Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-64
5262 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5263 újra visszaadjam az interpellációt a terv- és költségvetési bizottságnak újravizsgálatra és új jelentéstételre. Most következik Tornai Endre képviselőtársunk. Nincs jelen? Jelen van-e Bozsó Jánosné és Debreczeni József képviselőtársunk? Igen, mindketten? Az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán Bozsó Jánosné és Debreczeni József interpelláltak a honvédelmi miniszterhez a kiürített laktanyák hasznosítása ügyében. Az Országgyűlés a honvédelmi miniszter egyik interpellációra adott válaszát sem fogadta el, akkor az ügyet a honvédelmi bizottság megvizsgálta és 324-es számú közbenső jelentését nyújtotta be, amit képviselőtársaim között szétosztattam. A honvédelmi bizottság október 12-i ülésén foglalkozott Bozsó Jánosné és dr. Debreceni József képviselőtársunk interpellációjával és közbenső jelentést készített, és nyújtott be. Ebben általános érvénnyel állást foglalt egyes kérdésekben, de a képviselők által nevesített laktanyák hasznosításában nem tartotta magát illetékesnek. A laktanyák hasznosítására a Kormány által felállított tárcaközi bizottság várhatóan október végére tesz majd konkrét javaslatot. Az interpellációkban szereplő, valamint az esetlegesen később felmerülő ugyanilyen tárgyú javaslatok megtárgyalását ezért a Kormány végleges álláspontjának kialakulása után célszerű a bizottság elé utalni. A honvédelmi bizottság megítélése szerint egyébként is e kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket követel. Javaslom a tisztelt Országgyűlésnek: értsen egyet a közbülső jelentéssel, s a kormányzat döntésétől függően határozzunk majd arról, hogy a kérdés további vizsgálatával melyik bizottságot bízzuk majd meg. Kérdem Bozsó Jánosné képviselőtársamat egyetért-e ezzel a javaslattal és a jelentéssel? Kérem szépen, a technikusok figyelmébe ajánlom, hogy Bozsó Jénosnénak hívják és nem Lajosnénak képviselőtársunkat. BOZSÓ JÁNOSNÉ:Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Köszönöm szépen a válaszadást. Bízom abban, hogy a tárcaközi bizottság, valamint a Kormány tudomásul veszi és érzékeli az oktatás nehéz helyzetét és adandó alkalommal bizonyára mindenkor ifjúságunk javára fogja döntését meghozni. Ebben bízva megköszönöm a választ. ELNÖK: Megkérdezem dr. Debreczeni képviselőtársamat. . . nincs itt? (Igen.) Új helyzet. Bozsó Jánosné képviselőtársamat kérdem meg, hogy egyeztetett-e a véleményük elfogadásáról is? BOZSÓ JÁNOSNÉ: Tekintettel arra, hogy jellegében eltér a két interpelláció, így nem volt módom és nem is volt okom arra, hogy egyeztessek Debreczeni Józseffel. Saját véleményemet mondtam, saját interpellációm ügyében. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Vissza fogunk térni az interpellációra. Kérdem, hogy jelen van-e Dobos Józsefné képviselőtársunk? (Igen.) DOBOS JÓZSEFNÉ: Tisztelt Alelnök Úr! Mivel a miniszterasszony nem tartózkodik a teremben, később kívánom interpellációmat megtenni. ELNÖK: Köszönöm. Igaz is, hol a miniszteraszszony. (Derültség. Taps.) Végülis a minisztériumot valakinek képviselnie kell az Országgyűlésen. Kérem és kérdem, hogy jelen van-e Árvái Lászlóné képviselőtársunk? (Igen.) Árvái Lászlóné képviselőtársunk interpellál az igazságügyminiszterhez a családjogi törvény módosítása tárgyában. Árvái Lászlóné képviselőtársamat illeti a szó. ÁRVÁI LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr? Mint ismeretes az Országgyűlés előtt még nagyon sok munka van. A munkatervünk szerint is több törvénytervezet vár ránk. Mégis a családjogi bizottság egyik tagjaként arra kérem a tisztelt Házat, hogy egyik törvényünk módosítására legyen lehetőségünk. A családjogi törvény módosításáról van szó, melyet 1986-ban a IV. törvénnyel módosítottunk. Ennek a rendezését kívánnám többszáz kisgyermek érdekében, aki otthonra vár. A legutóbbi módosításunk alapján egyik képviselőtársunkvéleménye szerint, amelyet valamennyien jóhiszeműen elfogadtunk, — hiszen az érvelése meggyőzött bennünket, — ezt a javaslatot az élet nem igazolta. Példaként említem, hogy 1986-ot követően, 1987 első félévében az örökbefogadottak száma 622 volt, míg 1987 második félévében már csak 32. Jelzi, hogy nem könnyítettünk, hanem nehezítettünk ezen a téren. Mégegyszer ismétlem, akkor az érvet elfogadtuk, hiszen arra alapoztuk, hogy a korábbi családjogi törvény szerint — a 48. § (3) bekezdéséről van szó — korábban két hónapig volt lehetősége a szülő anyának gyermekéről lemondani, míg az 1987. évi módosításban ezt az időpontot egy fél évre szabtuk meg. Ezt kívánom visszamódosítani az elmondottak alapján. Tudomásom van arról, hogy 1988 őszén, október 7-én szintén a családjogi bizottság egyik tagja, Bánffy György képviselőtársam interpellált ez ügyben a szociális- és egészségügyi miniszterhez. A miniszterasszony válaszában a jegyzőkönyv tanúsága szerint jelezte, hogy rövid időn belül visszatérnek a módosításra és azt kidolgozzák. Ez meg is történt, és jelenleg a miniszter úrhoz azért interpellálok, hogy mielőbb a Ház elé kerüljön a módosítás. Miután 1986 óta a közvélemény által megméretett ez a törvény, így azt is tudjuk, hogy további módosítás szükséges a családjogi törvényen belül. Erre már úgy gondolom, hogy mi ne vállalkozzunk. Ezt a bizonyos javaslatomat viszont azért tárom tisztelt Ház elé és fogadjuk el, hiszen az indok ismeretes valamennyiünk előtt, s a sajtó is több helyütt nyilvánosságra hozta az általam jelzett számokat. Ha az Istenadta életet a vér szerinti anya nem értékeli, akkor hozzá kell segíteni a szív szerinti anyát ahhoz, hogy családon belül nevelhesse a vállalt gyermeket. Az örökbefogadási procedú-