Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-61

5061 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989. október 19-én, csütörtökön 5062 létnek két területi listán és egy országos listán lehet jelölni. Ha szám szerint vesszük ezt figyelembe, akkor egy fó a pártok részéről négy helyen indulhat a választáson. Megjegyzésem ezzel kapcsolatban: ezen jelölési lehetőséggel megint csak a pártokat helyezzük erőfölénybe a pártonkívüli állampolgárokkal szemben. Egyetértek Polgárdi József képviselőtársam törvénymódosításával. Alátámasztja ezen felvetésem az a tény, ha figyelembe vesszük azt, hogy a törvényjavaslat pártonkívüli állampolgároknak csak egyéni választókerületben teszi lehetővé a jelöltállítási jogát. Kedves Képviselőtársaim! Még kialakulóban van, az állampolgári tömegbázissal nem rendelkező pártok esélyét növeli az országgyűlési képviselet elnyerésében, a választás eredményének megállapítása tárgyában a választási törvényjavaslat 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírása. A javaslat szerint sikertelen első választási forduló után a második választási fordulóban az a jelölt nyer mandátumot, aki: az első fordulóban indult és a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. Feltéve, ha a választókerület választópolgárainaktöbb mint egynegyede szavazott. Bár ez az eljárás a sikeres választást biztosítja, de nem valósítja meg az állampolgárok többségének akaratát. Egyetértek itt is Polgárdi József képviselőtársammal, hogy szigorítani kell a választópolgárok megjelenését, a választásra jogosultak 40 százalékának szavazati előírásával. Véleményem szerint az előzőekben javasolt módosítással nagyobb biztosítékot kapunk arra, hogy olyan jelölt nyer el mandátumot, aki élvezi a választó állampolgárok bizalmát és támogatását. Tisztelt Országgyűlés! Az eredményes választás megvalósításának egyik előfeltétele, egy megfelelő törvényi szabályozás mellett, a jelölés és a választás körülményeinek a biztosítása. A körülmények biztosításánál figyelemmel kell legyünk az időjárásra, ami nagyban befolyásolja vidéken az állampolgárok aktív részvételét. Ugyanis a téli időszakban hóakadályok, a vidéki települések közlekedési helyzete objektíve megakadályozza, illetve nehezíti mind az eredményes jelölést, mind a választást. A zord téli időjárás sok esetben megbénítja a vidéki település lakóinak közlekedését, így nehezen vagy egyáltalán nem lehet megvalósítani a választógyűlések megtartását, azon fölül a választópolgároknak a választás helyén való megjelenését szavazás végett. Ezen objektív tényekre figyelemmel és tisztelettel kérem az illetékes hatóságot, hogy az országgyűlési képviselők választásának idejét olyan időpontra határozza meg, amelyben a téli időjárás tényezői nem akadályozzák a kisebb települések lakóinak aktív részvételét a választói gyűléseken és szavazásokon. Befejezésül pedig: a most tárgyalt országgyűlési képviselői választásokról szóló törvényjavaslat politikai tartalmával egyetértek, támogatom, de jogilag nem, mivel több módosító javaslat érkezett a tisztelt Ház elé. És javaslom, hogy az Országgyűlés határozata meghozatala előtt a kerekasztal üljön össze, és tekintse át az itt elhangzott javaslatokat, az egyéni választókerületeket, és utána térjünk vissza a törvény elfogadására. Ha ez pedig nem lehetséges, akkor az előterjesztést első olvasásra előterjesztettnek tekintsük. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Márk György képviselő következik, országos listán. MÁRK GYÖRGY: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Megértésüket kérem, hogy esetleg néhány korábban is hallott gondolatfonal mentén kívánok szólni, ígérem nagyon röviden. Felszólalásomat a nagy költő, Ady Endre soraival kezdem. Azért őt hívom segítségül, mert az ő nyelvén mindahányan értjük, gondolatai pedig etnikai hovatartozásra tekintet nélkül mindenkihez szólnak. Imígyen: ,,A Duna-táj bús villámhárító fél emberek, fél nemzetecskék számára készült szégyen kai oda. Ahol a szárnyakat lenyesték, s ahol halottasak az esték " Az idézett sorok nagyon plasztikusan jelzik az akkori állapotokat és kifejeznek valami nagyon lényegeset, a Duna-tájon, de egész Kelet-Közép-Európában valami, ami nagyon fontos volt, csak félig valósult meg, valaminek, aminek ki kellett volna teljesednie, ahhoz, hogy európaiakká válhassunk, nem teljesedett ki. A nekilendüléseket megfékezték, a téveszmék sokszor hatásosabbak voltak, mint az eszmék. Tévutakra többször és többen léptek, mint az előrevivő utakra. Az önáltatás népszerűbbnek tűnt az igazmondásnál. Tegyük hozzá, nemcsak 1907-ben, amikor a fenti sorok születtek, hanem előtte is, és utána is igen sokszor. A fejlődés göröngyös útját járjuk, végre európaivá kívánunk válni, fel akarunk zárkózni a fejlettebb Európához, mert bebizonyosodott, a megmaradásnak ez az egyedüli lehetséges és követhető útja. Az előrehaladásnak egyik kulcsa a demokratizálódás, amelyről itt és most sokszor beszélünk, de vigyáznunk kell, nehogy ránk is igazak legyenek Ady sorai, nehogy félig valósuljon csupán. A kisebbségben élőknek még a legdemokratikusabb államberendezkedés esetén is objektíve és szubjektíve is hátrányosabb a helyzetük a többségi nemzethez tartozókénál, éppen kisebbségi mivoltuk miatt. A kisebbségek fennmaradásához különleges védelem szükséges, de nem deklarációkban, ezt többször is elmondottuk, és megkülönböztetett gondoskodás. Ebben a gondoskodásban talán egyik legfontosabb elem a demokrácia megerősítése és kiszélesítése, de ugyancsak fontos a másság tolerálása, amely feltételezi a kisebbségekhatékony érdekképviseletét, annak kiépítését teljes vertikumában. Számunkra is öröm, hogy országunkban ritkán tapasztalt lendülettel haladunk a demokrácia megvalósulása felé, mind több lehetőség van az érdekek pluralista megjelenítésére, érvényesítésére. De én félek azonban, hogy ez a demokrácia a nemzeti kisebbségek részére félig fog csak megvalósulni, mert nem látom garanciáját annak, hogy mint etnikai kisebbségek a haza legmagasabb törvényhozói fórumán, az Országgyűlésben önálló képviselethez fognak jutni. Pedig ez — én úgy érzem — nagyon fontos lenne, és nemcsak a forma okán, és nem csupán formálisan. A hazai nemzeti kisebbségek igenis rendelkeznek politikai súllyal, a velük való foglalkozásnak ugyanis történelmi és nemzet-