Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-61
5021 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989 stfluspontosító megfogalmazásokat is javasoltunk az előterjesztésünkben. Talán csak azért, hogy a későbbi felszólalásokat gondolatébresztésre inspiráljam, mind a három példából szeretnék néhányat kiemelni. Az első, ami a legfontosabb kérdést illette és amire úgy utaltam, hogy érdemet érintő. Ez az 1. § a) pontjához, annak rendelkezéséhez kapcsolódik, mely összefügg egyébként a törvénytervezet 34., 35. és 36. §-ában foglalt rendelkezésekkel. Miről van szó? A tudomány is vitatkozik azon, hogy vajon az előzetes normakontroll lehetősége egy Alkotmánybíróság számára megadassék vagy sem. A törvénytervezet az előzetes normakontrollt az eredeti megfogalmazásban —, bár az indokolás szerint szűk körben —, de a megfogalmazás szerint mégis széles körben kívánta biztosítani azáltal, hogy két lehetőséget adott az előzetes normakontrollra, ezt pedig a következőképpen: a törvénytervezet vitája során bármelyik bizottság vagy 50 képviselő javaslatára a törvény alkotmányellenességének vagy Alkotmányba ütközésének kérdése tárgyában módjuk lenne az Alkotmánybírósághoz fordulni és e kérdés tisztázását kérni. A másik, amelyik szintén az előzetes normakontroll körébe tartozik, a már elfogadott, de még a köztársasági elnök által ki nem hirdetett törvény tekintetében az Alkotmányban elfogadottak szerint módot ad a köztársasági elnöknek arra, hogy a kihirdetés előtt a törvénytervezet, vagy az elfogadott törvény egészét illetően előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Hosszas vita után egy kompromisszum született és azt hiszem, hogy ez a kompromisszum kielégíti mindkét elv képviselőit. Ez a kompromisszum pedig a következő: az egészét illetően nem kívánjuk a bizottság álláspontja szerint megadni ezt a jogot az előzetes normakontroll keretében sem a bizottságoknak, sem 50 képviselőnek, sem a köztársasági elnöknek, csupán arra kívánunk lehetőséget biztosítani, hogy a törvénytervezet egyes rendelkezéseinek alkotmánnyal konform voltáról kérj enekvéleményt. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a pontosítással azt a paradox helyzetet küszöböljük ki, ami előállhatna azáltal, hogy egy Alkotmánybíróság a törvénytervezet egészéről megállapítja negatív módon, hogy nem ütközik Alkotmányba. Ezután elfogadásra kerül, majd az élet valamelyik rész-szabály tekintetében felveti mégis az alkotmányellenesség kérdését, és ebben az esetben az Alkotmánybíróság olyan helyzetbe kerül, hogy egy korábban általa már az egész törvényről kinyilvánított alkotmányellenességet nem sértő volta ellenére most esetleg annak valamely része tekintetében ellentétes álláspontot kell elfoglaljon. Ezt szerettük volna kiküszöbölni, mert így ha egyes részek tekintetében föl is merül ilyen aggály, akkor csak pozitív meghatározást ad az Alkotmánybíróság és csak az esetben nyilatkozik, ha azon vizsgált rész tekintetében az alkotmányellenességet állapítja meg. A másik kérdés, ami szintén még az értelmet illető kérdéskörbe tartozik, pontosítani kívántuk az összeférhetetlenség szabályait, amely fontos és garanciális elem, az alkotmánybíró személyének függetlensége biztosítása érdekében. Az összeférhetetlenségnél neml október 19-én, csütörtökön 5022 csak azon munkakörök, beosztások kérdését igyekeztünk pontosan felsorolni, amelyek összeférhetetlenek az alkotmánybírói tevékenységgel, hanem a szankciókat is pontosítottuk, megállapítva, hogy amennyiben az összeférhetetlenség a választását követően merül fel, vagy a választást követően azonnal már megállapítható, milyen módon köteles megszüntetni. Ha nem szünteti meg, akkor nem visszalépettnek kell tekinteni, hisz már megválasztották, hanem meg kell állapítani az alkotmánybírói tisztének megszűnését. A harmadik, ami még szintén ebbe a körbe tartozik, egyik szintén fontos és jelentős rendelkezése a törvénynek. Ez is a tudomány által sokat vitatott kérdés, hogy egy alkotmányellenesség megállapítása esetén, a hatály mikortól kezdődően érvényesíthető. Tudjuk jól, van az ex nunc és ex tunc. Az egyik amelyik a kihirdetéstől, a megállapítástól teszi érvénytelenné e törvény érvényesülését. A másik amely a keletkezésére visszaható hatállyal állapítja meg, amely azt a konzekvenciát vonja maga után, hogy mindazt a rendelkezés alapján létesült jogviszonyt, amely hosszú évek óta a törvény alapján keletkezett, meg kellene változtatni. Az volt az álláspontunk és a törvény is erre kívánt utalni az idézet 43 szakaszának (2) bekezdésében, hogy nem érintheti a korábban keletkezett jogviszonyokat. Kereszti Csaba képviselőtársunk azonban nagyon helyesen rámutatott arra, ne kössük meg az Alkotmánybíróság kezét, és ne zárjuk ki annak lehetőségét, hogy egy-egy konkrét esetben, amennyiben az állampolgár konkrét ügyben felmerült méltányos érdeke megkívánja, ez esetben ne adhasson olyan értelmezést a jogszabálynak és ne lehessen lehetősége az Alkotmánybíróságnak arra, hogy a korábbi jogviszonyra is kiterjedően alkalmazhassa. Ez azonban — hangsúlyozom — csak kivételes lehetőség. A kivételnek van egy másik lehetősége is, amely másik irányba mutat. Nevezetesen abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság ugyan megállapítja egy törvényről az alkotmányellenességét, de úgy látja, hogy nagyobb baj lenne abból, hogy ha ennek a hatályon kívül helyezése mellett döntene, mert egy vákuum keletkezik és kisebb kár származik abból, ha fönntartja hatályában ezt a jogszabályt addig, amíg esetleg egy másikat alkotnak, erre is lehessen lehetősége. Ebben szabad mérlegelési lehetőséget kívánunk a jogi bizottság véleménye alapján az Alkotmánybíróság számára biztosítani. Azt ígértem, hogy az értelempontosításra is mondok példát, egyetlen egyet tessenek megengedni: felhívnám a szíves figyelmét a képviselőtársaimnak az 5-ös pontban, a jelentésünk 5-ös pontjában foglaltakra, amely az 5. § rendelkezésére vonatkozik. Itt szeretnék rámutatni arra, hogy milyen fontos, hogy egy jogszabály szövegezése precíz és pontos legyen. Itt semmi más nem történt és sokan legyinthetnének, hogy mi ez a javaslat, egy ,,és" helyett egy „vagyot" kívántunk beiktatni. Es ennek a jelentése a következő: kérem ez a rendelkezés tartalmazza azt, hogy kik közül lehet választani alkotmánybírót. Milyen személyi feltételeknek és ismereti, és képzettségi előfeltételeknek kell megfeleljen ahhoz, hogy alkotmánybíróvá választhassák. És itt a következő volt. A tudományos fokozattal rendelkező professzorok és utána egy „és" jött, és 20