Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-62

5177 Az Országgyűlés 62. ülése, 1989. október 20-án, pénteken 5178 HÁMORI CSABA: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt elnökségének megbízásából kértem szót. Nem rossz lelkiismerettel és nem szememet lesütve szeretném elmondani a viszonyunkat ehhez a témakörhöz. Azért sem, mert nem tartozom, nem tartozhatom azok közé — e téma kapcsán kialakult hangulat mentén sem — akik a Magyar Szocialista Munkáspárt 33 éves történetét mint hibák és bűnök történetét szeretnék látni és láttatni. Azért is tiszta a lelkiismeretem, mert a mi pártunk elnöksége közreműködött a Magyar Köztársaság megalakításában, közreműködött abban a folyamatban, amely elvezetett máig, amelynek természetes része az, hogy a korábban állampártként működött párt ma politikai pártként sokkal kevesebb, a korábbihoz képest lényegesen kisebb mennyiségű ingatlanra és vagyonra tart igényt. Pénzügyminiszterünk tájékoztatójával egyetértek. Abból kiderül az is, hogy 1978-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt állami tulajdonba adta át ingatlanait és attól kezdve csak kezelői jogot gyakorol. Valójában persze jelentős mennyiségű ingatlanról van szó. 1166 épületről, és feltehető a kérdés, miért volt szükség erre. Ez a kérdés feltehető és jól meg is válaszolható. Először is azért, mert egy 870 ezer főt számláló tömegpárt használta ezeket az épületeket, javarészt irodákat, hangulatkeltéssel ellentétben vadászháza a Magyar Szocialista Munkáspártnak nem volt és az utódpárt sem kíván ilyet vásárolni. Másrészt pedig azt gondolom, az előzőnél is súlyosabb érv az, hogy ez a párt állampárt lévén állami funkciókat is betöltött, ahogy erről pénzügyminiszterünk szólt. Szeretném még azt is megemlíteni, hogy KeletEurópában így is a legkisebb és legszerényebb méretű és mértékű volt az az ingatlan vagyon, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt igénybe vett. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk most rendezi sorait, most építi fel önmagát. Sajátos módon olyan gondjaink is vannak, amelyek nem terhelik a politikai mezőnyben most megjelenő többi pártot. E gondok közül megemlítem, hogy a pártban dolgozó, főállású munkatársaink számát radikálisan csökkentjük, így egzisztenciális bizonytalanságot okozunk több ezer, egyébként jól kvalifikált embernek. Méltányosnak azt tartom, ha ezt a leépítő és újjáépítő folyamatot nem terheljük a vagyonkezelés rendezéséhez még külön adódó, egyébként könnyen kelthető feszültségekkel. Ezért tehát egyetértek a kormánynak azzal az álláspontjával, amely e kérdés végleges megoldását körültekintéssel és lépcsőzetesen kívánja rendezni. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést arról is, hogy idén tavasszal és nyáron, tehát napjainkig a Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve a Magyar Szocialista Párt mintegy 30 épület kezelési jogát már átadta a helyi önkormányzatoknak, és ezt a folyamatot — függetlenül a mostani döntésektől — folytatni szeretnénk. Az általános eljárást illetően tehát teljesen egyetértek Békési Lászlóval. Megismétlem, a párt kezelésében levő ingatlanok pontos és hiteles felmérését követően ez év december 31-ig tisztázni kívánjuk, melyek azok az ingatlanok, amelyek pártunk működéséhez nélkülözhetetlenek. Az ezen a körön kívül eső ingatlanok kezelési jogáról lemondunk, azokat hasznosításra a Minisztertanácsnak, illetve az önkormányzatoknak átadjuk. Emellett kötelezettséget vállalunk arra, hogy a tulajdon-, illetve kezelési jogok végleges rendezéséig a továbbiakban a Magyar Szocialista Párt kezelésében levő egyetlen ingatlant sem adunk bérbe, azokat más módon sem hasznosítjuk. Tisztelt Országgyűlés! Egy bejelentéssel zárom soraimat. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportjához eddig 132 képviselőtársunk csatlakozott. E létszám feltehetően még nem végleges. Továbbra is várjuk mindazok csatlakozását, akik az új párt, a Magyar Szocialista Párt céljait el tudja fogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Felszólalásra nincs több jelentkező, a vitát lezárom. Határozathozatal következik. Megkérdezem, hogy az Országgyűlés elfogadja-e a pénzügyminiszter tájékoztatóját. Emlékeztetőül megemlítem, hogy az indítványt előterjesztő képviselő azt elfogadta. Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 253 igen szavazattal a tájékoztatót elfogadta. Rátérünk a személyi javaslatok tárgyalására. A korábban elfogadott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 30. §-ának (3) bekezdése alapján az Országgyűlésnek meg kell választania az Országos Választási Bizottság titkárát, és négy tagját. A belügyminiszter által előterjesztett javaslatot képviselőtársaim között szétosztattam. Tekintettel arra, hogy a már említett törvény alapján a belügyminiszternek van javaslattételi joga, ezért a képviselők újabb javaslatot nem tehetnek. Megkérdezem azonban, hogy képviselőtársaimnak mégis van-e esetleges észrevételük a javaslatokkal kapcsolatban. (Nincs.) Javaslom, hogy az Országos Választási Bizottság titkáráról külön szavazzunk, és a tagokról együtt. Egyetértett ezzel az Országgyűlés? (Igen.) Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a javaslattal, beleértve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság felhatalmazását is. Kérem szavazzunk. Először a titkárról. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy 222 igen szavazattal, 2 nemmel és 8 tartózkodással a titkár személyét, dr. Kara Pált elfogadta az Országgyűlés. Most a javasolt négy tagról szavazzunk. Szükséges-e a neveket megemlíteni? (Nem.) Kérem tehát szavazzon az Országgyűlés, elfogadja-e vagy sem a javaslatot? (Megtörténik a szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 3 nemmel és 11 tartózkodással a belügyminiszter javaslatát elfogadta a bizottság tagjaira vonatkozóan. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmány módosításáról szóló, jelen ülésszakunkon elfogadott törvény 15. §-ának III. fejezete 29/e bekezdése rendelkezik arról, hogy az új köztársasági elnök megválasztásáig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Erre az időre az Országgyűlésnek ki kell jelölnie