Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4061 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4062 Összességében a mezőgazdasági bizottság egyetértett abban, hogy az előterjesztett törvényjavaslat elindíthat­ja a termelőszövetkezetet a valódi tulajdonossá válás út­ján, de az is megfogalmazódott, hogy mindez a beveze­tőbenemlített okok miatt csak korlátolt mértékben tudja elérni a kívánt hatást. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek helyének, szerepének újraértékelése az alkot­mányozással összefüggésben pedig egy teljesen új me­zőgazdasági törvény megalkotása szükséges. Az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló törvényter­vezettel kapcsolatban elsősorban a tulajdonlás körül bontakozott ki élénk vita. Ezzel kapcsolatban kaptak le­velet képviselőtársaim az Országos Erdészeti Egyesü­lettől és szakértői vélemény hangzott el együttes bizott­sági ülésen is. írásos módosító indítvány a témával kapcsolatban nem érkezett be, viszont szeretném felhív­ni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a miniszteri expozéban elmondottak szerint az erdőkről szóló 5. §, illetve a földtörvény 14. §-ának visszavonása a vitatott kérdéseket lényegében megoldja. írásos módosító indítvány érkezett viszont Vass Jó­zsefné képviselőtársunktól, amely szerint az országgyű­lés az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 9. fejezetét helyezze hatályon kívül 1989. december 31-ével, és alkosson új vadászati törvényt. E témát korábban az országgyűlés agrárszektora is meg­tárgyalta. Sok véleményt hallottunk időközben az érin­tettektől, valamint képviselőtársaim is levelet kaptak a Magyar Vadászok Országos Szövetségétől. Többségi vélemény van abban — és ezzel a MAVOSZ is egyetért, hogy valóban új, a mai viszonyokhoz alkalmazkodó va­dászati törvényre van szükség, de ennek megalkotását a törvényalkotás szabályainak megfelelően előzze meg széles körű társadalmi vita, és csak ezt követően kerül­jön az Országgyűlés elé a törvényalkotás jelenlegi lehe­tőségeit figyelembe véve. A harmadik megtárgyalt törvényjavaslat a földről szó­ló, 1986. évi I. törvény módosítása. Szeretném előrebo­csátani, hogy ennek a törvénytervezetnek a vitája úgy társadalmi, mint bizottsági üléseken igen éles, szenve­délyes véleményekkel teletűzdelt, néha a mai viszonya­ink között megoldhatatlannak tűnő kérdéseket vetett fel. Ennek oka az, hogy a törvényjavaslat elsősorban csak a társadalmi és az átalakulási törvényekkel összefüggő szűkebb körű módosításokat célozta meg, ugyanakkor a viták során ennél sokkal szélesebb körű, a jelenlegi társadalmi-gazdasági feszültségeinket is okozó kérdé­sekvetődtek fel. Az együttes bizottsági ülés egyetértett abban, hogy a törvénymódosításra szükség van, de a tör­vényalkotás során kerülni kell az olyan módosításokat, amelyek az új alkotmányozással összefüggésben vissza­fordíthatatlan hatásokat eredményeznének. Ezért értett egyet az együttes bizottsági ülés a 14. § visszavonásával, amely felfüggeszti az új földtörvényig az állami tulajdo­nú ingatlanok kezelői jogának tervezett tulajdonjoggá változtatását. Egyetértés volt abban is, hogy a jelenleg beterjesztett földtörvény-módosítás csak a legfontosabb zavaró aka­dályokelhárítását szolgálja, és csak előkészítése lehet a következő években kimunkálásra kerülő komplex föld­kódexnek. A törvénytervezethez hat országgyűlési kép­viselő nyújtott be írásban közel harminc módosító javas­latot, amit az együttes bizottsági ülésen tételesen megtárgyaltunk. Morvay László több országgyűlési képviselő nevében — Czibulka Péter, Juratovics Aladár, Kovács László és Lékai Gusztáv nevében — a hírközlés, energetika, bá­nyászat helyhez kötöttségéből eredő sajátosság figye­lembevételét kérte az engedélyezési eljárás során. Kérte a helyreállítás pénzbeni megváltási lehetőségét, vala­mint a földvédelmi járulék földvisszaadással történő megváltási lehetőségét, amit a törvény előterjesztője el­fogadott. Viola Károly két indítványában a szakszövetkezet ér­dekeltségébe tartozó tagi gazdaságban hasznosított föld elidegenítése és a föld megváltási árával kapcsolatos ja­vaslataiban szintén megegyezés született a törvény elő­terjesztői és a képviselő között. Mindkét bizottság támogatta Lakos László javaslatát az elővásárlási jog kiterjesztéséről, és kompromisszu­mos megoldás született Lakos képviselőtársunk másik javaslatára, hogy mi legyen a feladata a közgyűlésnek a földnek elidegenítésénél. Dr. Tallossy Frigyes képviselőtársunk 12pontban fog­lalt módosító javaslatot nyújtott be, amit az országgyűlés elnöke eljuttatott az illetékes bizottságok tagjaihoz. Az együttes bizottsági ülésen élénk vita bontakozott ki a ja­vaslatokkal kapcsolatban, de több pontban egyetértés nem született. Tallossy képviselőtársunk javaslatainak egy részét továbbra is fenntartotta és azokat újraszer­kesztett formában az országgyűlés elé terjesztette dön­téshozatal céljából. Az együttes bizottsági ülésre beter­jesztett módosító javaslatokkal kapcsolatban a következő állásfoglalás született. A módosító indítvá­nyokat szó szerint nem ismertetem, mivel azt a képvise­lők a tegnapi nap folyamán megkapták. Az első témakör az állami tulajdonú ingatlanok keze­lői jogának méltatlan átruházását kívánja megakadá­lyozni, ami napjaink egyik lényeges feszültségforrása. A javaslatot a törvény előterjesztője nem fogadta el, ugyanakkor mindkét bizottság többségi véleménnyel tá­mogatta a képviselői indítványt. A javaslattal kapcsolat­ban azonban meg kell jegyezni, hogy az a kezelői jog je­lenlegi szabályozásának teljes megváltoztatását feltételezi. A második témakörben a képviselői javaslat a 18. §-t kívánja megváltoztatni, amely szerint ha az állami tulaj­donban levő ingatlan kezelői jogát az engedélyező ható­ság visszavonja, a kezelőt a kisajátításra vonatkozó sza­bályok szerint kártalanítani kell. Ezzel a javaslattal sem a jogi, sem a mezőgazdasági bizottság nem értett egyet. A harmadiktémakörben a képviselő javaslata a 23. §-t kívánja kiegészíteni, amely szerint a tulajdonszerzés­nek korlátozását csak törvényben lehet elrendelni. A ja­vaslattal mind a jogi, mind a mezőgazdasági bizottság egyetértett, a törvény előterjesztője nem. A 4—5—6. témakör a föld-megváltás intézményének kiiktatására irányul, amellyel az együttes bizottsági ülés abban értett egyet, hogy A és B variáció kerüljön előter­jesztésre. Egyikben az önkormányzat, a másikban a tu­lajdonos választhat a három lehetőség közül. A mező­gazdasági bizottság nem értett egyet a földmegváltás intézményének megszüntetésével, de támogatja a mező­gazdasági miniszter expozéjában előterjesztett javasla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom