Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-63
5213 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5214 Ilyen körülmények között a ma élő információs rendszerrel és a ma hatályos jogszabályokkal a Számvevőszéknek nem lesz reális eszköz a kezében az ellenőrzéshez. A rendőr sem lenne képes a forgalmat szabályozni és ellenőrizni a közlekedési szabályok nélkül. Csupán az ellenőrzés látszatát keltené. A Számvevőszéknek olyan hatalmas összegű közösségi pénzek felhasználását kell ellenőriznie, melyhez elengedhetetlen a tisztségviselők feddhetetlenségének és pártatlanságának biztosítása. Ezért javasolom, hogy támogassuk Bánffy képviselőtársam módosító javaslatát, melyet a jogi bizottság egyhangúlag támogatott, s amelynek lényege, hogy senki, az országgyűlési képviselő se kerülhessen olyan helyzetbe, hogy a saját korábbi döntését kelljen ellenőriznie. Tehát a kizáró okok között szerepeljen, hogy képviselő négy évre visszamenőleg ne lehessen a Számvevőszék tagja Javaslom továbbá, hogy a Számvevőszék tisztségviselői alkalmazásuk idején ne lehessenek semmilyen párt tagjai, hiszen a pártok gazdálkodását is ellenőrzik. Mindezek egyébként az Igazságügyi Minisztérium első törvényjavaslat-változatában még szerepeltek és csak később, a pénzügyminisztérium kérésére kerültek ki abból, ahogy azt a jogi bizottság ülésén hallhattuk. Az összeférhetetlenség fogalmánál maradva nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a Számvevőszék tisztségviselőinek megválasztásakor a Terv- és költségvetési bizottság több tagját furcsa helyzetbe hoztuk. Ugyanazok a személyek részt vettek a Számvevőszék vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi garanciák kidolgozásában, majd a jelölő bizottság tagjaiként a jelöltek kiválasztásában, végül a jelöltek szakmai és erkölcsi alkalmasságát eldöntő terv- és költségvetési bizottság előtti meghallgatásokon is. Ez árnyat vethet a még oly jó szándékú és pártatlan döntésre is. Látszólag nem közvetlenül a számvevőszéki törvényjavaslat kritikája, amit több képviselőtársam is említett, hogyha arra gondolunk, hogy az Állami Számvevőszék megteremtésével és a KNEB felszámolásával egyidejűleg nem történik meg az állami ellenőrzés egész rendszerének újrakezdése. Tehát a KNEB olyan feladata, mint a közérdekű bejelentések vizsgálata meg fog szűnni, pedig a mai jogszabályok és jogalkalmazás fogyatékosságai ezt az elkövetkezendő időben még szükségessé tennénk. És az állampolgári bejelentések kivizsgálása nem a Számvevőszék feladata, a törvényben nem is szerepel. Ily módon bizonyos értelemben még az eddigieknél is ellenőrizetlenebb állapotok jöhetnek létre. Ennyi kétely és bizonytalanság után joggal merül fel a kérdés, mikor alkossuk meg a jogszabályt, mikor és milyen formában indítsuk útjára a Számvevőszék intézményét. Természetesen csak a mód és az időpont lehet kérdéses, hiszen az intézmény nélkülözhetetlensége nyilvánvaló. A Számvevőszék megalkotásával nem szabad azonban irreális várakozásokat kelteni, hiszen ezzel egyben le is járathatjuk azt. Csak a reális adottságokkal számoló javaslat teszi lehetővé, hogy a szervezet valóban elláthassa a feladatát és ténylegesen szolgálhassa igényeinket. Az erős ellenőrzés feltétele a realitások figyelembevétele. A korábban felsorolt súlyos hiányosságok miatt javasolom, hogy a terv- és költségvetési bizottság az általános vita után a törvényjavaslatot az eddig megismert problémák megoldása céljából dolgozza át. Az Igazságügyi Minisztérium és más szervezetek szakértőinek bevonásával olyan javaslatot célszerű készíteni, ami a mai átmeneti helyzethez igazodva a jogi, közgazdasági és információs feltételek megteremtéséig is képes működni. Az első feltétel természetesen a javaslatban most szereplő fogalmi tisztázatlanságok felszámolása. A teljes szervezetet majd csak az államháztartási törvény hatályba lépésétől szükséges működtetni. Addig egy csökkentett létszámú, a ma elvégezhető feladatokhoz szabott szervezet készüljön fel a majdan teljeskörűen ellátandó feladatokra, vegyen részt az államszámviteli rend és egy minden pontján záró információs rendszer kidolgozásában, és végezze el mindazokat az ellenőrzéseket, amelyekre a mai feltételek is lehetőséget adnak. E szervezetet pedig akkor szükséges életre hívni, amikor legalább azok a legfontosabb kérdések tisztázhatók a törvényben, amelyek a Számvevőszék alapfeladatai lesznek. Gondolok itt az állami vagyon, az állami tulajdon ellenőrzési körének és módjának meghatározására, a Számvevőszék területi szervei felállításának kérdésére, a törvényességi és célszerűségi ellenőrzések körének, rendszerének pontosabb meghatározására. A Számvevőszék felállításától függetlenül az államháztartási törvény hiánya miatt pedig javasolom, hogy a Parlament kérje fel a Kormányt az 1990. évi költségvetési törvényjavaslat és az államháztartási mérlegrendszer eddigieknél sokkal részletesebb kidolgozására és bemutatására. Ez legyen mentes az úgynevezett pénzügytechnikai megoldásoktól, ügyeskedésektől. Számolja el részletesen a költségvetés hitelfelvételeit, vonja be elszámolásaiba a korábban el nem számolt tételeket. Minél részletesebb lesz ez a törvény, annál inkább lesz értelmezhető feladata a Számvevőszéknek, annál több mindent tud majd ellenőrizni ebben az átmeneti időszakban is. Kérjük fel a Kormányt, hogy tekintse át az állami ellenőrzés egész rendszerét, dolgozzon ki olyan javaslatokat, hogy a KNEB felszámolása után se maradjanak ellátatlan ellenőrzési feladatok. Ezenkívül kérje fel a Parlament a Kormányt, hogy a kormányfő által a nyári ülésszakon bejelentett államadóság állományának részletezését végezze el, és ennek költségvetéseit terhelőhatását is mutassa be. Az összes eddig elkülönítetten kezelt pénzt, így az állami nagyberuházásokat finanszírozó decentralizált alapokat is vonja be az elszámolása körébe. így egy olyan leltár készülne a közelmúlt rendezetlenségeiről, amelynek ismeretével a kiépülő Számvevőszék biztos alapokkal kezdhetné meg működését. Kedves Képviselőtársaim! Kérem mégegyszer, hogy az általános vita után ne bocsássák részletes vitára a javaslatot, ahogy ezt a jogi bizottság ülésén is többen javasolták, hanem adjunk időt és módot a beterjesztő bizottságnak a felmerült problémák megoldására és a törvényjavaslatok átdolgozására, éppen mindannyiunk célja, a valós ellenőrzés érdekében. Köszönöm szépen. (Taps.)
