Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-61

5021 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989 stfluspontosító megfogalmazásokat is javasoltunk az előterjesztésünkben. Talán csak azért, hogy a későbbi felszólalásokat gondolatébresztésre inspiráljam, mind a három példából szeretnék néhányat kiemelni. Az első, ami a legfontosabb kérdést illette és amire úgy utaltam, hogy érdemet érintő. Ez az 1. § a) pontjá­hoz, annak rendelkezéséhez kapcsolódik, mely össze­függ egyébként a törvénytervezet 34., 35. és 36. §-ában foglalt rendelkezésekkel. Miről van szó? A tudomány is vitatkozik azon, hogy vajon az előzetes normakont­roll lehetősége egy Alkotmánybíróság számára meg­adassék vagy sem. A törvénytervezet az előzetes nor­makontrollt az eredeti megfogalmazásban —, bár az indokolás szerint szűk körben —, de a megfogalmazás szerint mégis széles körben kívánta biztosítani azáltal, hogy két lehetőséget adott az előzetes normakontroll­ra, ezt pedig a következőképpen: a törvénytervezet vi­tája során bármelyik bizottság vagy 50 képviselő javas­latára a törvény alkotmányellenességének vagy Alkot­mányba ütközésének kérdése tárgyában módjuk lenne az Alkotmánybírósághoz fordulni és e kérdés tisztázá­sát kérni. A másik, amelyik szintén az előzetes normakontroll körébe tartozik, a már elfogadott, de még a köztársasá­gi elnök által ki nem hirdetett törvény tekintetében az Alkotmányban elfogadottak szerint módot ad a köztár­sasági elnöknek arra, hogy a kihirdetés előtt a törvény­tervezet, vagy az elfogadott törvény egészét illetően előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróság­tól. Hosszas vita után egy kompromisszum született és azt hiszem, hogy ez a kompromisszum kielégíti mind­két elv képviselőit. Ez a kompromisszum pedig a következő: az egészét illetően nem kívánjuk a bizottság álláspontja szerint megadni ezt a jogot az előzetes normakontroll kereté­ben sem a bizottságoknak, sem 50 képviselőnek, sem a köztársasági elnöknek, csupán arra kívánunk lehető­séget biztosítani, hogy a törvénytervezet egyes rendel­kezéseinek alkotmánnyal konform voltáról kérj enekvé­leményt. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a pontosítással azt a pa­radox helyzetet küszöböljük ki, ami előállhatna azál­tal, hogy egy Alkotmánybíróság a törvénytervezet egé­széről megállapítja negatív módon, hogy nem ütközik Alkotmányba. Ezután elfogadásra kerül, majd az élet valamelyik rész-szabály tekintetében felveti mégis az alkotmányellenesség kérdését, és ebben az esetben az Alkotmánybíróság olyan helyzetbe kerül, hogy egy ko­rábban általa már az egész törvényről kinyilvánított al­kotmányellenességet nem sértő volta ellenére most esetleg annak valamely része tekintetében ellentétes ál­láspontot kell elfoglaljon. Ezt szerettük volna kiküszöbölni, mert így ha egyes részek tekintetében föl is merül ilyen aggály, akkor csak pozitív meghatározást ad az Alkotmánybíróság és csak az esetben nyilatkozik, ha azon vizsgált rész te­kintetében az alkotmányellenességet állapítja meg. A másik kérdés, ami szintén még az értelmet illető kérdéskörbe tartozik, pontosítani kívántuk az összefér­hetetlenség szabályait, amely fontos és garanciális elem, az alkotmánybíró személyének függetlensége biztosítása érdekében. Az összeférhetetlenségnél nem­l október 19-én, csütörtökön 5022 csak azon munkakörök, beosztások kérdését igyekez­tünk pontosan felsorolni, amelyek összeférhetetlenek az alkotmánybírói tevékenységgel, hanem a szankció­kat is pontosítottuk, megállapítva, hogy amennyiben az összeférhetetlenség a választását követően merül fel, vagy a választást követően azonnal már megállapítható, milyen módon köteles megszüntetni. Ha nem szünteti meg, akkor nem visszalépettnek kell tekinteni, hisz már megválasztották, hanem meg kell állapítani az al­kotmánybírói tisztének megszűnését. A harmadik, ami még szintén ebbe a körbe tartozik, egyik szintén fontos és jelentős rendelkezése a törvénynek. Ez is a tudo­mány által sokat vitatott kérdés, hogy egy alkotmányel­lenesség megállapítása esetén, a hatály mikortól kez­dődően érvényesíthető. Tudjuk jól, van az ex nunc és ex tunc. Az egyik amelyik a kihirdetéstől, a megállapí­tástól teszi érvénytelenné e törvény érvényesülését. A másik amely a keletkezésére visszaható hatállyal álla­pítja meg, amely azt a konzekvenciát vonja maga után, hogy mindazt a rendelkezés alapján létesült jogvi­szonyt, amely hosszú évek óta a törvény alapján kelet­kezett, meg kellene változtatni. Az volt az álláspon­tunk és a törvény is erre kívánt utalni az idézet 43 szakaszának (2) bekezdésében, hogy nem érintheti a korábban keletkezett jogviszonyokat. Kereszti Csaba képviselőtársunk azonban nagyon helyesen rámutatott arra, ne kössük meg az Alkot­mánybíróság kezét, és ne zárjuk ki annak lehetőségét, hogy egy-egy konkrét esetben, amennyiben az állam­polgár konkrét ügyben felmerült méltányos érdeke megkívánja, ez esetben ne adhasson olyan értelmezést a jogszabálynak és ne lehessen lehetősége az Alkot­mánybíróságnak arra, hogy a korábbi jogviszonyra is kiterjedően alkalmazhassa. Ez azonban — hangsúlyo­zom — csak kivételes lehetőség. A kivételnek van egy másik lehetősége is, amely másik irányba mutat. Neve­zetesen abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság ugyan megállapítja egy törvényről az alkotmányelle­nességét, de úgy látja, hogy nagyobb baj lenne abból, hogy ha ennek a hatályon kívül helyezése mellett dön­tene, mert egy vákuum keletkezik és kisebb kár szár­mazik abból, ha fönntartja hatályában ezt a jogszabályt addig, amíg esetleg egy másikat alkotnak, erre is le­hessen lehetősége. Ebben szabad mérlegelési lehetősé­get kívánunk a jogi bizottság véleménye alapján az Al­kotmánybíróság számára biztosítani. Azt ígértem, hogy az értelempontosításra is mondok példát, egyetlen egyet tessenek megengedni: felhív­nám a szíves figyelmét a képviselőtársaimnak az 5-ös pontban, a jelentésünk 5-ös pontjában foglaltakra, amely az 5. § rendelkezésére vonatkozik. Itt szeretnék rámutatni arra, hogy milyen fontos, hogy egy jogsza­bály szövegezése precíz és pontos legyen. Itt semmi más nem történt és sokan legyinthetnének, hogy mi ez a javaslat, egy ,,és" helyett egy „vagyot" kívántunk be­iktatni. Es ennek a jelentése a következő: kérem ez a rendelkezés tartalmazza azt, hogy kik közül lehet vá­lasztani alkotmánybírót. Milyen személyi feltételek­nek és ismereti, és képzettségi előfeltételeknek kell megfeleljen ahhoz, hogy alkotmánybíróvá választhas­sák. És itt a következő volt. A tudományos fokozattal rendelkező professzorok és utána egy „és" jött, és 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom