Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5290 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5291 lyok mundérban" című könyvéről, 1989. október 8-án. A könyv szerzője a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanszékvezető tanára, mérnökezredes, a hadtudomá­nyok doktora, megdöbbentő képet fest Czinege Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső vezetésében kiala­kult anomáliákról. Az émelyítő, primitív kapzsiság­nak, a hatalommal való gátlástalan visszaélésnek, az elvtelen érdekösszefonódásnak, a bürokratikus ostoba­ságnak, a közvagyon nyílt, cinikus és szemérmetlen dézsmálásának megannyi példáját sorolja fel. A bő hu­morral és megejtő humánus alapállással megírt könyv ugyanakkor éles cezúrát von a morális rothadás, és a hadsereg becsületes és önfeláldozó katonái és tisztjei között. Felbecsülhetetlen szolgálatot tesz a társadalom forradalmi átalakulása ügyének: Éles és könyörtelen helyzetfeltárás után indítékot és elszántságot ad a feké­lyek radikális gyógyítására. Az írás negatív ,,hősei" közül sokan jelenleg is vezető pozícióban vannak, illet­ve élvezik az összeharácsolt javakat, köztük első he­lyen Czinege Lajos hadseregtábornok, volt honvédel­mi miniszter, nyugdíjas miniszterelnök-helyettes. A szerzőt, az aktív tudományos és oktatómunkát végző Bokor Imrét, miután hosszú győzködés után sem sikerült a könyv kiadásáról lebeszélni, Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter parancsával 1989. november 1-i hatállyal nyugállományba helyezték. Ez a minősíthe­tetlen eljárás joggal támaszt kételyt a tárca vezetője nem egyszer hangoztatott megújítási készségének őszintesége iránt. Az ügy tanulságaiból nem lenne érdektelen széle­sebb horizontra nyitni. Célszerű lenne végiggondolni egy olyan parlamenti bizottság alakítását, amely hiva­tott lenne a közelmúltban nyugállományba vonult, il­letve az aktív párt és kormányhivatalnokok törvényes jövedelmükkel arányban nem álló vagyoni gyarapodá­sának vizsgálatára. A választópolgárok ezrei újra és újra egyre erélyesebben követelik ezt tőlünk. Tisztelettel kérem Kárpáti Ferenc honvédelmi mi­nisztert, hogy két kérdésre adjon egyértelmű és világos választ. 1. Nem lát-e ellentmondást a Parlamentben tapasztalt nagyon rokonszenves, reformista-liberális magatartás­ra és az idézett szerző ellen alkalmazott merev retorzió között? 2. A feltárt tényanyag alapján milyen szervezési és személyi konzekvenciákat kíván levonni? (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra Kárpáti Ferenc honvé­delmi miniszter válaszol. KÁRPÁTI FERENC honvédelmi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A hadsereget rendkívül érzékenyen érintő kérdésről, témáról szól ez az interpelláció, amely a könyv megjelenése óta a szé­les közvéleményt igen élénken, behatóan foglalkoztat­ja. Hozzáfűzném, hogy nemcsak a hazai közvé­leményt. A jelen körülmények, helyzet között úgy ítélem meg, hogy ennek a kérdésnek a hordereje oly mélysé­gesen érinti a hadsereg tekintélyét, amellyel a minisz­terelnökhöz fordultam egy hiteles, objektív vizsgálat levezetésére. A miniszterelnök fölkérte a Honvédelmi Bizottság elnökét, s még néhány tagját. Ez a munka megkezdődött. Dr. Bokor Imre ezredes a könyv elején leírja, hogy meditált, megírja, ne írja. Sokan így, so­kan úgy adtak neki tanácsot. Én a jószándékában nem kételkedem. Annál is in­kább, mert meggyőződhettem róla, hogy a könyv kia­dása előtt nagyon magas vezető beosztású, hadseregen kívülálló politikai és állami vezetőkhöz fordult véle­ményért. Sajnos, ott érdemben nem foglalkoztak vele. Kár. Ez az ő jószándékát úgy gondolom, bizonyítja. Ugyanakkor a könyvben érintett oly kérdések vannak, amelyek döntően a múltra, mégpedig több évtizedre vezethetők vissza. Sajnálatos, hogy a közelmúlt kérdé­seivel nem foglalkozik behatóan, illetve amennyiben foglalkozik, csak negatív módon. Ez alkalmassá teszi arra, hogy a hadsereg mai jelenlegi helyzetét, állapotát is olynak tekintse a közvélemény, mint valamikor ko­rábban volt. Mindezek tették tehát indokolttá és szükségessé azon lépésemet, hogy kérjem a Kormány elnökét egy ilyen vizsgálatnak a lefolytatására, ő ennek helyt adott. Ugyanakkor az interpellációban fölvetett azon kérdés, hogy ez valami reflexszerű beidegződött retorzió. Én úgy gondolom, hogy a bizottságnak módjában lesz ezt is természetesen felülbírálni, elbírálni, törvényes-e, kellően körültekintő-e. Én úgy ítélem meg, hogy törvényes, kellően körülte­kintő, mindent mérlegelő volt. A könyvben sajnos olyan kitételek is szerepelnek, amelyek a katonai füg­gelemsértést érintik, amelyek már katonai ügyészi el­járást igényelnének. A könyv szerzője ugyanakkor pár nappal előtte vette át éppen tudományos tevékenysége alapján a honvédelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Aurél díjat. Négy évvel tovább szolgálva a nyugdíjkor­határ után. Az elöljáró parancsnok, a Zrínyi Akadémia parancsnoka kellő körültekintéssel vetette fel számára a nyugdíjazást, amelyet ő egyetértéssel tudomásul vett. Azt is tudomásul vette, hogy helyettese vezesse tovább a tanszéket. Elnézést kérek, hogy így hosszasan válaszoltam, és mindezek után tisztelettel kérem képviselőtársamat, és a tisztelt Országgyűlést, tekintettel a vizsgálatra, tegye lehetővé a Házszabály értelmében, hogy 30 napon be­lül térjünk rá vissza. Remélhetőleg a vizsgálat is addig­ra befejeződik. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Miután a miniszter él a Házszabály adta jogával, nem kérdezem meg a képviselőt, sem az Or­szággyűlést, elfogadja-e a választ. Molnár Ferenc képviselőtársunk jelen van. Interpel­lálni kíván az ipari miniszterhez Karcag gázellátásának helyzetéről, további fejlesztésének akadályairól, vala­mint Szolnok megye további négy településének hely­zete tárgyában. Őt illeti a szó, Szolnok megye, 11-es vá­lasztókörzetének képviselője. MOLNÁR FERENC: Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban városom, Karcag gázellátá­sánakhelyzetéről, további fejlesztésének akadályairól, de ugyanakkor és ugyanezzel Szolnok megye további négy települése és az országban lévő további 15 telepü­lés hasonló helyzetéről szeretnék interpellálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom