Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-64
5314 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5315 Elengedhetetlennek tartom azonban, hogy az Országgyűlés már most, az SZDSZ által gyűjtött aláírások miatti népszavazás elrendelésével egyidőben tűzze ki a köztársasági elnök választásának napját is, valamint a címer ügyében a népszavazást. A Politikai Egyeztető Tárgyalások egyik jelentós megállapodása volt a köztársaság elnökének megválasztása a parlamenti választások előtt. Ezt az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és társadalmi szervezetek többsége aláírta. Az SZDSZ és a FIDESZ aláírásgyűjtésével a megállapodás és annak lehetőségét, hogy az ország népe közvetlenül választhassa meg a köztársaság elnökét, valójában meg kívánja akadályozni. Úgy vélem, ennek tényéről a választókat tárgyszerűen fel kell világosítani, ezért nyomatékkal felhívom a Kormány figyelmét, és tisztelettel felkérem az egyeztető tárgyalások aláíróit, hogy fordítsanak nagyobb gondot és érezzenek nagyobb felelősséget a lakosság tisztességes, világos tájékoztatása céljából, hogy a Magyar Köztársaság elnökét közvetlenül a nép választhassa meg. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Vassné Nyéki Ilona kért szót? (Igen.) VASSNÉ NYÉKI ILONA: Tisztelt Elnök Úr! Kürti László püspök úrhoz szeretnék kérdést intézni. Az iménti törvénymódosító indítványban, javaslatában azt a szót használta, hogy a köztársasági elnököt az új Országgyűlés válassza meg. Itt az új szó nem szerepel. Úgy gondolom, hogy szükséges lenne. Köszönöm szépen. ELNÖK: Kürti Lászlóé a szó. KÜRTI LÁSZLÓ: Sajnálatos módon ez egy leírási hiba, amelyért én is felelős vagyok. Amikor aláírtam, nem vettem észre, hogy kimaradt az új szó. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy érdemben megkezdődhet a határozathozatal. Király Zoltán javaslatára szeretnék visszatérni. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ezekben a kérdésekben, amelyeket Király Zoltán említett, a jogértelmezést felvállalta, s döntött. Kérem, hogy erősítsen meg ebben engem Kereszti Csaba, mert Király Zoltán vitatja ezt. Ott helyben. DR. KERESZTI CSABA: Tisztelt Parlament. A jogi bizottság előtt ugyan nem hangzott el ez a Király Zoltán képviselőtársam által hivatkozott szakértői vélemény, hogy gátolva lennénk abban, hogy a szavazólapon magyarázó szöveg szerepeljen. De megítélésem szerint a népszavazásra vonatkozó törvény 25. szakasz (1) bekezdésének a követelményét, ha ki akarjuk elégíteni, vagyis azt, hogy a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni, tulajdonképpen, ha tartjuk magunkat ahhoz, hogy népszavazásra bocsátandó kérdést nem szerkesztjük újjá, akkor ennek a kívánalomnak, a 25. szakasz (1) bekezdésének csak úgy tudunk eleget tenni, hogy ha ehhez magyarázó szöveget fűzünk. (Helyeslés, taps.) A jogi bizottság véleménye tehát ebben a vitában az volt, hogy ezt úgy tudjuk pótolni, hogyha zárójelben ez a magyarázat szerepel. Megítélésem szerint ez egyébként nembefolyásolja a szavazatot, nem orientálja a választót, csupán megmagyarázza, hogy az igen vagy a nem szavazat milyen jogi következményekkel jár. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Tessék, Király Zoltán. KIRÁLY ZOLTÁN: Elnézést kérek, csak annyit kérdeznék: elfogadhatónak tartaná-e a tisztelt Parlament azt, hogy egy külön lapon mind a négy kérdés (Nem.) és a mellette lévő lapon a magyarázat? (Nem.) Kérem, meghajolok az akaratuk előtt. ELNÖK: Kedves képviselőtársaim! Szavazhatunk? Jöhet a határozathozatal? (Igen.) Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatal előtt emlékeztetem Önöket, hogy a 6., 7. és 8. napirendi pont kapcsán szükséges döntéseink során alkalmanként eltérő arányok szükségesek a döntés érvényességéhez. A népszavazásról szóló törvény előírása szerint a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges — jelen esetben 252 — népszavazás elrendelésére. De ez a kétharmados arány kizárólag az elrendelés tényéhez szükséges. Elegendő a jelenlévő képviselők 50 százalékának plusz egy főnek a szavazata az időpontok felett történő szavazás és más részkérdések felett történő szavazás esetén. De elegendő a köztársasági elnök választásának a kitűzéséhez is. A határozathozatal során a félreértések elkerülése végett minden alkalommal jelezni fogom az elfogadáshoz szükséges szavazati arányt. Tisztelt Országgyűlés! Az állampolgári kezdeményezés alapján a népszavazást az Országgyűlés köteles elrendelni akkor, ha azt legalább százezer hiteles aláírás támogatja, továbbá, ha a kezdeményezés egyéb vonatkozásokban is megfelel a törvényes követelményeknek. Tekintettel arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megállapítása szerint a kezdeményezés a népszavazásról szóló törvény kritériumainak megfelel, ezért a népszavazás elrendelése ebben az esetben — tehát maga az elrendelés ténye — külön határozatot nem igényel. Határoznunk arról kell, hogy az egyes kérdéseket milyen megfogalmazásban és milyen sorrendben tüntetjük fel a szavazólapon. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság erre vonatkozó határozati javaslatát a 332. számú bizottsági jelentés I. fejezete és a melléklete, a szavazólapminta tartalmazza. A módosító javaslatok a szavazólapmintát érintik. A szavazólapmintán feltett 1. számú kérdés magyarázó szövegére vonatkozik Filló Pál, Ballá Éva, Kürti László és Bödőné Rózsa Edit képviselőtársaink módosító javaslata. Először Filló Pál képviselőtársam módosító javaslatát bocsátom szavazásra. Ezzel a módosító javaslattal a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetért.
