Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-63

5235 Az Orszaggyûlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5236 eladásról volt szó, az a tagság, amelyik úgy tűnik, hogy nem tud mit csinálni jogaival, amikor a földkérdéshez nyúltunk, úgy döntött, először tisztázzuk a tulajdonjogot, majd eldönti a tagság, hogy önállóan kíván-e gazdálkodni, vagy szövetkezetben, vagy milyen módon kíván új szövetkezeti formát létrehozni. Kérem becsüljük meg a parasztságot úgy, tudja hogy mit kell tenni ezzel a joggal, amit éppen a múltkor kapott meg. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Elhangzott egy kérdés Vassné Nyéki Ilona képviselőtársunk felé. Megkérdezem kíván-e válaszolni? VASSNÉ NYÉKI ILONA: Nagyon röviden csupán. Választókerületem több községében — nem kívánom őket megnevezni — ahol földeladások voltak, az mind a mérlegegyensúlyt javította. (Moraj.) ELNÖK: Figyelmet kérek. Képviselőtársaim Dr. Hütter Csaba miniszter kér szót. DR. HÜTTER CSABA miniszter: Szeretném kiegészíteni Vassné Nyéki Ilona képviselőasszony válaszát azzal, hogy a földeladásból származó bevétel az nem lehet mérlegjavító, mert azt beruházás céljára használhatják fel a földeladók. Mint a számok bizonyították is, nem egy nagyon jelentős földforgalomról van szó. Ha ilyen ütemben folyna Magyarországon a földeladás, akkor ezer esztendő alatt cserélne gazdát a föld. Annak a veszélye sem áll fenn, hogy külföldiek vásárolják meg a termőföldet, ugyanis ehhez két minisztériumi engedély kell — pénzügyi és MÉM engedély — vannak ilyen kérések, természetesen elutasítjuk. De nem utasítanánk el, inkább a Parlament elé hoznánk, ha egy komoly külföldi vállalkozó azt mondaná, hogy akar egy komoly ipari bázist építeni, ehhez kell neki 30 hektár, vagy 50 hektár zöldmezős terület. S azt hiszem a Parlament ezt igen szívesen elfogadná. Ami a földforgalom szabadságát illeti: kétségtelen nincsenek azok a megszorítások a mi földtörvényünkben, amelyek Európa számos országában léteznek, egész szigorú módon léteznek. Például Dániában a fiú meg kell, hogy vásárolja apja földjét, pénzintézeten keresztül, és csak akkor kap hitelt, kedvezményes hitelt, ha egy bizonyos, úgynevezett zöld gazdakönyves az egykori magyaróvári akadémia, vagy parlagi akadémia színvonalának megfelelő végzettséggel rendelkezik. Hollandiában is végzettséghez kötött a termőföld megöröklése. Amerikában a földterület 60 százaléka állami. Mi most egy vegyestulajdonú piacgazdaság felé haladunk, akarunk haladni és ebben nagyobb szabadságot adunk, ad a Parlament a törvényen keresztül, átmenetileg, mint amilyen szerintem a későbbiekben majd adható lesz. Tekintsük átmenetinek ezt a földtörvényt. De én arra kérnék mindenkit, messzemenően egyetértve Solymosi képviselő úr javaslatával, induljon meg egy kerekasztal beszélgetés, egy eszmecsere, egy vita, ott kerüljenek felszinre különböző földdel kapcsolatos, egész agrárpolitikánkkal kapcsolatos nézetek, de mindaddig, amíg a kedélyek nem csillapodnak le, mert igenis ez egy neuralgikus pont, addig nincs esély a bölcs döntésre, nincs esély arra, hogy egy újabb jó kollektív bölcsességen alapuló és a gazdaság nemzet javára szolgáló működőképességét magában hordozó földtörvény-módosítás, vagy új földtörvény születhessen. Éppen ezért én mindenkit türelemre kérnék, olyan türelemre és annyi ideig tartó türelemre, amilyenre és ameddig politikai viszonyaink konszolidálódása szükségessé teszi és újólag ígérem, hogy olyan módosítást fogunk beterjeszteni a Parlament elé, — január 1-ével készek leszünk rá, s a Parlament eldönti, mikor fogadja, — amelyben a képviselőasszony javaslatai érvényesülni fognak. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom határozatot hirdethetek. Javaslom, szavazzunk arról, hogy a földtörvény módosítását a Kormány 1990 januárjában a Ház elé terjeszti, az elhangzott módosító indítvány, a hozzászólások, valamint a benyújtott módosító javaslatok figyelembevételéve. Erről kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot. Az Országgyűlés az elmondottakat 287 igen, 13 nem, 9 tartózkodó javaslattal elfogadta. Ezek szerint az Országgyűlés elé kerül a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat 1990 januárjában. Tisztelt Országgyűlés! Következő napirendi pontunk a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. A Kormány előterjesztését ülésszakunk alatt szétosztattam képviselőtársaim között. Hallottam, hogy néhányan csak ma reggel kapták kézhez. A napirend előadóját, dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert illeti a szó. DR. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügy miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Hagyomány már Magyarországon, hogy minden kiemelkedő nemzeti évforduló, vagy nagy fontosságú esemény közkegyelmet hoz magával, kisebb vagy nagyobb fokú közkegyelmet. Most, amidőn az Alkotmány módosításával politikai rendszerünk átalakulásában döntő jelentőségű fordulathoz értünk és amikor a törvény elfogadása következtében az Országgyűlés elnöke kihirdette, deklarálta Magyarország új államformáját, a Köztársaságot, a Kormány helyesnek látta ennek az eseménynek jelentőségét azzal is növelni, hogy bizonyos mértékű közkegyelem kihirdetésére tesz javaslatot. Ennek az eseménynek a jelentőségét az is növeli, hogy ezúttal a legfőbb államhatalmi szerv, tehát az Országgyűlés dönt a közkegyelemről, az Országgyűlés által alkotott törvény alapján válik végrehajthatóvá. Ez 1948 óta nem fordult elő, a közbenlévő időszak alatt mindig az Elnöki Tanács döntött a közkegyelem ügyében. A közkegyelemnek most alapvetően humanitárius indokai vannak, amelyek felsorolását a tisztelt Országgyűlés tagjai megtalálják a benyújtott törvényjavaslat első szakaszában, pontokba szedve. Nem kívánom ezeket megismételni. Lényegük az, hogy három évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetés, illetőleg javító-nevelő büntetés esetén bizo-