Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-59

4945 Az Országgyűlés 59. ülése, 1989. október 17-én, kedden 4946 DR. SZABÓ KÁLMÁN: Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kurta hozzászólásom lenne. Ismeretes, hogy a törvényjavaslatok indoklását nem a törvényhozó hagyja jóvá, hanem a Kormány véglegesíti azt. Ez vonatkozik az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat indoklására is. A jogi, igazgatási és az igazságügyi bizottság elé terjesztettem egy, az első fejezet egyik paragrafusának indoklását kiegészítő javaslatot, és okolásomat a bizottság maradéktalanul elfogadta. Kilényi Géza miniszterhelyettes pedig ígéretet tett arra, hogy a szöveg megfelelő helyen belekerül a végső indoklásba. A 282. számú bizottsági jelentésben érthetően tehát nem találhatjuk ezt a módosító szöveget. Szeretném, ha az ülésről szóló parlamenti jegyzőkönyv elfogadott javaslatom szövegét emlékeztetőül tartalmazná, ezért a javasolt szöveget felolvasom. „Biztosítani kell az ország határain belüli földek, erdők, felszíni és felszín alatti vizek, valamint természeti kincsek tulajdonviszonyaiban a nemzeti jelleg meghatározó szerepét a külföldi tulajdonosoknak való elidegenítés kapcsán." Tisztelettel kérem indítványom tudomásul vételét, köszönöm szépen, (laps.) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A monitoromon megjelent még Sasvári András, dr. Vona Ferenc, akiről kiderült, hogy nem kíván szólni, amint kézjelzéséből kiveszem, Kárpáti András és dr. Péterfi Réka hozzászólási igénye. Kérdem tehát, Sasvári, Kárpáti és Péterfi képviselők kívánnak-e szólni? Igen? (Igen.) Sasvári József, Komárom, 8. sz. választókörzetben megválasztott képviselőé a szó. SASVÁRI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentése, ami előttünk van, annak a 9. pontja — a 7. oldalon található ez a jelentésben — azt mondja, hogy az Alkotmány 8. §-át az alábbi, 3. és 4. bekezdéssel javasolja kiegészíteni. A 4. bekezdést olvasom. ,,Az 54., 57. §-ban, a 60. §-ban, a 66-tól 69. §-ban és a 70/E §-ban megállapított alapvető jogokat még rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején sem lehet korlátozni vagy felfüggeszteni." Végignéztem ezt a módosító javaslatot és a jelentést, mert a jelentés az első oldalon azt mondja: végighaladt a módosító javaslatok során, és azokat értelemszerűen, a mi eligazításunk könnyítésére felsorolja. Ez az általam felolvasott kiegészítő javaslat ellentmondásban van, illetve üti az eredeti törvényjavaslat 65. §-ának (2) bekezdését. Az is tartalmaz ilyent, egészen más helyen és más §-okkal. Elolvasom azt is: „rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején sem lehet korlátozni vagy felfüggeszteni az 54. §-ban, az 55. §-ban, az 58. §-ban, a 67. §-ban, a 68. §-ban, a 69. §-ban, a 70. §-ban a 2-tól a 4. bekezdésig, a 70/A (1) és (3) bekezdésében, valamint a 70/E §-ban megállapított alapvető jogokat". Ez a kettő nincs összhangban. Végignéztem itt menet közben, hogy mi az alapvető eltérés a kettő között. Gyakorlatilag az eredeti törvényjavaslathoz képest ez a módosítás az 58. §-t felfüggeszti, ami pedig kimondja: ilyen állapot idején a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. A 70. § (2) és (4) bekezdése — amely szintén hiányzik ebből a kiegészítésből — rögzíti, ki tekinthető bűnösnek és milyen fajta eljárásokat kell a jogi menet folyamán gyakorolni; és egy nagyon lényeges, a 70/a § (1) és (3) bekezdését nem tartalmazza, ami így szól: ,,a Magyar Köztársaságban senkit sem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani". A (3) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Felesleges fölemlíteni, mi a rendkívüli állapot és a szükségállapot. Úgy érzem, ha ezeket a §-okat kihagyta — véletlenszerűen vagy szándékosan — akkor nagyon nagy hibát követett el a jogi bizottság, mert tessék elképzelni, rendkívüli állapot, szükségállapot idején ha a magyar állampolgár például külföldön tartózkodik, akkor lemondunk a külföldön való tartózkodásakor védelmének a jogáról, vagy szükségállapot idején magyar állampolgárt kiutasítunk saját országunkból, vagy mondok egy másik ellentmondást, ami ugyan nem szerepel az eredeti törvényjavaslatban, de itt a módosításban szerepel. A szükségállapot és a rendkívüli állapot olyan dolog, amikor az emberek tömeges utcai mozgását általában korlátozni kell. A bizottság javaslata pedig lehetővé tenné — ha mi elfogadnánk a 60. §-t —, hogy a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Tessék elképzelni, ha szükségállapot van az országban, amikor a fogalom szerint belső veszély vagy fegyveres veszély áll fenn, akkor egy békés gyülekezet felvonul az utcán, hogy ebből milyen állapot következik. Arra kérem a bizottságot, mivel ez jelentősen eltér a háromoldalú tárgyalásokon elfogadottaktól, néhány indokot én is elmondottam, fontolják meg, miért felejtették ki akkor, amikor a 8. §-t kiegészítették egy (4) bekezdéssel, a 65. § (2) bekezdését. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kárpáti András Pest megye 22. választókerületéből. KÁRPÁTI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A számtalan módosítás ellenére engedjék meg, hogy én még öt olyan §-hoz mondjam el a véleményemet, amely lehet, hogy szövegmódosítás is lesz. Ezt írásban előre nem adtam be, de számítok a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság segítségére, amennyiben tartalmában el tudják fogadni javaslatomat. A 3. § (3) bekezdésének, a pártok közhatalom gyakorlását tiltó kitétele olyan deklaratív kijelentés, amely nem illik egy olyan Alkotmány szövegébe, amely a jogi jelleg erősítését tűzi ki célként. A törvény indoklása külön jelzett összeférhetetlenségi szabályokra utal védelemként. Ezzel szemben úgy gondolom, kézzelfogható garanciát jelentene az a megfogalmazás: a pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket a párt tagja vagy a párt tisztségviselője nem tölt-