Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5308 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5309 Országgyűlés tegnapi döntése a jelölő bizottság szándékát erősítette meg. A jelölő bizottságot a személy kiválasztás során az alábbi törekvések vezették: a mának is, de legfőként a holnapnak megfelelő tárgyilagos vezetést kell kialakítani. A vezetés állja ki a szélesebb állampolgári és a szűkebb politikai közvélemény mindenfajta próbáját, az elnökjelölt legyen nagytekintélyű politikus szakember, az elnökhelyettes jelöltek pedig legyenek szakmailag is felkészültek, legyenek az államháztartás ügyeinek és az ellenőrzési tevékenységnek alapos ismerői, rendelkezzenek megfelelő szervezői készséggel is. A jelölő bizottság húsz számításba jöhető jelöltből érlelte ki a végső javaslatát, amelyet az elnökségre jelölt dr. Szálkai István és az elnökhelyettességre jelölt dr. Puskás Sándor utolsó napon történt visszalépése is befolyásolt. Ennyiben összegezhetem a jelölő bizottság jelentését. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy vegye szavazólapra a jelölteket és titkos szavazással döntsön a jelöltekről ELNÖK: Köszönöm szépen a jelentést. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, kíván-e valaki hozzászólni a jelentéshez? Fehérné Eke Katalin kér szót. FEHÉRNÉ EKE KATALIN: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem elnökünket, hogy mivel a terv- és költségvetési bizottságnak van itt egy kötelezettsége, a Parlament előtt a jelöltek meghallgatásáról a tájékoztatóját most teheti-e meg, vagy előbb megvárjuk, hogy képviselőtársaimnak van-e még egyéb hozzászólása? ELNÖK: Szerintem most tegye meg e tájékoztatóját a bizottság. FEHÉRNÉ EKE KATALIN: Köszönöm. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény 7. §-ának 2. szakasza értelmében a terv- és költségvetési bizottság meghallgatta az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek javasolt személyeket. A bizottság az állásfoglalásról az alábbiak szerint tájékoztatja az Országgyűlést. A bizottság tagjai először Horváth Lajosnak, a jelölő bizottság elnökének tájékoztatóját hallgatták meg a jelölő bizottság előzetes munkájáról, mely a jelölendő tisztségviselők számának meghatározására és a jelöltek kiválasztásának módjára vonatkozott. Ezen szempontok részletezésétől eltekintek, mivel arról a tisztelt ház a jelölő bizottság elnökétől az imént már tájékoztatást kapott. A terv- és költségvetési bizottság a meghallgatás során a jelöltek elképzeléseiről a következő kérdéscsoportok alapján tájékozódott. Milyen az Állami Számvevőszék működésének mozgástere, ellenőrzési tevékenységben, különös tekintettel az államháztartás, a költségvetés, az állami vagyon és az állandóság ellenőrzésénél. Mi az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésének fö irányvonala és milyenek a személyi összetételre vonatkozó elképzelések. Hogyan ítélik meg a jelöltek az Állami Számvevőszék és a Kormány ellenőrzési tevékenységét. Milyen konkrét segítséget tud adni még ennek a Parlamentnek a Számvevőszék, különös tekintettel az 1989. évi költségvetési elszámolásra és az 1990. évi költségvetés megállapítására. A jelölteknek a feltett kérdésekre adott válaszairól összegezve elmondható: a képviselői munka segítéséhez az Országgyűlés ellenző és törvényhozó szerepének biztosításához a Számvevőszék legfőbb feladata a számszaki vizsgálatokon kívül az eltérő hatások és vélemények bemutatása, valamint a Számvevőszék munkájához kapcsolódó különböző törvények ellentmondásos okainak feltárása. Ennek szellemében a Számvevőszék működését nem zárja ki, de jogalapját erősítené, ha az államháztartásról és a vagyonérétkelésről szóló törvényt az Országgyűlés már megalkotta volna. A későbbiekben a Parlament a Számvevőszék munkájára támaszkodva eredményesebb lehet a Kormány esetleges elodázó törvényelőkészítő politikájával szemben. Az objektív megítélhetőség szempontjából különösen fontosnak tekinthető az adósságállomány alakulásának megvizsgálása az 1985-ös 1986-os esztendőktől. A tematikus és komplett ellenőrzésnek is kiemelt jelentőségük van, mely természetesen a Kormány belső saját ellenőrzésétől független. Bár a mostani Országgyűlés is támaszkodhat a Számvevőszék munkájára, de egy ütőképes, olajozott szervezet működésére tételes elszámolás készítésével ténylegesen csak a következő Országgyűlés számolhat. Az intézményrendszer kialakításánál, a lehetőségek ismeretében, nem a gyors és esetleg elkapkodott teljes felállítás a cél, hanem a fokozatosság elvén, a szakmai szempontok érvényesülése. Kis létszámú területi apparátussal működne az intézmény. A megfelelő szakmai összetételt pályázati rendszer alapján megbízottak alkalmazásával lehet biztosítani. Felsőfokú végzettség mellet fő hangsúly a szakmai tapasztalaton és gyakorlaton van. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítését, létszámát, szervezeti működését az Országgyűlés külön előterjesztés során később még tárgyalja, így annak részletezésére, vitatására ott kerülhet sor. S végezetül engedjék meg, hogy a terv- és költségvetési bizottság összegzett állásfoglalását ismertessem. Először: A terv- és költségvetési bizottság támogatja a jelölőbizottság azon javaslatát, hogy most válassza meg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék elnökét és két elnökhelyettesét. A bizottság így látja csak biztosítva, hogy az Állami Számvevőszék ténylegesen minél hamarabb megkezdhesse működését és így a szakmai munka ne késlekedjen tovább a politikai érdekharcok miatt. Másodszor: A jelölő bizottság javaslatával egyetértve támogatja dr. Hagelmayer István jelölését a Számvevőszék elnökének, dr. Kupa Mihály és dr. Sándor István jelölését a Számvevőszék elnökhelyetteseinek. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen a bizottság jelentését. Kedves Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy több hozzászóló a jelölőbizottság jelentéséhez nincs, ezért következik a határozathozatal a szavazólapra való felkerülés kérdésében. Kérdem képviselőtársaimat,