Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-60

4961 Az Országgyűlés 60. ülése, 1989. október 18-án, szerdán 4962 Azt jelenthetem tehát ki, itt a Kormány nevében, hogy a fölmerült problémákat a Kormány átvizsgálja, és a szűkség szerinti intézkedéseket megteszi. Az önkormányzatok kérdése. Azt hiszem Filló Pál képviselő volt az, aki ezt a problémát nagyon hatásosan elővezette. Szeretném jelezni, hogy a Kormány az önkormányzatokat szinte a hatalmi ágak negyedikének tekinti. Olyannak tehát, amelyek nélkül a demokratikus átalakulás nem mehet végbe. Olyannak, amelyre épülve fejlődhet ki az új politikai kultúra Magyarországon. Rendkívül lényeges tehát a Kormány számára az önkormányzati probléma rendezése, és az is, hogy valóságos önkormányzatokat teremtsünk, ne csak választással, szervezetileg, hanem a gazdasági megalapozottságukat illetően is. Nem érkezett hozzánk szövegszerű módosító javaslat, így tehát most nem tehetem azt, hogy elfogadásáról vagy elutasításáról nyilatkozzak. Nagyon köszönöm, hogy a probléma felmerült, erősíti a Kormány szándékát ebben az ügyben és minthogy az illetékes minisztériumok már hosszabb ideje dolgoznak az önkormányzati törvényen, ez rövidesen vitára is kerül. Azt gondolom, hogy nem túlságosan hosszú idő múltán a Parlament is megismerkedhet ezzel a törvénnyel, és remélhetően nagy előrelépést tehetünk valóságos önkormányzatok kialakítása irányában. Szóba került még két képviselői javaslat, egyrészt Lékai képviselő, másrészt Szabó Kálmán képviselő részéről, az ugyanis, hogy az indoklásban, a törvényi szöveg indoklásában vezessük át a bizonyos változásokat. En a magam részéről ezt elfogadom és megvizsgáljuk a törvényjavaslat indoklásának megváltoztatását ebből a szempontból. Egyetlen kis kérdésre szeretnék még kitérni, ez pedig arra vonatkozik, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság október 17-e reggeli ülésén a bizottság úgy foglalt állást, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény a kihirdetése napján lépjen hatályba. Ennek következményeként Kereszti képviselő úr javasolta, hogy az Alkotmány módosításáról szóló törvénynek a választójogi szabályokat tartalmazó rendelkezései ugyancsak a kihirdetés napján lépjenek hatályba. Ez a 293-as bizottsági jelentés 14. pontjában található. Ebből azonban az következik, én kötelességszerűen felhívom a figyelmet, hiszen ez leginkább éppen a képviselőket érinti, hogy a visszahívás intézménye már a jelenlegi ciklus idején, tehát a törvény kihirdetése napján megszűnik. Ez a tény viszont ellentétes lehet a politikai megállapodásokkal. Ezt tudni kell akkor, amikor az Országgyűlés szavaz ebben az ügyben. Befejezésül engedjék meg, hogy röviden válaszoljak Lékai képviselő úrnak abban a vonatkozásban, hogy mi a Kormány szerepe ennek a törvénynek az előkészítésében. Valóban postásként működött-e közre a Parlament elé kerülésben. Ez a törvényjavaslat alapjaiban a Parlament által, az új Alkotmány szabályozási elveiként elfogadott alaptételekre épült. Nagyon szeretném ezt hangsúlyozni. Abban a bizonyos, „szokatlanul visszafogott" expozéban megpróbáltam ezt kifejteni, tárgyszerűen, hogy világos legyen: itt nem valami rögtönzésről van szó. Szeretném megismételni ezt a szót, ezt a kifejezést amit ott használtam, tehát nem valami politikai rögtönzésről van szó. A javaslat alapelvei az új Alkotmány szabályozási elveire épülnek. Ezeket a jelenlegi módosításban igyekeztünk úgy felhasználni, hogy ne legyen majd a későbbi Alkotmány és a jelenleg módosított Alkotmány közt túlságosan nagy differencia azokban az esetekben, amelyekben ez elkerülhető. A Kormány, „postás szerepét" önmagában már ez a körülmény is megkérdőjelezi, mert hiszen az egész munka gyakorlatilag erre épül. Technikailag is úgy történt meg, ha szabad ilyen belső titkokat elárulnom, hogy a Kormány készített elő bizonyos törvénytervezeteket, amelyeket azután a politikai tárgyalásokon megvitattak, módosítottak vagy elfogadtak, ilyen módon tehát a Kormány gyakorlatilag a munka elvégzésének a legfontosabb alapját biztosította. Én magam is egyetértek azzal, s ebben a vonatkozásban teljesen elfogadom a képviselő úr véleményét, hogy a politikai tárgyalásoknak nem szövegezni kell, nem kodifikálni kell, hanem az alapelveket meghatározni. Ott vannak azok a politikai problémák, amelyeket megoldásuk után szövegszerűen is meg kell fogalmazni. Tekintettel azonban arra, hogy a mai politikai viszonyok között rendkívül nagy a gyanakvás, a félelem úgyszólván minden oldalról, ezért nem tettünk ellenvetést, hogy ezek az elemek és elvek szövegszerűen is megjelenjenek, nehogy olyan szemrehányás érhesse ezután a megállapodást, s a megállapodást elfogadókat, hogy későbbi szövegezéssel az elfogadott alapelveknek tulajdonképpen a lényegét alakították át. így történt most, hogy szövegezésre vonatkozóan is született a megegyezés, ám nagyon valószínűnek tartom, hogy egy normális politikai rend működésében erre már nem lesz szükség. Hogy került a Kormány elé a tervezet? Kérem szépen — mint ismeretes — Pozsgay Imre, aki az MSZP tárgyaló küldöttségét vezeti és vezette ezeken a tárgyalásokon, a Kormány tagja, államminiszter. Azt hiszem, hogy semmiíajta misztikus közvetítő erőre nem kell gondolni akkor, amikor ennek a tárgyalásnak az eredményei kimunkáltan a Kormány elé kerültek. Köszönöm szíves figyelmüket, és kérem, hogy a javaslatot a Kormány és a jogi bizottság állásfoglalásának megfelelően fogadják el. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Mint képviselőtársaim tudják, az Alkotmány módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Országgyűlésnek jelenleg 380 tagja van. A kétharmados többség eléréséhez 254 képviselő igenlő szavazata szükséges. A mai napra vonatkozóan nyolc képviselőtársunk jelentette be előzetesen távolmaradását. Mégis kérem, ellenőrizzük a jelenlétet. Kérem, hogy szíveskedjenek jelezni az igenlő gomb lenyomásával. Megállapítom, hogy 352 képviselő van jelen, tehát az Országgyűlés minősített szavazásra határozatképes. Kedves Képviselőtársaim!