Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-63
5241 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5242 Mindkét kezdeményezés elfogadása esetén azonban célszerűnek látszik a népszavazás vagy népszavazások időpontjának kitűzését együttesen megvitatni. A fenti kérdésben történő döntés során szintén praktikus okokból még egy körülményt szem előtt kell tartanunk, ez pedig a következő. Az Országgyűlés az Alkotmány módosításának, valamint a köztársasági elnökválasztásáról szóló törvénynek az elfogadásával az elmúlt ülésszakon arról tett tanúbizonyságot, hogy azonosult a politikai egyeztető tárgyalások megállapodásaival, nevezetesen azzal, hogy a sarkalatos törvények elfogadását követő egy hónapon belül kitűzi a köztársasági elnök választását, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy újabb három hónap múlva megtörténjenek az országgyűlési képviselőválasztások. Amennyiben az Országgyűlés döntést hoz arról, hogy az Alkotmány 40. szakaszában biztosított lehetőséggel élve a köztársasági elnöknek a megválasztása a képviselőválasztások előtt az állampolgárok által közvetlenül történjen, úgy ennek időpontját természetesen szintén a népszavazások időpontjának figyelembevételével célszerű meghatározni. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 329. számú jelentése erre vonatkozó határozat-tervezetet tartalmaz. Az eddig elmondottakra tekintettel azt javasolom az Országgyűlésnek, hogy tárgysorozatunk 6., 7. és 8. pontjában szereplő előterjesztéseket együttesen tárgyaljuk, mégpedig a következőképpen. Először a lehetséges időponttól függetlenül vitassuk meg az előterjesztéseket és hozzunk határozatot a következő sorrendben: Elrendeli-e az Országgyűlés a népszavazást az állampolgári kezdeményezésben? Elrendeli-e az Országgyűlés a népszavazást a Kormány kezdeményezését illetően? Elrendeli-e az Országgyűlés a köztársasági elnök állampolgárok által történő közvetlen választását? Ezt követően az egyes kérdésekben hozott döntések függvényében foglalkozzunk a népszavazás és a köztársasági elnök-választás lehetséges időpontjával. Amennyiben a vita során olyan módosító javaslat merül fel, amely bizottsági mérlegelést kíván, úgy a határozathozatalt félretesszük a bizottsági vita utáni időpontra, tehát valószínűleg holnap reggelre és ha még lesz időnk, ebben az esetben folytatjuk majd a tárgyalásunkat az interpellációkkal. Kérdezem a Tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a tárgysorozatunk 6., 7. és 8. pontjának az elmondottak szerint javasolt tárgyalásával, kérem, erről szavazzunk. Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a tárgyalás menetére vonatkozó javaslattal egyetértett. Tisztelt Országgyűlés! Átadom a szót dr. Kereszti Csabának, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadójának. DR. KERESZTI CSABA: Tisztelt Parlament! Kedves Képviselőtársaim! A jogi bizottság ugyan mind a három kérdésben kialakította az álláspontját, de az elnökünk módosítása folytán tehát az első kérdésről, vagyis az állampolgárok által kezdeményezett népszavazásról adnám elő a bizottsági véleményt, és ennek a vitának a lefolytatása után kerülne sor a második, illetve harmadik kérdés megtárgyalására. Tisztelt Parlament! Én azt gondolom, hogy az utóbbi időben néhányszor arra hivatkoztunk, hogy történelmi időket élünk, és erre az időre az jellemező, hogy a Parlament olyan döntéseket hoz, amely talán a Parlament történelmében az első lépés. Most is egy ilyen kérdést kell megvitatni, vagyis a magyar történelemben talán először — én úgy emlékszem legalábbis, hogy először — van módja arra a népnek, hogy ne mások által és feje fölött döntsenek országos kérdésekben, hanem a nép közvetlen szavazatával járuljon hozzá a döntések meghozatalában. Az Országgyűlés korábban elfogadta a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényt, és a gyakorlatban ez most első ízben került a jogi bizottság elé, hogy értékelje, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége által kezdeményezett népszavazást a gyakorlatban hogyan kell kiírni, milyen határozatot hozzon a Parlament. A jogi bizottság úgy ítélte meg, hogy a határozata megszerkesztésekor ezt a történelmi tényt mindenekelőtt szükséges elsődlegesen is szem előtt tartani. Ebből pedig az adódik, hogy törekedtünk egy olyan jogértelmezésre, amely mindenféle vitát kiáll, és amely nem teszi vitássá a Parlament határozatát. Arra is törekedtünk azonban, hogy emelkedjünk felül egyes pártpolitikai érdekeken, és olyan határozat-tervezetet hozzunk, ami módot ad arra, hogy manipulátlanul az állampolgári akarat megfelelően kinyílvánítódhasson. A jogi bizottság megállapította, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége által szervezett népszavazást kezdeményező akció sikerre vezetett. Az Országos Választási Elnökség vizsgálata szerint mint ahogy itt ismertetésre került — 204 152 aláírás támogatja ezt a népszavazást. Ebből 114 470 aláírás minden vitán felüli. Eszerint a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény 10 szakasz 314 bekezdése szerint a népszavazás kötelező elrendelésnek esetével állunk szemben. Vita volt a bizottságban arról, hogy kötelező-e a javaslattevő által változatlan megfogalmazásban kiírni a népszavazásra utalt kérdéseket, vagy azokat a jogi bizottság az eredeti kérdés változatlan tartalma mellett újrafogalmazhatja, pontosíthatja, precízirozhatja. A jogi bizottság jogszabályai értelmezéssel az utóbbi mellett foglalt állást, hivatkozva arra, hogy amíg az Alkotmánybíróság nem kezdi meg működését, az Alkotmány értelmezése az a Parlament feladata, így tulajdonképpen a jogszabály értelmezése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Mégis úgy gondoltuk, hogy ezzel a jogunkkal nem kívánunk élni. Szükségesnek mutatkozik azonban a kérdésekre adott válasz jogkövetkezményeinek megmagyarázása, így biztosítva látjuk ugyanis azt, hogy a manipulatív kérdésére a korrekt választ a választópolgár megadhatja. Tisztelt Országgyűlés! Ami a kérdéseket illeti, a jogi bizottság szükségesnek tartotta az eldöntendő kérdések sorrendjének a megváltoztatását. Ennek tilalmára a jogszabályban utalás nincsen, úgy gondolom, hogy ez a jogi bizottság és a Parlament kompetenciájába tartozik. Úgy ítéljük meg, hogy a négy feltett kérdés közül
