Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4075 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4076 kezeti törvény kidolgozása során az ellenőrző bizottságok újraszabályozását is. A termelőszövetkezetekről szóló jogszabály-módosítással kapcsolatban másodikként kiemelem és támogatom a szövetkezeti tagság tulajdonosi érdekeltsége megteremtésében a vagyonrész bevezetését. Ennek bevezetése a maga korlátozott mértékében ugyan, de utat nyithat a tag tényleges tulajdonossá tétele felé. Történelmi lépésként kell minősíteni a módosítás azon tételét, mely a szövetkezeti tulajdon oszthatatlanságánakmerevségét oldja fel. Sokan azonban—különösen az idősebb generáció — nehezen értik meg ennek célját, értelmét. Nekik még a föld- és állatszeretet volt a motiváló tényező a munkára. Most meg nem értésből aggodalommal érzékelika szövetkezet vagyonának, »ingyenes megosztását". Másrészről rosszat sejtenek, mert ingyen még soha egyetlen parasztember sem kapott semmit ez idáig. És mivel nincsenek ideálisnak nevezhető viszonyok ma a szövetkezetek jelentős részében a vagyoni viszonyokat illetően, a mai tsz-tagság soraiban is felfokozott kíváncsiság, bizonytalan érzés, másoknál tartózkodás nyilvánul meg e változás kapcsán. Vigyázni kell arra, hogy ne cincáljuk szét atsz-t ideges hangulattal. Le kell számolnunk a szövetkezetpolitika azon elemeivel, melyek visszahúznak, de az átrendeződést úgy csináljuk végig, hogy visszaesés ne következzék be a termelésben. Sajnos, a politikai intézményrendszerünk reformkorában, tehát most a népgazdaság egészéről ez nem mondható el. Sokan nem értik — sok termelőszövetkezeti vezető sem —, hogyan fog a saját vagyonrész funkcionálni. Képes lesz-e olyan tulajdonosi kötődést kialakítani, mely be fogja tölteni a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetén élőkés dolgozók földes jószágszeretetét, ahhoz való kötődést. Megfogalmazódik a kérdés bennünk, hogy mire megyünk a nagy önállósággal, az új és nagyobb földtulajdonnal, az állattartás nagyobb szabadságával, ha a nagyüzemeidben sorozatosan veszteséget hoz a földművelés, az állattenyésztés. Nem kerül-e hasonló helyzetbe a mezőgazdasági kistermelés is? Számomra úgy tűnik, hogy a vagyonérdekeltség növelésében a termelőszövetkezeti törvény módosítása a mezőgazdasági termelés jelenlegi szerény jövedelmezősége mellett — nemhoz érdemi előrelépést. Időszerűsége azonban vitathatatlan, mivel alapul szolgálhat a tervezett új szövetkezeti törvény elveinek kidolgozásához. Én is a vagyon 50 százalékáig terjedő nevesítését támogatom általánosságban, hangsúlyozva azonban azt, hogy térségünkben a 20—25 százaléknak van realitása. A vagyonérdekeltség magasabb rangra emelésének lehetőségét látom a módosítás hatodik részének 7. bekezdése szerint, mely arra vonatkozik, hogy azok a tsz tagok, akik földet nem vittek be a termelőszövetkezetbe, meghatározott összegű részjegy befizetésére kötelezhetők. Ez társadalmi igazságosságot is kifejez az elődeinkkel szemben, másrészt, ha a nevesített vagyonrészhez hozzákapcsolódik a részjegy, még inkább közeledne a tag tulajdonosi kötődése a termelőszövetkezethez . A törvényjavaslat lehetővé teszi a termelőszövetkezetek gazdasági társaságokká való átalakulását is. Kiemelném azonban azt a tényt, miszerint nem az átalakulás jelenti a megoldás a termelőszövetkezetekproblémáira. A termelőszövetkezeti jogszabályok korszerűsítésével, de mindenekelőtt a gazdálkodás feltételeinek alapos javításával kell a termelőszövetkezeteket a gazdasági társaságokkal azonos helyzetbe hozni, hogy életképességüket, versenyképességüket bizonyítani tudják. Az Országos Agrár Reformkör állásfoglalására gondolok, amely szerint többek között árrendszerünk kiigazítására van szükség. Az egységes szövetkezeti törvény kidolgozásánál pedig olyan megoldásra van szükség, amely a szövetkezeti értékekre és elvekre alapoz, megengedi a szövetkezést minden olyan tevékenységre nézve, amelyet az állam nem tilt. Abban az esetben, amikor a szövetkezeti vagyonrész mint működő tőke hozadéka versenyképes lesz a betéti kamatokkal, atőkemozgásokkal együtt a tagok személyi és vagyoni mobilitása is változhat a különféle tevékenységek irányában. így a szövetkezés szabadsága elől is méginkább elhárulnak az eddigi jogi, anyagi, szervezési akadályok. Tisztelt Ház ! Az elmondottakértelmében és reményében támogatom a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvénymódosítás elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Bács-Kiskun megye 18-as választókörzetének képviselője következik felszólalásra. Kiss István képviselőtársunkat illeti a szó. KISS ISTVÁN: Tisztelt Elnökasszony! Kedves Képviselőtársaim! A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvénymódosításban jól érzékelhető a társadalmi vita, a véleményezés hatása. Lényeges, a mindennapi élethez, gyakorlathoz igazodó változások kerültek átvezetésre az eredeti tervezetben, így a közreadott módosításban foglaltakkal túlnyomórészt egyetértek. Egyértelműen támogatom a tagok vagyoni érdekeltségét, kifejezetten remélem a vagyonrész juttathatóságának megteremtését. Mérlegelésre ajánlom, hogy egyáltalában szükségese korlátozni a szövetkezeti vagyonrész feloszthatóságának mértékét, de mindenképpen legalább az 50 százalékos vagyonfelosztással kell elindulni azon az úton, amely nyilvánvalóan nem máról holnapra, de hosszabb távon is egyértelműen megteremtheti a termelőszövetkezeti tagok vagyonérdekeltségét. Az a javaslatom, hogy a részletes szabályozást teljes mértékben bízzuk a termelőszövetkezetekre, vállalva ezzel azt a kilátást is, hogy lesznek olyan esetek, amikor az arra alkalmatlan gazdaságok végülis ilyen módon felosztódnak. Ez nyilvánvalóan a közös gazdálkodásra való alkalmatlanságukat is bizonyítja. Szólni kell még egy nagyon fontos szempontról. Ezt a nagyon jó kezdeményezést ismét tönkreteheti a pénzügyi szabályozás. Ezért azt javaslom, hogy a vagyonrészutániosztalékmértékét semmiféleadó vagy járulék ne terhelje, tekintettel arra is, hogy feltehetőleg ez az egyszer már adózott eredményből történne. Lehet bármilyen nagy az ellenállás ilyen látszólagos újdonsággal szemben. Egyet tisztán kell látni, hogy vissza kell állítani a termelőszövetkezetben dolgozó tagok előtt vagy javukra a termelőszövetkezet, mint közösség, és a jövőt