Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-61

5029 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989. október 19-én, csütörtökön 5030 vidék végre — például most, ebben az esetben — viszszakerüljön jogaiba. Tehát én azt javaslom Önöknek, hogy Esztergom legyen az Alkotmánybíróság székhelye. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Dr. Nemes Tamás képviselőtársunk kért újra szót — ha jól látom. DR. NEMES TAMÁS: Tisztelt Országgyűlés! Én nagyon röviden amy it szeretnék mondani: én is kérem, hogy a 3. §-ról most döntsünk. Amit Raf&y képviselő úr mondott, azzal kapcsolatban csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy — bár nem vagyok történész, de — úgy gondolom, hogy Székesfehérvári vagy Fejér megyei képviselőtársaim nem ezt az intézményt várnák el városunkba, hanem a Legfelsőbb Bíróság intézményének lenne ott helye. (Derültség.) (Taps.) ELNÖK: Szentágothai János országos listán megválasztott képviselőtársunk kért szót. DR. SZENTÁGOTHAI JÁNOS: Tisztelt Ház! Én is abban az irányban gondolkoznék, hogy azért a történelmi városainknak a rehabilitációja megtörténjék. Egy további érv — nem tudom elhangzott-e, mert közben rövidre távol voltam, tehát nem tudom, hogy ismétlek-e? — hogy egy Alkotmánybíróság nem olyan bíróság, amely folyton ülésezik. A bírák nagyobbára otthon dolgoznak, vagy könyvtárban — legalábbis ahogy én az USA felsőbírósága vonatkozásában a Time Magazinban vagy másutt figyeltem, ahol részletesen beszámolnak arról, hogy hogyan működik egy ilyen Alkotmánybíróság-szerű vagy ahhoz többé-kevésbé hasonló vagy analóg szerv. Ezek a bírák nagyon ritkán, rendszerint csak havonta egyszer, vagy hetente egyszer jönnek össze egy pár órára, amikor az általuk előkészített, gondosan, nyugodtan előre tanulmányozott ügyeket vitatnak meg. Tehát itt nem arról van szó, hogy Esztergomban egy hivatalt kell fenntartani, amely állandóan működne. Inkább reprezentatív helynek kell lennie, természetesen bizonyos alapvető lexikon és könyvtári háttérrel. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Úgy látom, nincs több hozzászóló. A következőt szeretném miniszter úrnak mondani! Ha a Kormány visszavonja a törvényjavaslatot, avagy a törvényjavaslat ezen pontját, akkor az Országgyűlés elhalaszthatja vagy elhalasztja a döntést. De most a beterjesztett törvényjavaslat felett dönteni fogunk. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Azt gondolom, hogy vissza nem kell vonnunk. Szerintem a kérdés döntésre érett. Tessék dönteni! (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! ígyen, a határozathozatal következik. Először a törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokról döntünk. A kétharmados többséghez 254 képviselő igenlő szavazata szükséges, ezért először tartsunk egy jelenléti ellenőrző próbát. Azt kérem, hogy tisztelt képviselőtársaim nyomják meg az igen szavazógombot. (Megtörténik) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a minősített szavazásra is határozatképes. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 283-as számú jelentése tartalmazza a korábban benyújtott bizottsági és képviselői módosító indítványokkal kapcsolatos állásfoglalást. A most kiosztott, azaz reggel kiosztott 294-es számú jelentés pedig két módosító javaslat visszavonására tesz indítványt. Kérem, a döntésnél vegyék elő mindkét bizottsági jelentést. A szavazás ezek sorrendjében fog majd bekövetkezni. A módosító javaslatokat olyan sorrendben teszem fel szavazásra, amilyen sorrendben azok a bizottság jelentésében szerepelnek. A szavazás megkönnyítése érdekében jelzem azt, hogy a módosító indítvány a törvényjavaslat melyik paragrafusára vonatkozik, és azt is, hogy ki az indítványttevő. Ha a szavazás során bármelyik képviselőtársunkban kétely támad, akkor kérem, ezt jelezze. Ez esetben a bizottsági jelentés részleteire is rátérünk. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 283-as számú, említett jelentésének 1. pontja tartalmazza a bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat bevezető részére vonatkozik. A miniszter ezzel egyetért. Kérdem, hogy egyetért-e az Országgyűlés is? Kérem, szavazzunk most. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 329 egyetértő szavazattal a javaslatot elfogadta. A jelentés 2. pontja tartalmazza a bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 1. §-a a) pontjára vonatkozik. A miniszter a javaslattal egyetért. Kérdem az Országgyűlést, ugyancsak egyetért-e a javaslattal? Most kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 330 egyetértő szavazattal elfogadta a javaslatot. Á bizottság jelentésének 3. pontja tartalmazza a kulturális bizottság, valamint dr. Nemes Tamás módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 3. §-ára vonatkozik. Eszerint az Alkotmánybíróság székhelye ne Budapest, hanem Esztergom legyen. A javaslattal sem a bizottság, sem a miniszter nem értett egyet, a benyújtók azonban fenntartják javaslatukat. Kérem tehát, hogy a képviselői és a kulturális bizottsági javaslatról szavazzunk most. Arról, amit a kulturális bizottság és Nemes Tamás képviselőtársunk javasolt, hogy Esztergomban legyen a székhely. Bocsánatot kérek, az én eligazításom szerint a kulturális bizottság egyetértett azzal, hogy Esztergomban legyen. (Igen.) Akkor új szavazást kérek. De ugye, jól értettem, hogy a kulturális bizottság egyetért? (Igen.) Új szavazás. Az igen szavazás azt fogja jelenteni, hogy Esztergomban legyen. (Igen.) (Közbeszólások: Nem jó!) Mi nem jó? Szavazzunk! (Megtörténik.) (Az eredmény láttán nagy taps.) Az Országgyűlés 293 szavazattal elfogadta a kulturális bizottság és dr. Nemes Tamás módosító javaslatát. A bizottság jelentésének 4. pontja közli dr. Horváth Jenő képviselő azon módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 5. §-a (1) bekezdésére vonatkozik. À javaslatot a bizottság támogatja, a miniszter ezzel egyetért. Kérdem, egyetért-e az Országgyűlés is. Szavazzunk. Az Országgyűlés 319 egyetértő szavazattal a javaslatot elfogadta. A bizottság jelentésének 5. pontja megfogalmazza dr. Horváth Jenő képviselő azon módosító javaslatát,