Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-61

5069 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989. október 19-én, csütörtökön 5070 Azt mondják, hogy 152 egyéni választókerület, 152 megyei lista, 70 pártlista a töredék voksoknak szánva, ez így igazságos, hiszen fele-fele, 152-152. No dehát ott van a 70 országos lista, amely a 152 megyei listával egyetemben már 222 listás hely a 152 egyénivel szemben. Hogy gondoljuk? Talán úgy, hogy a 152 egyéni kerületben megválasztott képviselő éjt nappallá téve fog futni? (Derültség.) Hiszen lesz olyan választókerület a megyénkben, amelyhez 81 falu és 3 város fog tartozni! Talán csak őket kell majd választáskor meztelenre vetkőztetve mustrálni? (Derültség és taps), míg a listásoknak elég lesz talán egy leküldött fénykép is? (Derültség.) Úgy gondolom, ezt a beterjesztők sem gondolhatták komolyan. Tisztelt Országgyűlés! Ez így számomra és a választóim számára elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, mert a múlt ősszel lefolytatott társadalmi vita egyértelműen állást foglalt az országos lista ellen, mert azt a nép magától idegennek tartotta. Erre az eddigi 35 helyett a 222 listás képviselőhellyel jelentkezünk. Szóval figyelmen kívül maradt a választói akarat! Ebben a formában ez a törvény választóellenes, — megkockáztatom, hogy vidékellenes, a megyei választókerületek kialakítása pedig faluellenes! Ez ellen tiltakoznom kell. (Taps.) Tiltakozom a magam, a választóim, a Vas megyei képviselőcsoport, a Magyar Vidék Társaság, az EFISZ és az Országos Agrárreformkör Egyesülete nevében is. Nem értünk egyet vele, mert számos olyan politikai párt és szervezet kapcsolódik be a választási küzdelembe, amelyeknek a programja csak most formálódik és szinte hetente változik. A választók részére egyedül az jelenthet garanciát, ha a jelöltek többsége egyéni választókerületben történő megméretés alapján kapja meg a mandátumát. Képviselőtársak! A kifogásolt arány állítólag közmegegyezéssel, az igazság és a mi javunk szolgálatára született. Meglehet! De nekem erről az arányról a keszonbetegség jut eszembe, (Derültség), amikor a búvárt gyorsabban hozzák fel a szabad levegőre, mint szabad lenne. (Derültség.) Szóval hiányzik az átmenet — lassú átmenet — ebbe pedig a búvár belehalhat. Jóllehet az ő érdeke volt, hogy a szabad levegőre jusson. (Derültség és taps.) Köszönöm. Tehát valóban az ország és a nép érdeke lenne ez az arány? Meglehet! Csakhogy az elmúlt évtizedekben a magyar vidék, az ott élő ember, a nagy társadalmi és politikai kísérletezések színtere és — sajnos — annak szenvedő alanya is volt. Szóljak talán most arról, hogy régi vágyát, a földet, a föld tulajdonlását alig teljesítették és máris megfosztották attól? Hogy tán ígérték helyette a szebb jövőt, a gazdagabb élet zálogát, a szövetkezést? Igaz, akkor a pártok még csak egyesültek, hogy azután 40 év múlva megszülessenek, mint történelmiek? Hogy alig feledte az inzultusokat, hogy alig látott munkához, amikor ezt is elvették tőle? Hogy folyamatosan apasztották tulajdonosi érzületét, életterét beszűkítették, a falut pedig eltorzították? Hogy megszűntették fórumait? Elüldözték — pardon — körzetesítették az értelmiséget? Mindezt azzal a jelszóval, hogy a változások az ő javát szolgálják! Vagy szóljak tán arról, hogy csak az önmaga által legitimnek tartott kerekasztalnál a vidék és a paraszt megint nem volt és megint nincs ott? Hogy ennél a kerekasztalnál megint nélkülünk, de a mi bőrünkre alkudoznak — állítólag a mi javunkat szolgálva? Úgy döntöttem, nem beszélek ezekről. (Derültség és taps.) Nem, mert közben halad az idő és ezzel is tovább sorvad a magyar vidék, szegényedik erőben és szellemben a falu. Arról kell hát szólni, ami ezt megállíthatja, mert visszafordítani úgysem lehet. Arról kell beszélni, hogy ezt a helyzetet nem magunk teremtettük ennek csak eszközei voltunk. Mostantól többet akarunk. Azt akarjuk, hogy tervezői és részesei lehessünk saját sorsunk alakításának. Tudom, a demokratizálódás műhelyében nem könnyű munka folyik — ezt valamennyiünknek támogatni kell. Azt azonban látnunk kell, hogy a vidéket minden politikai áramlat szívélyesen üdvözli, mert eszközt látnak bennünk céljaik eléréséhez. Én azt mondom, hogy ebből elegünk van! Ne legyünk többé eszközök, hanem használjuk ki végre lehetőségeinket, mert most van itt ennek az ideje. A vidéknek ezt a lehetőségét azonban keresztülhúzza az említett szakasz, ezért annak módosítását indítványozom. Indítványozom, hogy 250 képviselőt egyéni választókerületben, a többit, azaz 124-et a pártok országos listáján kell megválasztani. Megjegyzem, hogy a Vas megyei képviselőcsoport azzal is azonosulni tud, hacsak 250 képviselő kerül megválasztásra, egyéni választókerületben, országos lista nélkül. (Derültség, taps.) Tisztelt Országgyűlés! Gondolom sokan most erre azt mondják, legyünk komolyak és felnőttek, vegyük figyelembe a politikai realitásokat. így van, tegyünk így! Cserében, választóim nevében hadd kérjem, hogy végre a politika is vegye figyelembe a realitásokat. Azt javaslom, hogy a törvényalkotók és a törvény előterjesztői ne megsértődjenek, hanem tanúsítsanak önmérsékletet. A vita lezárása után a módosítást előterjesztőkkel együtt alakítsanak egy úgynevezett konklávét. Addig ne menjünk innét haza, amíg ezt a törvényt egyezséggel el nem fogadjuk! (Kis taps.) Tisztelt Országgyűlés, Képviselőtársaim! Ma ismét kísértetiesen ismétlődik a múlt, a magyar vidék, a magyar falu egyre inkább a különböző pártok csatározásainak színterévé vált. Hitem volt, van és remélem a jövőben is lesz. De ma nincs egyetlen olyan párt sem, amely számomra és választóim számára elfogadható programot tudna ajánlani. Azt tapasztaljuk, hogy az irányzatok, a jelvények és a zászlók cserélhetők; cserélődnek is, attól függően, honnét fúj a szél. Mi viszont azt valljuk, hogy a lényeg az emberi viszonyokban van. Tapasztaljuk: a pozíció, a hatalom sokszor fontosabb, mint az ügy. A megújuláshoz, a reformhoz morálisan is hiteles vezetőkre van szükség. Mi még nem látjuk a hiteles személyiségeket a vezetők sorában. Majd talán mások megmutatják és listán javasoják őket. Talán még le is modellezik őket? Azt mondják, hogy a listán megválasztott képviselő is ad majd fórumot a választóknak. Meglehet — úgy legyen. De nekünk nem olyan képviselők kellenek, akik fóru-