Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-63
5217 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5218 aki ellenőrzi mindezt hogy hogy lett a jólét, mivé lett, és hogy alakult ki a mi országunk javára. Én ebbe nem is akarok beleszólni, ez a népre tartozik, de szeretném szíves figyelmükbe ajánlani azt, hogy azoknak akik ennek a Számvevőszéknek lesznek a tagjai, azoknak sokkal okosabbnak kell lenni mint a Kormány. Mert a Kormányt kell ám ellenőrizni kérem. Hogy ennek a követelménynek megfelelnek-e ezek az emberek. Szeretném, hogy ha tisztelt képviselőtársaim majd ezt is megnéznék. Es végezetül engedjék meg, hogy — ugye ritkán szólalok fél a nyilvánosság előtt — ha egyvalamire fölhívnám itt a tisztelt képviselőtársak figyelmét, és mindenkinek aki itt jelen van, a vendégekét is. Néha kell egy kis jó is, kell egy kis öröm is, de néha kell, hogy legyen időnk megérezni a húsleves illatát. Szóval kell néha egy kis megálló, mert nem lehet kibírni azt, hogy örökké csak berzenkedéseket hallunk, örökké csak egymásnak esnek az emberek, kell a családok békés csöndje is. Tehát kell néha egy kis jó is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ne felejtsük el. Az emberek nagyon ráérettek erre, mi magunk is ráérettünk erre. Munkálkodjunk azon, hogy néha egy kis jó legyen, és ahol csak tudjuk teremtsük meg azt az icipici kis jót, aminek örülni is lehet. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Sorra következik dr. Géczi István képviselőtársunk Budapest 49. számú választókerületéből. DR. GÉCZI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. Ajánlom, mert ezzel az Országgyűlés saját működésének egyik alapvető feltételét teremtheti meg. A Számvevőszéket már régen fél kellett volna állítani, hiszen nem volt és ma sincs megfelelő szakértelemre általunk igényelt konkrét ellenőrzésekre támaszkodó folyamatos, szervezetszerű lehetőségünk arra, hogy szakszerű, és megbízható információk, objektív szakvélemények orientálják döntéseinket. Példaként említhetem, bár a példák sokkal hosszabban sorolhatók, az állami költségvetés feszültségeit Bős—Nagymaros ügyét, az adórendszert érintő vitákat stb. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a Számvevőszékkel várjuk meg a tulajdonreformot, az államháztartási reformot. Az éves állami költségvetésre vonatkozó érvényben lévő törvény megfelelő alapot ad és szükségessé teszi az eddigieknél sokoldalúbb ellenőrzést mégpedig úgy, hogy mihamarabb ne a költségvetést előterjesztő és a pénzeket folyósító pénzügyminiszter, illetőleg a Pénzügyminisztérium végezze az ellenőrzést. Másfelől pedig az Országgyűlés ellenőrző szervezete éppen ahhoz nyújthat döntő segítséget, hogy törvényhozói feladatunk során szükséges és hasznos ismeretekkel rendelkezzünk a tulajdonreformot, az államháztartási reformot, a monetáris rendszer korszerűsítését és más fontos intézkedéseket szolgáló munkánkhoz. Röviden ezek a legfontosabb okok, amiért sürgetem a Számvevőszék létrehozását. Ám említhetek az átfogó érvek mellett továbbiakat, amelyek szintén igen konkrétak. Köztudott, hogy a közvélemény úgy fogalmaz, hogy az állami vállalatok részvénytársasággá, kft. alakítása során elherdálják a nép vagyonát, s a kibontakozó pártpolitikai küzdelmeknek máris nemkívánatos kísérői a különböző pártok vagyonával kapcsolatos jelenségek. Az ezekkel összefüggő anomáliák feltárására, és a képviselők pontos tájékoztatására is a Számvevőszék hivatott. Annál is inkább, mert a példaként említett két területet ma semmilyen szervezet nem ellenőrzi. Sokan aggódnak, elhangzott itt is, mi lesz a közérdekű bejelentésekkel? Csak nem attól tartanak, hogy a Számvevőszék a közérdeket, a közpénzek és az állami vagyon kezelését, hasznosítását sokkal következetesebben számonkéri majd, mint eddig bármelyik szervezet? Tisztelt Ház! Fogadjuk el Hamlettől: ,,A tett halála az okoskodás." Folytatom azzal, — hozzáteszem sok esetben. Már csak azért is ajánlom, hogy mielőbb teremtsük meg a Parlament munkáját közvetlenül segítő ellenőrző szervezetet. Azt javaslom, hogy a Számvevőszék ne kizárólag számviteli képesítésű munkatársakat alkalmazzon, akik ugyan nélkülözhetetlenek, hanem mind nagyobb számban olyanokat is, akik gazdasági, pénzügyi, műszaki szakértelemmel, értékelő, elemző készséggel, számottevő ellenőrzési gyakorlattal rendelkeznek, emellett kiemelkedően fontos az, hogy erkölcsileg, etikailag feddhetetlenek legyenek. Ebből a szempontból nemhogy megkérdőjelezhető, hanem egyenesen üdvözlendő, hogy a Számvevőszék előkészítő bizottsága közzétette a pályázatokat, ezzel is megalapozva a konkrét szervezés létrehozási lehetőségét. Ezekkel a gondolatokkal ajánlom a törvényjavaslat elfogadását a tisztelt Háznak. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Az általános vitában szót kért még Fiák László képviselőtársunk Hajdú-Bihar megye 5. számú választókerületéből. FIÁK LÁSZLÓ: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon rövid felszólalást kívánok eszközölni, mivelhogy nagyon sok mindent elmondtak az előttem felszólalók és ismétlésekbe nem kívánok bocsátkozni. Részben nem mint jogi szakértő, hanem mint gyakorló gazdasági vezető elsősorban tapasztalataim alapján kívánok egy-két kérdést elmondani. Mint ahogy mindnyájan tudjuk, az elmúlt pár hónapban igen nagyszámú és sokrétű vitaanyag jelent meg a sajtóban, az újságokban, az újságokon kívül, ideértve még a rádiót és a televíziót is, a most megtárgyalásra kerülő törvénytervezettel kapcsolatosan és ezek többsége valamilyen formában állást is foglalt az Állami Számvevőszék létrehozása mellett, vagy ellene. Szeretném hangsúlyozni, hogy én a magam részéről egyetértek az Állami Számvevőszék létrehozásával és sürgetem, annak fontosságára való tekintettel, mihamarabbi létrehozását. Az elhangzott viták jelentős részének ismeretében, valamint szűkebb hazámban, Hajdú-Bihar megyében