Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-60
4983 Az Országgyűlés 60. ülése, 1989. október 18-án, szerdán 4984 a szövetkezeti tulajdon értéken aluli eladását és különböző szervezeti formákban történő olyan átalakítását, amely a nemzet érdekeivel ellentétes. A visszaélések kiküszöbölésére és megelőzésére szükségesnek tartja garanciális intézkedések megtételét, beleértve egyes korábbi jogszabályok módosítását és újabb kidolgozását, valamint megfelelő jogi intézmények kialakítását. A három tárgyaló fél valamennyi, ebben illetékes hatóságot hathatós intézkedések azonnali megtételére szólít fel. A gazdasági irányításért felelős szerveket arra hívja fel, hogy minden eddigi esetet, amelynél felmerül a visszaélés gyanúja, az illetékesek vizsgálatnak vessenek alá, az indokolt esetben kezdeményezzék a felelősségrevonást. A nyilatkozó felek szükségesnek tartják a folyamatok ellenőrzésében a társadalmi nyilvánosság széles körű biztosítását. A három tárgyaló fél felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy ezt a nyilatkozatot ismertesse a Parlament legközelebbi ülésén. — Aláírások az MSZP képviseletében, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik tárgyaló fél képviseletében." ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Második napirendi pontunk, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következik. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert illeti a szó. DR. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügy miniszter : Tisztelt Országgyűlés! A pártok alkotmányjogi szabályozása három törvényben jelenik meg. Az alkotmánymódosítás tartalmazza a pártoknak a politikai rendszeren belüli alkotmányos szerepét és funkcióját, működésének alkotmányos korlátait; ezt a javaslatot a tisztelt Ház már elfogadta. A pártokra vonatkozó közjogi szabályozás — és itt ismét szeretnék utalni a politikai megállapodásokra — az egyesülési jogból, mint alkotmányos alapjogból indult ki. Ebből következően a pártalapítás joga az egyesülési jog része. így a pártok alapítására, bejegyzésére az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. Nagyon lényeges az egyesülési jogelvű párttörvény-javaslatban, hogy a párttevékenység jogi korlátja azonos az egyesülési jog általános korlátozásával, azaz a büntetőjogi felelősség körébe tartozó cselekményekkel. Ez értelemszerűen kiegészül az Alkotmány módosításáról szóló és elfogadott törvényjavaslatban szereplő, korábban már idézett tétellel, az erőszakos hatalomra törés vagy az erőszakos, illetve kizárólagos hatalomgyakorlás tilalmával. A most benyújtott törvényjavaslat éppen ezért elsősorban a párt működésére, gazdálkodására és gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Tisztelt Országgyűlés! A legviharosabb politikai'vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabályozásának kérdése és bizonyos esetekben a párttagsággal, illetőleg a párttisztségviseléssel kapcsolatos kérdések váltották ki. Ennek eredménye a törvényjavaslatban található két szabályozási változat. Az A változat egy általános és egy — a fegyveres erők és a rendőrség tekintetében speciális szabályozást tartalmazó tételt foglal magában. Az általános tétel szerint a pártok semmilyen munkahelyen nem hozhatnak létre pártszervezetet és nem működtethetnek pártszervezetet. A fegyveres erők és a rendőrség párttagságára és páltszerveződésére az előbbi általános tiltáshoz képest differenciál a javaslat. Ennek megfelelően a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai a pártok országos és területi (megyei) szervezeteiben nem tölthetnek be tisztséget. A szolgálati helyük szerinti területi egységen, laktanyán kívül létrehozhatnak pártszervezetet, ahol a párttisztségek betöltése már nem esik korlátozás alá. Â rendőrség hivatásos állományú tagjai tekintetében még annyi korlátozás van, hogy a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő pártszervezetek vezetői, tisztségviselői — például párttitkárok — nem lehetnek, de egyéb párttisztséget, vezető testületi tagságot például betölthetnek. Ezt a változatot tehát, az imént felolvasott A változatot támogatja a Kormány, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is. El kell mondanom azonban, hogy a Honvédelmi Minisztérium szembenáll ezzel a javaslattal. Nevezetesen: sérelmesnek tartja azt a diszkriminációt, hogy a katona párttagokat eltiltanák az országos és megyei párttisztségek betöltésétől. A B változat csupán a közhatalmat gyakorló szervek tekintetében korlátozza a politikai egyesülés jogát, miszerint: ezeken a munkahelyeken nem hozható létre és nem működtethető párt. Az egyéb, más munkahelyeken a pártok létrehozása és működtetése törvényi korlátokhoz lenne kötve, amelyek kétségtelenül nagyon lényeges korlátok, az egypárti politikai irányítási szisztéma megszüntetésének szándékával. Példaként említve: a szakmai irányítás politikai befolyásolásának a tilalmát tartalmazzák ezek a korlátok. A fegyveres erők és a rendőrség párttagságának, pontosabban a párttisztség viselésének szabályozása megegyezik az A változatban foglaltakkal. Ez a B változat tehát, amely csak bizonyos munkahelyeken tiltja csak a szerveződést, szerzett többséget a Magyar Szocialista Párt röviddel ezelőtt megtartott kongresszusán. Tisztelt Országgyűlés! Az állampárt leépítésének lényeges eleme a pártok működésének a lakóhelyre való helyezése. Ez a folyamat elvi értékeléséből is fákadó álláspont, amely természetesen nem zárja ki, hogy az egyesülési törvény alapján akár a munkahelyeken is szerveződjenek különféle célokat szolgáló szervezetek, de nem politikai pártok. A tisztelt Házra vár tehát a vita eldöntése. A párttagság tilalmát egyéb vonatkozásban a törvény külön nem szabályozza, az Alkotmány módosításáról szóló, s az önök által éppen ma elfogadott törvényjavaslat viszont az alkotmánybírákra, a bírákra és az ügyészekre nézve tartalmaz ilyen természetű korlátozást. Végezetül szeretném bejelenteni, hogy a jogi bizottság jelentésében foglaltakkal egyetértek. Kérem a javaslat megvitatását és elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Szigethy Dezső képviselőtársunkat, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját illeti a szó.
