Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5270 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5271 területeken egyszerre áldás és átok. Áldás, hiszen gyarapodó munkalehetőségeket biztosít, a helyben lakók egy része rendelkezik, részesül azokból a többletjövedelmekből, amelyeket az idegenforgalom, a kapacitások kihasználása tesz lehetővé, de átok is, hiszen fejletlen infrastruktúra, túlzsúfoltság, a helyben lakók és az ott csak ideiglenesen tartózkodó üdülők közötti állandó konfliktusok forrása is. Nem tagadom, a Kormánynak az a szándéka, hogy fokozatosan egyre több legyen az áldás, és egyre kevesebb ok legyen az átokra ezen a területen. Éppen ezért több területen, a képviselő úr által konkrétan javasolt ügyekben a Kormány változtatásokat tervez. Nem tudok egyszerre látványos fordulatot és rendkívül gyors központi erőforrásokat növelő intézkedéseket ígérni. Tüdőm azonban kilátásba helyezni az erőforrások visszajuttatására vonatkozó nagyon határozott szándékot. Az első ezek közül: Az interpellációban is szereplő gyógy- és üdülőhelyi díjak ebben az esztendőben körülbelül 400 millió forintos bevételhez juttatják az idegenforgalomban érdekelt településeket. Ennek túlnyomó többsége az úgynevezett kiemelt üdülőhelyi körzethez tartozó települések bevételét növeli. Azt tervezzük — és ez az Önök döntésétől fog függeni a 90-es költségvetés és tanácsi gazdálkodás szabályozási rendszer módosítása keretében —, hogy már jövőre minden egyes üdülőhelyi díjforint befizetéshez központilag 2 forint állami támogatást biztosítunk. Ez annyit jelent, hogy már jövőre a jelenlegi 400 millió forintos bevételt feltételezve újabb 800 millió forinthoz juthatnak azok a települések, ahol az üdülőhelyi díjak kapcsán az idegenforgalom bevételekhez juttatja a tanácsokat. Rögtön hozzáteszem, hogy az utóbbi két évet bázisul tekintve, évente 100 millió forinttal emelkedett az üdülőhelyi díjaknak az összege. Nem zárom tehát ki, hogy 90-re a jelenlegi 400 millióból akár másfél milliárd forintnyi bevételhez is hozzájuthatnak a helyi tanácsok. Önök tudják, — hiszen az adókorszerüsítési program koncepciója keretében megerősítették, — hogy 91-től — ez tehát nem a jövő esztendő, hanem az azt követő év — a Parlament elé szeretnénk terjeszteni a helyi adóztatás rendszerére vonatkozó törvényjavaslatot. Ez annyit jelent, hogy teljes körűen az önkormányzatok fognak rendelkezni a helyben meglévő vagyontárgyak, ingatlanok hasznosításából származó jövedelmek, illetve ezeknek a vagyonelemeknek az adóztatási jogával. A jogával és természetesen az adók mértékének megállapításával is. Hogy nehogy véletlenül riadalmat keltsek, és valamiféle újfajta rafinált adóztatási módszernek a magvát hintsem el a Parlament előtt, amely eleve tiltakozást vált ki, szeretnén hangsúlyozni, hogy jelenleg is teljes körűen a helyi tanácsok bevételét képezik az ingatlanok után fizetett adók, a lakásadó, a nem lakás céljára szolgáló építmények adója, a telekadó és a sokat szidott, de azért bevételt jelentő településfejlesztési hozzájárulás is. 91-től csak arról lehet szó, hogy ezek a klasszikus helyi tárgyi adók megszűnnek, és az önkormányzatok döntenek arról, hogy milyen mértékben és milyen körre terjesszék ki a különböző vagyonelemek utáni adóztatási kötelezettséget. Ez természetesen elsősorban az üdülőhelyek szempontjából bír jelentőséggel, hiszen az ott lévő ingatlanok, azok hasznosításából származó jövedelmek meszsze nagyobb konjunkturális jövedelemhez juttatják a tulajdonosokat, mint az ország bármely más településén. Szeretném azt is a tisztelt képviselő úr és a Parlament figyelmébe ajánlani, hogy az üdülőhelyi díjak felszabadítása a helyi adóztatással egyidejűleg teljes körűvé válik. Ö azt ajánlja, hogy a szakszervezeti beutalók és a vállalati üdülők e pillanatban kötött üdülőhelyi díjainak fölszabadítására már 1990-től kerüljön sor. Elvileg ez nem lehetetlen. Én nem is lennék ellene. Miután azonban a szakszervezetek üdültetési rendszerének teljes átalakítása előre láthatólag jövőre még nem, hanem csak 91-ben következhet be. Igazán nem akarok előre a 90-es költségvetés gyötrelmeivel előállni, de azt látnunk kell, hogy 1990-ben az üdültetéshez az állam valószínűleg — persze ez is az Önök döntésétől függ majd — több állami támogatást nem fog tudni biztosítani, mint ebben az esztendőben. Azt ajánlanám a tisztelt Parlamentnek, hogy 1990-ben még ne terheljük meg a szakszervezeti üdültetést nagyobb üdülőhelyi díjakkal. 91-re tegyük ezt, arra az évre, amikor a teljes üdültetési konstrukció megváltoztatására és a csökkenő vagy befagyasztott állami támogatások más erőforrásokból történő kompenzálására lehetőség nyílik. Marad egy utolsó elem. Ez az, amiben technikailag nem tudok ígérni tisztelt képviselő úrnak, ez a személyi jövedelemadó megbontása a telephely, illetve a lakóhely között. Miről van szó? Ma mindenki, és szándékaink szerint a jövőben is, befizetett személyi jövedelemadója azoknak a helyi tanácsoknak a bevételét képezi, ahol laknak. Kétségtelen, az üdülőhelyeken nagyon sokan folytatnak tevékenységet, rendelkeznek jövedelemmel, akik nem helyben laknak. Az is igaz, hogy az ő jövedelmük nem kizárólag az időszakos jövedelmekből származik, hanem más jövedelmeik is vannak a lakóhelyükön, esetleg más településeken. Az adóztatás a jövedelmek alapján és nem a telephelyek alapján történik. Összevont jövedelmek után keÜ adót fizetni. Technikailag lehetetlen megkülönböztetni a jövedelmek és az utána fizetett adónak azt a részét, amit az ideiglenes üdülőhelyi foglalkozásból és más területeken szerzett jövedelmek után kell fizetni. Tehát még a legjobb szándék mellett sem tudjuk vállalni ennek a jövedelemadónak a területi elosztását más elvek szerint. Ennek azonban nemcsak hátrányai, hanem előnyei is lehetnek az üdülőhelyeken működő tanácsok számára, hiszen azok a lakosok, akik helyben dolgoznak, helyben laknak, de nem helyben üzemeltetnek üzletet, hanem mondjuk más településeken, az ő személyi jövedelemadójuk ugyanúgy a lakóhely tanácsának bevételeit képezi, mint azoké, akik kívülről jönnek az üdülőhelyekre. Mindent összevetve: központilag terveink szerint az idegeforgalmi alap jövőre tervezett 1.1 milliárd forintos állami támogatását is figyelembe véve közel 2 milliárddal több jövedelemhez juthatnak az üdülőhelyek, azok tanácsai. Módjuk lesz 91-től a helyi adóztatás keretébentovábbi jövedelmekhez jutni, és attól az évtől kezd-