, erdőrendezési adattár létesítésével és a folyamatos karbantartásával, mint állami feladattal mindenki egyetért. A jogszabályok módosításával követni kell továbbra is, mint eddig, mint azt a fejlett országokban elfogadott irányzatot, ahol maga az erdő, az erdő fejlesztése, az egészség állapotának megőrzése, az erdő humán, ökológiai szerepét mindenkor a vállalati érdekek elé kell helyezni. Az erdő termelési kötelezettségét differenciált kivitelben, minden erdőterületen fenn kell tartani, és az ütemtervben előírtak betartását megkövetelni, és az erdőfelügyelet útján szakszerű végrehajtását ellenőriztetni. Itt a miniszter úr által előterjesztett expozéjában nagyon megnyugtató — és köszönöm a szakma és a magam nevében —, hogy a törvényjavaslat 5. §-ában javasoltakat visszavonja. Kérem az Országgyűlést, hogy ezt a visszavonást támogassa. A vadászati törvénnyel kapcsolatban 1978-ban és 1986-ban már részletesen foglalkoztunk új vadászati törvény készítéssel. Sajnos, ez mindig húzódott. Éppen ezért a külön törvénnyel egyetértek. Szeretnék egy megjegyzést megtenni, ami kívülállók részéről, talán még szakmán belül is nagyon-nagyon