Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4087 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4088 El tudom azt is fogadni, hogy a tulajdonos és a szövetkezet között tisztességes árral haszonbérlet jöjjön létre. Többféle variáció elképzelhető, de a megváltás — mint állami kényszer — ma már nem járható véleményem szerint. A módosítási javaslat lakáspítés céljára felhasználásra kerülő termőföld igénybe vétleléért a földvédelmi járulék összegét mérsékelni akarja. Meggyőződésem, hogy ezt nem mérsékelni, hanem eltörölni kell. Indoklom ezt azzal, hogy a földvédelmi járulék az építési telek árát növeli, így tovább fokozza a lakáshoz jutás amúgy is elviselhetetlen terheit. Az építési telkeknek csak egy részét használják fel épület létesítésére, míg nagyobb hányada legtöbb esetbe a korábbinál intezívebb termeléssel kiskertként hasznosul, tehát a termelésből nem kerül ki. Lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb családiházas telkeket alakítsanak ki és vegyenek meg, aminek a családi termelésben is értékteremtő hatása van, különösen a nők otthoni foglalkoztatásában, ami a családok anyagi gondjainak enyhítése szempontjából sem elhanyagolható. Etémakörbenugyanakkor atervezettel szemben földvédelmijárulék fizetését tartom indokoltnak olyan esetekben, amikor a termőföld igénybevétele, termelésből kivonása közterület céljaira történik. Ez arra ösztönözné a tervezőket és főleg a beruházókat, hogy ilyen célra csak valóban szükséges, legkisebb mértékű termőföldet vegyenek igénybe. Tisztelt Képviselőtársaim! A földtörvény módosítása megítélésem szerint a földkódex szükségességét nem vitatva sürgetően és most szükséges, semmivel nempótolható. A föld tulajdonjogi viszonyainak rendezése, a vállalkozási lehetőségek valóságos megteremtése, a mezőgazdasági termelés reális alapokra helyezése, az abba vetett bizalom visszaszerzése — mind-mind a gazdaság megújításának alapját képezik és nem tűri a viszszahúzó, gátló, bürokratikusán túlszabályozott központi rendelkezéseket. A módosító javaslatot az elmondottak figyelembe vételével javaslom elfogadásra. Köszönöm figyelmüket. (Taps) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Amint azt már a ma reggel 8 órakor megkezdett IPU-közgyűlésünkön bejelentettem, most meghosszabbított ebédszünet következik. Ez alatt a reggel már ismertetett teremelosztás szerint a megyei képviselőcsoportok vezetőik irányításával jelölőgyűlést tartanak, hogy a holnapi nap folyamán — már ideiglenes—új IPU-vezetőséget választhassunk: egy elnököt, hat alelnököt és 24 tagot. Egyben kérem, hogy holnap 8 órakor a Interparlamentáris Unió magyar csoportjának tagjai nagyobb létszámban jelenjenek meg, mint ma reggel. 14 órakor folytatjuk a munkát. 14 órakor folytatjuk a munkát. (Szünet után elnök: Horváth Lajos — 14.00) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, szíveskedjenek helyet foglalni. Folytatjuk a törvényjavaslatok feletti vitát. Szólásra következik Szabó István országos listán megválasztott képviselőtársunk. Figyelmet kérek. SZABÓ ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A földtulajdonviszonyokhosszútávú rendezéséhez a politikai feltételek még nem teremtődtek meg. A vállalati, a társasági és a szövetkezeti működésre és gazdálkodásra megalkotott reformszellemű döntésekgyakorlati kiteljesítéséhez azonban a jelenlegi szabályozás több rendelkezése elavult, többségüket a gazdasági és társadalmi mozgások túlhaladták. Tőlemtalánhitelesenhangzik, hogy a földtulajdonlás kérdése a mi természeti, történelmi, társadalmi tapasztalatainkés elrendeltetésünkokán létkérdés, társadalmi kérdés. Én is tisztában vagyok vele, hogy a tulajdonosi kérdéseket, így a földtulajdoni viszonyok kérdéseit az új alkotmányban, alaptörvényünkben kell szabályozni, és majd erre kell építeni egy új földtörvényt. Sokat töprengtem én is azon, hogy érdemes-e addig a jelenlegi földtörvényhez hozzányúlni? Meggyőződésem, hogy ez a részletes módosítás elodázhatatlan. Ennek indokairól az előterjesztés, a miniszteri ajánlás, de saját gazdálkodói tapasztalatom is meggyőztek. Ebben a helyzetben valóban azt kell tenni, hogy a béklyót jelentő tarthatatlan rendelkezéseket feloldjuk és az elengedhetetlenül szükséges reformintézkedéseket megtegyük. Tartózkodnunk kell azonban minden olyan lépéstől, amely helyrehozhatatlan lenne egy hosszú távú földtulajdon-szabályozás megalkotásánál. A jelenlegi helyzetben tehát részleges törvénymódosításra van csak lehetőség, de az egyben szükséges is. Hosszú távú tartós viszonyokat csak a tulajdonlás méltányos rendezését követően lehet újra rögzíteni. Termelőszövetkezeti nézőpontból számos, az önállóságot, az önrendelkezést erősítő módosítást megpártolom. Fel kell oldani az elidegenítési és tulajdonszerzési korlátokat. Minden szervezet és személy a kínálatban vásárolhasson ingatlant, ideértve a mezőgazdasági rendeltetésű földet is. Egyetértek azzal is, hogy a földtulajdonosokrendelkezésijoga — legyen szó az elidegenítésről, a bérleti hasznosításról, az illetmény vagy háztáji földterület mértékének meghatározásáról — teljessé váljon. A tulajdonosi rendelkezési jog szabadságaként fogom fel azt is, hogy a földbeviteli kötelezettség kategorikus szabályozása megszűnik, erről a kérdésről az alapszabály és mögötte a tagság dönthet. Egyetértek azzal is, hogy a földtulajdonos tsz-tag kérhesse az alapszabályban meghatározott mértékig földjének kiadását a tsz által kijelölt földrészletből. Azt is támogatom, hogy az eddig oly sok sérelmet kiváltott földmegváltás és földjárulék összege ezzel a módosítással a szerződő felek alkujának tárgya legyen. Vannak azonban kétségeim is. Óvnám az Országgyűlést attól, hogy a földjét megváltással elidegenítő, azt a tsz nevére névleges értékként átadó tagokat hátrányosabb helyzetbehozza, mint azokat, akik eddig formális tulajdonukat napjainkig fenntartották és most élvezhetik majd a reálisan, közös megegyezéssel alakítható megváltási árat. Ebben a kérdésben e két tagsági réteget nem szabad szembeállítani. Ugyanazt az elvet kell érvényesíteni a földjáradék összegének megállapításánál és a megszűnő szövetkezetek földjének kiadásánál is. Egy másik vitatott kérdés: nagyon meggondolandónak tartom én is, hogy az állami tulajdonú ingatlanok,