Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-63

5197 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5198 biztosítékot teremtsen a Számvevőszék objektív véleményalkotására és a munkatársak morális magatartásának ellenőrzésére. A szakemberek számvevőszéki alkalmazása pályázat útján történik. A pályázatkiírás tartalmazza a felsőfokú iskolai végzettség, valamint a megfelelő szakmai gyakorlat szükségességét. A felvétel során indokolt, hogy a leendő munkatársakkal szemben az Állami Számvevőszék szigorú etikai követelményeket is támasszon. Sokat vitatott kitétele a törvényjavaslatnak az is, hogy a Számvevőszék elnökét 12 évre válasszák. A számvevőszéki elnöknek hosszú időre történő választását az indokolja, hogy független legyen a parlamenti ciklusonként változó politikai kurzusoktól. Kiemelt figyelemben részesült a 10. §, amely az összeférhetetlenségi szabályokat fogalmazta meg. A Számvevőszék munkatársainak pártatlanságát hivatott garantálni az a szabály, amely kimondása: a szerzői jogvédelem alá eső tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathatnak. A Számvevőszék munkatársainak javadalmazásánál e körülményt természetesen kellően értékelni szükséges. Foglalkozik a hivatkozott § azzal is, hogy ki nem jelölhető a Számvevőszék elnökévé. Mint korábban arról szóltam, a terv- és költségvetési bizottság kiterjesztette ennek hatályát apáitok központi választott vezetőire is. Bánffy György képviselőtársunk indítványa alapján a terv- és költségvetési bizottság az összeférhetetlenséget érintő további garanciális rendelkezések beépítését, és elfogadását javasolja az Országgyűlésnek. Ennek megfelel a 10. § (1) bekezdése, amely szerint az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői tisztségei összeegyeztethetetlenek minden olyan szervnél betöltött tisztséggel, vagy megbízással, amely szerv állami költségvetési támogatásban részerül. Ez úgy folytatódik, hogy az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazások idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervnél vezetői tisztséget. Ez utóbbit az Alkotmánybíróságról szóló törvényből vettük át. Egyidejűleg a 10. §-t javasoljuk kiegészíteni egy új (4) bekezdéssel — szintén Bánffy György képviselőtársunk javaslatára —, amelynek értelmében az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői nem lehetnek sem egymással, sem a Minisztertanács tagjaival közeli hozzátartozók. A törvényjavaslat szövegében a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontjára történikhivatkozás, mely tételesen felsorolja, hogy kik tartoznak ebbe a körbe. Bánffy György képviselőtársunk azon javaslatát, miszerint az országgyűlési képviselő még csak jelölhető sem lehessen a Számvevőszék vezetői tisztségére, a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta, azonban azt annak diszkriminatív jellege miatt nem fogadta el. Úgy hisszük, hogy a már elmondott, rendkívül kiérlelt és sokrétű garanciális szabályokkal sikerült minden jövőbeni esetleges összefonódás, elfogultság kiküszöbölése^ Az Állami Számvevőszék elnökének feladatait a 13. § foglalja össze. Ezek közül kiemelésre érdemes, hogy az Állami Számvevőszék elnökének javaslata alapján dönt az Országgyűlés a 14. § szerint a Számvevőszék szervezetéről, létszámáról és az éves költségvetéssel egyidejűleg, de elkülönített, önálló fejezetszintű költségvetést készít a Számvevőszék. A Számvevőszék elnökének hatáskörébe utalja a törvényjavaslat a szervezeti és működési szabályzat, és ezen belül az ügyrend kidolgozását. A törvényjavaslat a feladatok meghatározása és az Országgyűlés utasítására elrendelhető ellenőrzések intézménye útján jelentős mértékben determinálja a működés kereteit. A törvényjavaslat III. fejezete az ellenőrzés szabályait tárgyalja. Megállapítja, hogy a Számvevőszék felhatalmazása célszerűségi, az eredményességi és törvényességi vizsgálati módszerekre terjed ki. E vizsgálati szempontok azonban a törvényjavaslat szerint nem minden feladatra vonatkoznak. Megjelöl olyan eseteket is, amikor például csak törvényességi vizsgálatra ad felhatalmazást, mit a már említett 16. § (2) bekezdésénél, a pártok gazdálkodásának és az MNB bankjegyés érmekibocsátásának ellenőrzésekor. Az ellenőrzés szabályai azt is előírják, hogy az egyes ellenőrzési feladatokat milyen időközönként kell teljesíteni. \fcnnak évente teljesítendő, többségében a költségvetéssel, a költségvetés és a jegybank közötti hitelkapcsolatokkal, valamint a pártok gazdálkodásával összefüggő ellenőrzési feladatok. A rendszeres ellenőrzési feladatok közé a törvényjavaslat a fejezetekés elkülönített állami pénzalapok ellenőrzéseit sorolja. E kifejezés alatt értendő gyakoriságot a Számvevőszéknek majd elkészítendő szabályzatában kell meghatároznia, a feladatok negyságrendje és a rendelkezésre álló létszám ismeretében. Az Országgyűlés utasítására történő vizsgálatok esetében a gyakoriság külön mérlegelést nem igényel. A Számvevőszék elnöke vagy a Minisztertanács által kezdeményezett vizsgálatok az éves ellenőrzési ütemtervben meglévő kapacitások figyelembevételével ütemezhetők. Az Állami Számvevőszék munkamódszerében kiemelkedő jelentőségű, és eddig ennek hatásosságát sajnálatos módon nem volt lehetőségünk felmérni, a nyilvánosság ereje. A törvényjavaslat 18. §-a az Országgyűlés tájékoztatása mellett kötelezővé teszi a számvevőszéki jelentések nyilvánosságra hozatalát. Erre a rendelkezésre külön is szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét. Úgy vélem, hogy a Számvevőszék eredményes munkájának egyik fő garanciája éppen a nyilvánosság erejében rejlik. A 22. § a kármegelőzési célzatú jogosítványokat sorolja föl. A Számvevőszék a törvényjavaslat szerint felhatalmazást kapna arra, hogy bizonyos esetekben pénzeszközöket zároljon, továbbá arra is, hogy a költségvetésből finanszírozott beruházások esetében felfüggesztheti a pénzeszközök felahsználását, ha a jogszabály súlyos megszegését állapítja meg a vizsgálat. Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiekben a nyilvánosság erejére hívtam fel a figyelmet, most ugyanezt kell tennem itt a kármegelőzési jogosítványok tárgyalásakor is. Úgy vélem, hogy ezen jogosítványok megléte és esetleges gyakorlása, valamint a vizsgálatok kötelező