Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-63
5253 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5254 ra. Javasolom, hogy a szabad szót hagyjuk ki és írjuk oda, hogy a következő országgyűlési választás után kerüljön sor a köztársasági elnök választására. Mert mi magunkról azért igazán ne mondjuk ki, hogy nem szabad választáson lettünk megválasztva. (Nagy taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy mondat erejéig Tallóssy Frigyes kért még egyszer szót. TALLÓSSY FRIGYES: Kedves Képviselőtársak! Fekete János szíves figyelmét felhívom arra, hogy a 332-es számú javaslatnak van egy melléklete, a szavazólap minta. Azon már nincs rajta az a kitétel, amire hivatkozik. Tisztelt Képviselőtársak! Király Zoltán felszólalása késztetett egyperces hozzászólásra. Az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítése címen népszavazásra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az Országgyűlés ilyen törvényt már elfogadott. Aki aláírásával népszavazást kér, ismernie kell ennek a törvénynek minden rendelkezését. Márpedig ebben a kezdeményezésben — ha nem tudom rosszul — szó sincs semmiféle, az Országgyűlés által elfogadott törvény megerősítéséről. Az aláírókat nem tájékoztatták arról, hogy itt egy törvény megerősítéséről van szó. ELNÖK: Lestárné dr. Varga Mária képviselőtársunk kért szót. LESTÁRNÉ DR. VARGA MÁRIA: Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek. Az elhangzottak egy gondolatot ébresztettek bennem: tekintettel arra, Horváth Jenő képviselőtársam nagyon egyértelműen elmondta ugyan, hogy a szavazólap- minta 1. pontjának mi a háttértartalma, nem vagyok biztos, hogy mindenkihez el fog jutni ez a magyarázat. Nem volna-e célszerű egy egészen egyértelmű kérdésként megfogalmazni azt az l-es számú pontot például úgy: kíván-e köztársasági elnököt választani, igen, nem. Köszönöm, csak ennyi. (Taps.) ELNÖK: Lestárné Varga Mária képviselőtársunknak mondom: ha ez módosító javaslat, akkor kérem írásban megfogalmazni a bizottság felé. Peják Emil képviselőtársunk kért szót. PEJÁK EMIL: Én kérdést szeretnék feltenni a miniszter úrnak, éspedig a következőt. Király Zoltán nagyon hűen idézte a vonatkozó törvényt, amely úgy szól, hogy amennyiben a Parlament kéri egy az általa már elfogadott törvény megerősítését, azt addig nem lehet végrehajtani, meg kell várni a szavazás végeredményét. Kérdezem a miniszter urat: a munkásőrséget leszerelték. A törvény végre van hajtva. A munkahelyi pártszervezetek kivonása már folyik. Erről az érintett párt döntést hozott. Kérdezem, akkor most jogilag hogyan áll ez a dolog a népszavazással összefüggésben? Köszönöm szépen. ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! A Kormány részéről most erre a kérdésre nem kívánnak válaszolni, nyilvánvaló majd később erre visszatérünk. Megint van egy név. Dauda Sándor képviselőtársunk kért szót. DAUDA SÁNDOR: Tisztelt Ház! Elnézést kérek, hogy szólok. Egy-két percet, csak röviden. Ballá Éva képviselőtársamnak az az indítványa nagyon megütötte a fülemet, hogy nem érdekes mostani Alkotmányunk, mert majd úgyis módosítani fogják kellőképpen. Nem érdekesek mostani törvényeink, mert majd később úgyis módosítani fogják. En úgy ítélem meg, hogy a Parlamentnek nemcsak törvényt kell alkotnia, hanem a legfontosabb, hogy elsősorban a Parlament betartja a saját maga által megalkotott törvényeket. Ezért én felkérem a jogi bizottságot, hogy az itt elhangzottak alapján vizsgálja meg ezt az ügyet még egyszer, és a miniszter úr válaszának figyelembe vételével. Ettől függetlenül egyetértek azzal, hogy a százegynéhányezer aláírónak a véleményét tekintse a Parlament olyan jogos igénynek, amely a népszuverenitást megjeleníti a Parlament előtt. Szeretném javasolni Önöknek, hogy valóban a költségek csökkentése érdekében: Bodonyi Csaba képviselőtársam és a jogi bizottság két javaslata nagyon nyilvánvaló és tisztességes tájékoztatást adhat választóinak arra, hogy hogyan, miképpen hajtsák végre a szavazást. Csak megfelelő idő kérdése, hogy ezt végre lehessen hajtani és nyugodt körülmények közt, technikailag megteremtve a nyugodt körülményeket, el lehessen olvasni és megérteni. Ezt fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Király Zoltán kért szót. Egy percre. KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Ház! Szíves elnézést kérek, de tényleg egy perc harminc másodperc lesz. Csak azért, mert amikor én szóltam a múltkor és kritizáltam az aláírásgyűjtés módszerét és ezt félreértették sokan, úgy, hogy nem tudják az emberek, mit írnak alá, akkor most én szeretnék ragaszkodni ahhoz, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül, miután nem is hagyhatjuk figyelmen kívül 114 ezer ember hitelesített aláírását. Nemcsak azért, mert a törvény írja elő, hanem azért, mert 114 ezer ember aláírása, bárhogy is történt, manipulatívnak nevezzük-e vagy sem, tudta-e vagy sem, az attól jogszerű, mert aláírta. Ott van az aláírása. Ezt megkérdőjelezni nem lehet. Ez az egyik dolog. A másik dolog viszont, miután ő azokra a kérdésekre adta az aláírását, amelyeket számára föltettek, azért — úgy gondolom —, hogy változatlanul kell a kérdéseket föltenni, úgy ahogy az emberek, illetve én el tudom fogadni azt a kiegészítést, amit a jogi bizottság a tisztes magyarázattal mellékelt. Harmadrészt: Miután valóban fölvetődik az az ellentmondás, amit Peják Emil mondott, hogy akkor most mi légyen, én akkor elfogadhatóbbnak tartanám mégis — nem tudom, Ballá Éva talán gondolja végig — azt a megoldást, éppen amiatt, amit a jogi bizottság megfogalmazott, hogy támogatja ez esetben a megerősítés helyett. Hiszen addig akkor tényleg nem lehet kihirdetni elvileg. És netán gyakorlatilag még elkezd működni tovább a munkásőrség.
